Felújítják a bolgárok budapesti templomát – Ferencvárosban áll a görögkeleti építészet magyar gyöngyszeme

2020. március 10. 9:00

Egy szemet gyönyörködtető görögkeleti templom áll a ferencvárosi Vágóhíd utcában, melyről valószínűleg még a IX. kerület lakosai is keveset hallottak. Ez a Magyarországon élő bolgárok vallási életének központja. Az Árkay Aladár által tervezett ortodox templom építésének előkészítéséhez 1930-ban kezdtek, és egy éven belül át is adták az épületet a hazai bolgárok nagy örömére.

A bolgár nemzetiségűek betelepülése Magyarországra a XIX. század második felében kezdődött. Az 1890-es évekre a három legnagyobb lélekszámú közösség Budapesten, Pécsett és Miskolcon telepedett meg. Számuk ekkor körülbelül 18–25 ezerre volt tehető. Ők voltak a gyorsan népszerűvé vált bolgár kertészek, akik szorgalmukkal, termelési technikájukkal hamarosan jelentős helyet foglaltak el több hazai város zöldséggel való ellátásában.

Budapesten főként Zuglóban, Csepelen és a Ferencvárosban béreltek földeket. Ahogy nőtt a számuk, úgy erősödött bennük az igény kulturális és vallási igényeik kielégítésére. Az 1897-ben megnyílt Központi Vásárcsarnokban jelentős számban béreltek árusítóhelyet, sokan a környéken szereztek maguknak lakást is, érthető, hogy közösségi életük központja is a Ferencvárosban alakult ki.

1914-ben a Lónyay utca 11. alatt, az ott működő Bolgár–Magyar Étteremben alakult meg a Budapesti Bolgár Egyesület. Az étterem feletti lakás hosszú éveken át működött a bolgárok kulturális és közösségi életének központjaként. 1918-ban a szemben lévő iskolaépületben, a Lónyay utca 4. alatt a főváros egy osztálytermet biztosított ahhoz, hogy a bolgár családok gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak írni-olvasni. Ugyanebben az évben a már említett lakásban egy Szent Cirillről és Metódról elnevezett kápolnát is felszenteltek.

Az Érdekes Ujság is beszámolt a bolgár kápolna felszenteléséről az 1918. május 9-i számában

Emléktábla a Lónyay utcai iskola falán, 2019 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1929-ben az egyesület kezdeményezésére a bolgár követség megkereste Ripka Ferenc főpolgármestert, hogy Budapest segítsen a helyi bolgár közösségnek állandó iskola és templom építésében. Mivel 1925-ben a bolgár kormány Szófiában telket biztosított az új magyar nagykövetség épületének felépítéséhez, a budapesti vezetés is készségesnek bizonyult.

1930-ban a főváros a Vágóhíd utcában jelölt ki egy telket, amelyre az eredeti elképzelések szerint egy egyhajós templom, valamint kétszintes iskolaépület és internátus épült volna. A helyszín kiválasztása egyébként nem véletlenszerűen történt. A mai Haller utca – Fehér holló utca – Vágóhíd utca – Mester utca által határolt területen ugyanis az Országos Vásártérnek nevezett hatalmas piac működött, ahol azok a termelők árulták portékáikat, akik nem tudták a Központi Vásárcsarnok bérleti díjait kifizetni. Jelentős részük bolgár nemzetiségű volt, nekik megérte a közeli területekről ideszállítani kiváló minőségű zöldségeiket-gyümölcseiket.

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A bolgár közösség 1931 elején Árkay Aladár műépítészt kérte fel a templom terveinek elkészítésére. Árkay a korszak egyik legkiválóbb alkotójaként tökéletes választásnak bizonyult (ő volt például a Fasori református templom, a Győr-gyárvárosi református templom vagy a városmajori plébániatemplom megálmodója).

Szent Cirill és Metód nevét viseli a Vágóhíd utcai bolgár templom (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Tábla a templom falán (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tervek végleges formában 1931 nyarára készültek el. Az építész elsősorban a templomra koncentrált, az iskolaépület precízebb megtervezéséhez később kezdett volna. Munkájánál elsősorban a Szófiában 1912-ben elkészült Alexander Nyevszkij-székesegyház architektúráját tekintette irányadónak. A Vágóhíd utcai templom főhomlokzatában és toronykialakításában rokon a bulgáriai székesegyházzal. 1931. május 24-én megtörtént az alapkőletétel, majd az év végéig az építés is befejeződött.

A templom a fővárossal kötött megállapodásnak megfelelően állami támogatás nélkül készült, a magyarországi bolgárok mintegy 70 ezer pengő adománnyal járultak hozzá az építkezéshez.

Tudósítás a Pesti Hirlap 1932. januári képes mellékletéből

A háromhajós, görögkereszt alaprajzú templom három szárán félköríves apszisokkal bővített. A görögkereszt középpontjában kupola emelkedik, mely a templombelső ékessége, ablakain keresztül a természetes fény ragyogja be az épületet. Az utcafront felől finoman kimunkált harangtorony uralja a látványt.

Mind a belső, mind a külső puritán, egyszerű formaképzésről, anyaghasználatról árulkodik. Két oldalról árkádok csatlakoznak a templomhoz, a délnyugati árkád alól egy második bejárat is nyílik. Az épület jelentőségét növeli, hogy a bolgár ortodox egyház közép- és nyugat-európai egyházmegyéjének központja.

Az I. világháborúban elesett bolgár katonák emlékére rendezett ünnepségen 1938-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templom belső tere 2019-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1933-ban a templomot körülvevő területet parkosították. A telken a park ma is gondozott, minden oldalról fák és gondosan karban tartott bokrok övezik a templomot. A nagy autóforgalmú Vágóhíd utcában zöld szigetként hat a templomkert.

A templom felavatását követően a bolgár közösség felvetette annak a gondolatát is, hogy az utcát kereszteljék át és Vágóhíd helyett bolgár vonatkozású nevet kapjon. Ez végül nem valósult meg, ahogy a kulturális és egyházi központ kiépítése is félbemaradt végül. Az iskola és az internátus nem készült el, ebben bizonyára szerepet játszott Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála és a pénzhiány is.

A hazai bolgár közösség erejét azonban jól mutatja, hogy 1953-ban ismét adománygyűjtésbe kezdtek: 445 család 3 millió forintot adott össze, hogy saját művelődési házat építtessenek. 1957-ben megnyílt az intézmény, melyet az 1970-es évektől egy szálloda is kiegészít.

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház tere 1937-ben (Fotó: Fortepan/képszám: 118794 )

A Bolgár Művelődési Ház 2019-ben, az emeletráépítés előtt (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A homlokzaton azoknak a személyeknek a neveit is feltüntették, akik nem sajnálták a megtakarított pénzüket az építkezésre fordítani. 2019-ben a két állam megállapodott a művelődési ház egy emelettel való kiegészítéséről és a felújításról, a munkálatok éppen most folynak. Idén a Szent Cirill és Metód nevét viselő Vágóhíd utcai bolgár templom új homlokzati külsőt kap, és 80 év elteltével a kert is újjászületik.

A tervek szerint a templom egy domborművel is gazdagodik, amely a templom egykori papja, Borisz vértanú emlékét őrzi majd. Ő 1914-től a budapesti bolgár közösség papja volt, tanított a Lónyay utcai bolgár iskolában, majd hazatérve püspökké választották, később a kommunista diktatúra áldozata lett.

A templom majd a felújítás idején is működik természetesen, és ugyan nem áll nyitva az arra járók előtt mindennap, de ha máshogyan nem, érdemes megállni egy pillanatra, és az utcáról nézve szemügyre venni a görögkeleti templomépítészet magyar gyöngyszemét.

A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2019 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: A bolgár ortodox templom a Vágóhíd utcában, 2015 (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Alexander Nyevszkij-székesegyház, Árkay Aladár, bolgár, Budapest, Budapesti Bolgár Egyesület, Cirill és Metód, építészet, Gönczi Ambrus, görögkeleti templom, IX. kerület, kápolna, otrodox, PestBuda, pestbuda.hu, Vágóhíd utca

¹⁵ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére?

2024. április 21. 15:00

Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

¹⁵ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰