Az október 30-ig látható kiállításon három csoportba rendezve több mint 30 fekete-fehér fotót mutatnak be – mondta el Lévay Jenő Munkácsy-díjas képzőművész, a kiállítás kurátora az MTI-nek, hozzátéve, hogy az egymás mellé felsorakoztatott képek egy folyamatot ábrázolnak.

Az első csoportban az 1956-os forradalmat megelőző időszakot mutatják be életképeken keresztül. Ezek közül az egyik fotón iskolás kislány látható, ahogy egy nagy abakusz mögött áll, térde kikandikál a szakadt nadrágjából, felette a falon pedig sok más mellett Lenin arcképe függ. A kiállítás képeinek nagy része az 1956-os eseményeket meséli el. A fotók a forradalomnak nem a véresebb történéseit mutatják be, hanem a csendesebb, szelídebb jeleneteket, amelyből még jobban látszik a helyzet drámaisága – hangsúlyozta Lévay Jenő. Feltűnik a képeken a nagykörút, amelyen nagy tömeg vonul, vagy a szétlőtt Kálvin tér emberekkel, a házfalon az Oroszok menjetek haza! felirattal. Látható még fotó a Szabadság hídról is, ahol orosz tankok vonulnak át. A fotó a pesti oldalról úgy ábrázolja a hidat, hogy azon csak sziluett formában jelennek meg a tankok – mutatott rá a kurátor.

A harmadik csoportban az archív felvételeket a rendszerváltás után készült fotókkal párosították. A forradalom idején készített képek helyszíneit negyven évvel később ugyanabból szögből fotózta újra Chochol Károly. Párban mutatják be például az Erzsébet téri Szabadság emlékművet, amelyről 1956-ban egy teherautóra kötött drótkötéllel próbálják eltávolítani a vörös csillagot, de látható a Bakáts téri templom szétlőtt tornya mellett a helyreállított torony is. Mint elmondta, a kiállítás végét egyetlenegy színes kép zárja a 301-es parcelláról.

Lévay Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy Chochol Károly 1956-ról készült felvételeinek negatívjai csak a rendszerváltás után kerültek elő. Annak idején lehetett tudni, hogy nagyon sok ember lebukott azon, hogy a megjelent fotókon felismerték őket, ezért a fotóművész a negatívokat szándékosan elrejtette olyan módon, hogy felszabdalta őket, és a családi nagykönyvtár könyveinek lapjai közé rejtette el – hangsúlyozta. Beszélt arról is, Chochol Károly kamaszkora óta foglalkozik fényképezéssel. Felidézte, hogy Chochol Károly 1960-tól dolgozott a Magyar Televízió híradójának fotóriportereként és egy akkoriban nagyon korszerű dolgot hozott létre. Azért, hogy minél gyorsabban érkezzenek be képei a híradóba, egy kis mikrobuszt rendezett be mozgó fotólabornak és mire az autóval beértek a televízióba, a filmet már elő is hívták - mondta Lévay Jenő.

Chochol Károly 1935-ben született Budapesten. A budapesti Fotóklubban Haller Frigyestől, Szöllősy Kálmántól, Ramhab Gyulától, Vadas Ernőtől, Sztály Jánostól tanult fényképezni. 1958-tól a Magyar Fotográfusok Szövetsége tagja, 1986-tól elnökségi tag. Nyugdíjazásáig a tévéhíradó és a Telehír fotóriportere. Félszáz könyv illusztrátora, társszerzője. Fotótörténeti kutatásokat is végzett. Nyugállományba vonulásakor a Magyar Televízió életművéért nívódíjjal tüntette ki az addig kapott tizenegy jelentősebb elismerés megkoronázásaként. A MÚOSZ-tól több évtizedes eredményes újságírói munkásságáért Aranytoll kitüntetést, a MAOE-tól az Alkotóművészeti Nagydíjat és az Aranykazetta életműdíjat vehette át.

(MTI)