Ünnepélyes keretek között adták át a Hármashatár-hegy csúcsán az új turistaházat és kilátópontot. A 495 méter magas hegycsúcsot még négy méterrel toldották meg, hogy körpanorámát biztosítsanak az erre kirándulóknak többek között a fővárosra és a Duna vonalára. 

A Hármashatár-hegy elnevezése még a főváros egyesítése előtti időket őrzi, amikor ezen a ponton találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút települések határa. Ma ez a hely a II. és a III. kerület határvonalán fekszik. A II. világháború alatt a hegycsúcson légvédelmi lövegeket állomásoztattak, és ezeknek a nyomai hosszú évtizedekre elcsúfították a tájat.

Ezt az egykori ütegállást használta fel a Pilisi Parkerdő Zrt. arra, hogy az új kilátó nyolcszögletű épületét felépítse. A kilátót – amelyet érinti az Országos Kéktúra útvonala is – már hetekkel ezelőtt birtokba vehették a kirándulók, azonban július 14-én Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részvételével névadó ünnepségre is sor került. Innentől fogva Guckler Károly nevét viseli a kilátópont. 

Guckler Károlyt 1895-ben nevezték ki fővárosi erdőmesterré, az Erdészeti Hivatal vezetőjévé. Szívügyének tekintette a Hármashatár-hegy erdeinek megmentését, sokat fáradozott a kopár területek fásításán. Bécsi példát alapul véve ő döntött az igénytelen, de fontos talajképző szerepű feketefenyők betelepítése mellett. És az ő munkájának eredményeképpen juthatott el oda a terület állapota, hogy  a Pilisi Parkerdő Zrt. már fokozatosan válthatja ki a feketefenyőket őshonos fafajokkal. Guckler emlékét ezidáig egy róla elnevezett szikla, valamint egy – saját elképzelése alapján kialakított – sétaút őrizte a Hármashatár-hegy oldalában, mostantól azonban kilátó is viseli a nevét.

Szállítják a Rubik-féle repülőgépet a hegycsúcsnál lévő kilővőhelyre, 1940

Az új turistaszálló

Ugyanezen a napon adták át az új turistaházat is. Az épület eredetileg pilótaotthonnak épült 1940-ben, a közeli vitorlázó-repülőtér kiszolgálásához. Érdekesség, hogy az innen startoló gépek tervezésében aktívan részt vett a leghíresebb magyar repülőgép-tervező mérnök, Rubik Ernő is. A huszonkét pilóta számára elhelyezést nyújtó épület a II.világháborút követő hányattatott sorsa – sokáig a Munkásőrség kezelésében volt – ellenére épségben fennmaradt, és jó alapot szolgáltatott Koller József Ybl- díjas építésznek, hogy beleálmodja az új turistaházat, amelyben 38 férőhelyet alakítottak ki.

A 120 milliós beruházástól a Pilisi Parkerdő Zrt. azt várja, hogy minél jobban megteljen élettel a hegy, és minél inkább megismerhetővé váljanak az itteni természeti értékek. Mindezek megvalósítása 2012-ben elkezdődött, ekkor rakták le az alapjait a 2014-ben átadott Erdő Ajándéka Erdei Iskolának, valamint az egykori repülőgéphangárból igényesen kialakított Hangár Bisztró is már két éve várja a megfáradt kirándulókat.