Keresés az archívumban

Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.

Felavatták a Baár–Madas Református Gimnázium új tornacsarnokát A II. kerületi Baár–Madas Református Gimnázium új tornaterem-épülettel bővült. A többfunkciós tornacsarnokban a sportrendezvények mellett közösségi, vallási és kulturális események is megtarthatók.

Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.

Egy lovagias építész – 90 éve hunyt el Ybl Lajos Az Ybl névről elsőre mindenki Ybl Miklósra gondol, hiszen ő volt a XIX. század legjelentősebb magyar építésze. Azonban kevésbé ismert unokaöccse, Ybl Lajos is építész lett, és noha nem vált szakmája oly tekintélyes képviselőjévé, halálának évfordulóján érdemes végigtekintenünk munkásságán. Fontosabb épületein túl bemutatjuk közéleti tevékenységét is, amiért még lovagi címmel is jutalmazták.

Újabb nemzetközi elismerést kapott a Magyar Zene Háza A közel 200 millió olvasóval rendelkező neves brit lap, a The Guardian közönségszavazásán Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé választották a Magyar Zene Házát. Az intézmény 2022. januári megnyitása óta többször szerepelt rangos nemzetközi kiadványok toplistáján.

Hadvezér és mérnök egy személyben – 200 éve született Hollán Ernő Hollán Ernő nem tartozik történelmünk ismert alakjai közé, pedig sokrétű munkásságával meghatározta a XIX. századi Magyarországot: amellett, hogy precíz mérnök volt, hősi érdemeket szerzett katonatisztként is, illetve jó szervezőnek is bizonyult: ő alapította ugyanis a Magyar Mérnök Egyletet, melynek rendszeresen megjelenő közlönye a történelemtudomány iránt érdeklődők számára is igazi aranybánya.

Villamosok a hó fogságában Száz évvel ezelőtt, 1924 januárjában egyhavi késéssel megérkezett a tél Budapestre. Beköszöntött a fagy, hó borította az utcákat, tetőket, fákat és természetesen a síneket is. Ritka látvány lett a villamos – különösen a gyorsan robogó villamos.

A Pál utcán túl – Molnár Ferenc nevét viselő iskolák Molnár Ferenc nevét megunhatatlan klasszikusa, A Pál utcai fiúk tette halhatatlanná, amely oly árnyaltan mutatja be a diákélet minden oldalát. Nem csoda, hogy Budapesten több iskola is őrzi emlékét. Az író születésének évfordulóján bemutatjuk ezeket a helyszíneket, amelyek érthető okokból a híres regényben is megjelenő Ferencvárosban és Józsefvárosban találhatók.

Budapesti épületsorsok: Lajta Bélával ismerkedhetünk meg a Kiscelli Múzeumban A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, akinek munkásságával most a Kiscelli Múzeum kiállításán ismerkedhetünk meg. Az építészeti tervek és fotók mellett olyan különlegességeket is láthatunk a tárlaton, mint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta Béla tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüveg díszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.

Az aranykor pionírjai – A magyar építészképzés megalapozói A magyar építészet történetének aranykora az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad, vagyis a dualizmus időszaka volt. Szinte felfoghatatlan mértékben létesültek változatos funkciójú épületek, melyek tervezéséhez természetesen széles és jól felkészült szakembergárda kellett. Képzésük központja a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje volt, melynek oktatóit főleg építészekként ismerjük.

Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.

Két életút találkozása Pesten: Andrássy Gyula és Festetics György Az elmúlt évben két olyan főúrra is emlékezhettünk – születésük és haláluk évfordulóján –, akiknek az élete és pályája a fővárosban fonódott egybe. A két gróf, Andrássy Gyula és Festetics György az 1867-es kormányban vállaltak tisztséget. Míg a kabineten belül Andrássyra a miniszterelnökség és a honvédelmi tárca vezetése hárult, addig Festetics a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be. Emellett más fővárosi közintézményekben is fontos, vezető szerepet játszottak.

Miért vett Budapest csehszlovák villamosokat 45 éve? Budapesten 45 éve kezdték meg szolgálatukat a Tatra villamosok. Miért kellett cseh járművekre váltani, amikor a Ganz vállalatai évtizedes tapasztalattal rendelkeztek a villamosgyártásban?

A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.

A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.

Érintetlen természet a városon belül: a hó borította Budakeszierdőben kirándultunk Lapunk nemrég számolt be arról, hogy 130 évvel ezelőtt csatolták a fővároshoz Budakeszierdő területét. Az új városrész az évtizedek során egyre több híres intézménynek adott otthont, például az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetnek, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI), a Svábhegyi Csillagvizsgálónak, az Úttörővárosnak vagy éppen a Központi Fizikai Kutatóintézetnek (KFKI). A városrész már a századfordulón a budapesti (és budakeszi) polgárok kedvelt kirándulóhelyévé vált. Ígéretünkhöz híven, most egy túraajánlattal jelentkezünk, amely az erdőség főbb természeti-turisztikai látnivalóit járja végig. Mi a december eleji havazás után jártunk itt, gyönyörű, fehérbe öltözött táj fogadott minket.

Budapest fejlesztéséről szóló törvényt fogadtak el 115 éve Budapest fejlesztéséről sok törvény született az elmúlt évszázadokban. A legjelentősebb talán az első állandó híd elrendelését szolgáló 1836. évi XXVI. törvény, a nagyvárossá fejlesztését lehetővé tevő 1870. évi X. törvény, de legalább ilyen fontos az 1908-ban elfogadott XLVIII. törvény, amely híd- és fürdőépítésről, városrészek átalakulásáról is szólt.

Ötven éve adták át a meghosszabbított Kisföldalattit A Kisföldalatti, vagyis mai nevén a Millenniumi Földalatti Vasút 50 éve átalakult, akkor kapta meg mai képét. Új szerelvények, hosszabb vonal és néhány megnagyobbított állomás várta az utasokat.

Karácsonyi halvacsora – Halászmesterek nyomában a Ferencvárosban A magyar háztartásokban sajnos a halételek nem tartoznak a legnépszerűbb tételek közé. Ritkán kerül otthon az asztalra harcsapaprikás, sült keszeg vagy pisztráng, esetleg tengeri halból készült fogás. Hazánkban a karácsonyi időszak az egyetlen, amikor a halászlé vagy a rántott pontyszelet is az ünnepi menü része. Talán nincs összefüggés a halfogyasztás mértéke és a halászok, halkereskedők társadalmi jelentősége között, de volt idő, amikor a halászmesterség kétségtelenül elismert foglalkozás volt.

Megújult a Nyugati pályaudvar Teréz körút felőli külső homlokzata és a főlépcső A Nyugati pályaudvar Teréz körúti homlokzatának, a tornyok és a főlépcső felújításának munkálatai befejeződtek. Folyamatban van a keresztaluljáró felújítása és a hozzátartozó peronlift cseréje.

A legnagyobb áruház, amely nélkül szinte nem volt karácsony A Corvin Áruház az 1920-as évek közepétől Budapest egyik legjelentősebb nagyáruháza volt. Vezetése nem csak a kereskedelemhez, hanem a marketinghez is értett – nem az árut adták el, hanem az életérzést, hogy London, Párizs, Berlin után Magyarországon is egy helyen szinte minden beszerezhető kedvező áron. A november végén indult karácsonyi vásárra különböző programokkal, jelszavakkal készültek. Ezek közül a legmaradandóbb a „Nincs karácsony Corvin nélkül!” volt, melyet 1968-tól húsz éven át sulykoltak a vásárlók fejébe.

Új neve lesz a Gellért Szállónak A Gellért Szálló műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő, teljes körű felújítása 2024-ben kezdődik és 2027-ben fejeződik be. Luxushotelként nyitja majd meg kapuit 143 vendégszobával, azon belül 38 lakosztállyal. Új neve is lesz: az üzemeltető szállodalánc neve után Mandarin Oriental Gellértnek fogják hívni.

A múzeumi jégcsalád – Korcsolyapálya volt egykor a Nemzeti Múzeum belső udvarán Egyre több helyen nyílnak jégpályák Budapesten, és szereznek örömet a korcsolyázni szeretőknek. A régi időkből szintén számos fővárosi jégpályát ismerünk, melyek közül a leghíresebb a ma is közkedvelt Városligeti Műjégpálya volt. A legérdekesebb helyszín azonban minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Múzeum belső udvarában kialakított korcsolyapálya lehetett, amely csupán két évig létezett a XIX. század vége felé. Erről emlékezünk meg mostani cikkünkben.

A ferencvárosi Markusovszky téren épülhet fel a Károli Gáspár Református Egyetem új kampusza A Károli Gáspár Református Egyetem kampuszfejlesztésére nyílt építészeti tervpályázatot írtak ki. A IX. kerületi Markusovszky téren felépülő új kampusz a jogász-, valamint a pszichológusképzésnek ad majd helyet. E fejlesztés célja is az, hogy a jelenleg a főváros több kerületében széttagoltan működő felsőoktatási intézmény helyett egy református egyetemváros születhessen meg a Kálvin tér és a Ráday utca környékén.

Megrendszabályozták a közlekedőket 100 évvel ezelőtt Budapesten Összevissza sétáló emberek, autók, villamosok, lovas kocsik és autóbuszok zsúfolódtak össze a budapesti utakon a XX. század első évtizedeiben, ezért sok volt a baleset. Ennek okát a hatóságok a fegyelmezetlen gyalogosokban és a szabálytalan előzésekben látták, ezért 1923-ban úgy határoztak, hogy rendet tesznek a budapesti közlekedésben.

Száz éve halt meg Kacsóh Pongrác Kacsóh Pongrác halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A zeneszerző nevét a János vitéz című daljátéka tette közismertté.

A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.

Az elődök emlékének adózva – Az épített örökség nagyjai a Nemzeti Sírkertben A magyar építészet napja alkalmából december 16-án jeles díjakat adnak át a Pesti Vigadóban, melyeket az építészet, a tájépítészet, a műemlékvédelem és a régészet területén tevékenykedő szakemberek kapnak. Ennek apropóján felidézzük néhány, e szakmákban érdemeket szerzett személyiség emlékét, és képzeletben ellátogatunk a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben lévő sírjukhoz is.

Wekerle Sándor és az Országos Kaszinó Szájhagyomány útján terjedt el a történelmi emlékezetben, hogy Wekerle Sándor azzal különböztette meg magát a nemesi és főnemesi születésű minisztertársaitól, hogy arcát simára borotválta, sem szakállt, sem bajuszt nem viselt. Csakhogy éppen az arcszőrzet teljes hiánya miatt a Tisza Kálmán-kormány tagjai – akiknek sorába Wekerle pénzügyminiszterként bekerült – a Püspök becenevet ragasztották rá. A boldog békeidők korában ugyanis a borotvált fizimiska nem a polgárságra, hanem a katolikus klérus főpapjaira volt jellemző.

Huszonöt éve adták át a Ferihegyi repülőtér 2B terminálját Ferihegy a magyar repülés központja. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Magyarország légi kapuja – igaz, ma már két másik nemzetközi repülőtere is van az országnak. Ide érkezik és innen indul a legtöbb, levegőben utazó utas. A repülőtér 1950-es átadása óta számos bővítést ért meg, az egyik jelentős fejlesztés 25 éve készült el.

Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben II. rész A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására. Egy előző írásban a városvezetők első generációjának tagjai kapcsán arra kerestük a választ, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét. A folytatásban az utódok közül három további elöljáró sírját kerestük fel.

Új városrész épül Rákosrendezőn, meghosszabbítják a Kisföldalattit Nagyszabású fejlesztés kezdődhet a XIII. és XIV. kerület határán fekvő 130 hektáros területen. Irodaépületek, lakások épülnének, valamint 250-350 ezer négyzetméteren közpark jönne létre. A városfejlesztési terv része a Kisföldalatti meghosszabbítása és egy új vasútállomás felépítése is.

József nádor Szépítő Bizottsága: 215 éve kezdődött a tudatos városfejlesztés Pest város szépítésére 1808-ban új bizottság alakult József nádor vezetésével és minden érintett szerv részvételével. A testület arra törekedett, hogy a fejlődésnek indult városban összehangolja a fejlesztéseket, az új házak egységes stílusban épüljenek, harmonizáljanak egymással. A tudatos városfejlesztésnek ez a szerve fél évszázadig működött, és jelentős szerepe volt Budapest mai szerkezetének kialakulásában.

Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.

Budapest legmodernebb áruháza volt A Skála Áruház fogalom lett az 1980-as években. Az első Skála a XI. kerületben nyílt meg, alapkövét 50 éve tették le Lágymányoson, ahol az 1970-es években nagyszabású építkezések kezdődtek. Nem csak a Mol elődje épített itt új székházat, de az egykori BEAC-sportpálya helyén egy teljesen új típusúnak tervezett áruház kivitelezése is megkezdődött.

Egy sokoldalú építész – 75 éve hunyt el Kozma Lajos Kevés olyan építészünk van, aki az architektúra mellett az iparművészetben és a grafikában is igazán jelentőset alkotott. Kozma Lajos közéjük tartozik: a XX. század első felének egyik legmeghatározóbb művésze volt. Halálának háromnegyed évszázados évfordulóján bemutatjuk, hogy fővárosunk mit köszönhet ennek a sokoldalú egyéniségnek.

Hatalmas tömeg vett részt Baross Gábor szobrának avatásán 125 éve Baross Gábor szobrának avatásakor, 1898. november 20-án hatalmas tömeg gyűlt össze a Keleti pályaudvar előtti téren. A megjelentek nem egy hosszú életpályát maga mögött tudó államférfi emlékművénél tették tiszteletüket: a rendkívüli érdeklődés annak szólt, hogy a fiatalon elhunyt vasminiszter rövid pályafutása alatt alkotott maradandót, megváltoztatva a teljes magyar közlekedést.

A Budavári Palota pusztulásai A Budavári Palota középkorig visszanyúló történetét építések és bontások sora osztja fejezetekre. A nagy uralkodók, mint Mátyás, rendre igyekeztek a maguk képére formálni az épületegyüttest, míg az országrengető események elpusztították az előzőleg nagy gonddal felépített falakat. S noha minden újjáépítés együtt jár némi bontással, a Budavári Palota II. világháború utáni átépítése döbbenetes mértékű pusztítással járt együtt. Cikkünkben bemutatjuk, hányszor épült újjá romjaiból az egykori királyi rezidencia.

Egy szigorúan titkos előterjesztés: 60 éve született döntés a metróépítés folytatásáról A már közel egy évtizede álló, illetve takaréklángon tartott metróépítés folytatásáról 60 évvel ezelőtt, 1963. november 14-én döntött az akkori kormány. Az ülésen a legfontosabb kérdés nem az volt, hogy van-e pénz a munkálatokra, vagy hogy szükség van-e a beruházásra, hanem az: hogyan számoljanak be erről a nagyközönségnek. A metróépítés folytatásáról szóló előterjesztés „szigorúan titkos” minősítést kapott.

Átgázolt rajtuk a történelem – Felismerhetetlenségig átalakított épületek a fővárosban Budapest viharos, fordulatokkal teli történelmét az épületállománya is tökéletesen szemlélteti. Rengeteg szebbnél szebb homlokzat dőlt le a XX. század során, de az sem volt példátlan, hogy azokat jelentősen átalakították a megváltozott ízlés, funkció vagy a politikai rendszer igényeinek megfelelően. Az alábbiakban egy válogatást közlünk a szinte felismerhetetlenül megváltozott budapesti épületekről.

Százötven éve kezdődött a Salgótarjáni utcai zsidó temető története – Kétszer annyian nyugszanak itt, mint korábban hitték A Salgótarjáni utcai zsidó temető Józsefváros külső részén található. A sírkert területét 150 éve, 1873. október 31-én jelölték ki, majd 1874-ben nyitották meg. A budapesti zsidóság vagyonosabb tagjai itt emelték azokat a funerális emlékeket, amelyek művészi kvalitásunknál fogva nemcsak a hazai hebraisztika, hanem a magyar művészet- és művelődéstörténet kiemelkedő emlékei. Nemrég az is kiderült: 12 ezer ember helyett 24 ezret temettek el itt.

Csupán harminc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.

Sosemvolt Budapest – 150 év építészeti víziói a Pesti Vigadóban Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyi palotához? Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Az elmúlt másfél évszázadból fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás a Pesti Vigadóban.

Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására és természetesen Budapest történetének folyamatos dokumentálására. A kerek évforduló kapcsán érdekes lehet áttekinteni azt is, hogy az utókor milyen módon hajtott fejet egykori városvezetői előtt, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét.

A budapesti műemlék-rekonstrukciókat is segíthetik az újjáéledő szépmíves mesterségek Az utóbbi évek jelentős műemlék-rekonstrukciói – többek között a Királyi Lovarda, a Főőrség vagy a Szent István-terem – rávilágítottak arra, hogy számos kézműves mesterség is hiányszakmának minősül. Erre az igényre a Magyar Képzőművészeti Egyetem is reagált, idén szeptemberben új képzéseket indított, de a témára a művészettörténeti kutatás is évek óta kiemelt figyelmet fordít.

Pesten és Budán villatulajdonos, háziúr és bérlő volt, de többször lakott a budavári Sándor-palotában A ma éppen 175 éve született Wekerle Sándor háromszor volt Magyarország miniszterelnöke, ezt megelőzően pedig hazánk pénzügyminisztere. Élete és lakásai több pest-budai helyszínhez is kapcsolódtak, ezeket mutatjuk be születésének évfordulóján.

Örökségünk, Budapest – Várostörténeti kiállítás nyílt a metróban A városegyesítés évfordulójára készült az Örökségünk, Budapest című kiállítás, amely egy hónapig látható a 2-es, a 3-as és a 4-es metró szerelvényein. A tárlat korabeli fényképek, rajzok, dokumentumok felhasználásával idézi fel a magyar főváros fejlődését, európai nagyvárossá válását.

A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza Pestszentlőrincen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.