A moziban, a televízióban sokszor találkozhatunk olyan jelenettel, amelyben a szereplők egy elhagyott, felhagyott metróalagútban bújnak meg, vagy küzdenek meg az ellenségeikkel. Ezek a filmek jellemzően olyan városokban játszódnak, ahol olyan régi és sűrű a földalatti hálózat, hogy vannak állomások, metrószakaszok, amelyek feleslegessé váltak. Gondolhatnánk, hogy Budapesten nincs ilyen. Pedig volt, illetve van, de 45 éve már másra használják. 

A föld alatti múzeum a kontinens első kisföldalattijának állít emléket (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A világ egyik első föld alatt vezetett városi vasútja a Millenniumi Földalatti Vasút volt, amely 1896-ban nyílt meg. A földalatti egészen 1955-ig változatlan formában szolgálta az utasokat, de akkor egyik állomását, a Deák térit átalakították. Az eredeti vonal ugyanis itt a tér eredeti kialakításához igazodva egy nagyobb ívvel fordult be az Andrássy útról a végállomás, a Vörösmarty tér irányába, és ezt a kanyart vágták le az 1950-es években. 

A földalattit egy 80 méteres szakaszon új alagútba vezették, a felhagyott szakaszt viszont nem temették be, hanem közel egy évtizedig üresen állt. Az 1960-as években, amikor újra elindult a munka a metróépítkezésen, napirendre került a felhagyott szakasz sorsa. A Deák téren 1966-ban folytatódott az építkezés, a nagy méretű aluljárórendszer kialakítása, és ekkor az volt a terv, hogy a felesleges alagutat egyszerűen betemetik. 

Az eredeti Gizella téri felirat, ami természetesen nem itt, hanem a végállomáson, a mai Vörösmarty téren volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Közlekedési Múzeum ekkor azt javasolta, hogy betemetés helyett rendezzenek be itt egy metrókiállítást. A tervet a főváros akkori vezetése is felkarolta, így a Deák téri állomás terveit az Uvaterv eleve a múzeummal együtt alakította ki. Persze nem ment minden zökkenőmentesen, például át kellett helyezni egy víznyomó csövet is, amit időközben átvezettek az üres alagútba. 

A kiállítótér nem csak eredeti földalattikocsikat mutat be (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hosszas előkészítés után a munka 1974-ben indult el. Az eredeti alagút eleve megvolt, de ide szállították át a Vörösmarty téri végállomás falán elhelyezett eredeti Gizella tér (a Vörösmarty tér régi neve) Zsolnay csempés feliratát, valamint több márvány emléktáblát. Az egyik a földalatti vasutat létrehozó intézmények, vállalatok és a főváros akkori vezetőinek nevét örökítette meg, a másik pedig annak állított emléket, amikor Ferenc József utazott a vasúton, és ez alkalommal engedélyezte, hogy róla nevezzék el azt. 

A kiállított kocsikat – gondolhatnánk – egyszerűen csak betolták, hisz eleve ezen a vonalon jártak, de valójában erre akkor már nem volt mód. Ki kellett bontani a födémet, és felülről, az utcáról kellett daruval leereszteni azokat az új múzeumba. 

Mivel nagyjából a tervezéssel egy időben, 1972–1973-ban zajlott a kisföldalatti teljes átépítése és az új szerelvények beszerzése, ezért a múzeumban jó helyük lett a már nem használt vonatoknak is. 

Az egyik kiállított kocsi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen három kocsit állítottak ki, egy faburkolatú motorkocsit, amelynek a vezetőfülkéjét és az áramszedőjét az 1896-os állapotra alakították vissza, egy fémburkolatú kocsit, amely az 1973-as állapot szerint maradt meg, és szintén egy, az 1973-as, a forgalomból való kivonásakor fennálló állapotát bemutató vezetőállásos pótkocsit. 

A múzeum 1975. október 26-án nyílt meg. A Népszabadság című újság két nappal később így írt a kiállításról: 

„MÚZEUM A HOLTVÁGÁNYON
kiállítás a földalatti vasútról a Deák téri aluljáróban

Amikor 19 esztendővel ezelőtt a kis földalatti Deák téri szakaszát korszerűsítették, és egy 50 méteres alagutat új vonallal helyettesítettek, még senki sem gondolt rá, hogy ebben az akkor befalazott alagútban egyszer majd a földalatti vasúti múzeum kap helyet. Ez az ötlet akkor született, amikor hozzáfogtak a Deák téri aluljáró építéséhez, ahol hamarosan a főváros legnagyobb tömegközlekedési csomópontja alakul ki; az ötletből akkor lett elhatározás, amikor nemrég újjávarázsolták a millenniumi kis földalattit.”

A múzeumban a kiállított kocsikon túl gazdag dokumentum- és tárgyanyag várja a látogatókat, valamint makettek, amelyek a Földalatti Vasút közel 125 éves történetét mutatják be. 

A kiállítás a többi metróvonal történetére is kitekint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sajnos csak modellben tudták kiállítani a királyi kocsit, amelyen Ferenc József utazott, mert az eredetit pár évtizeddel korábban szétvágták. Azt a kocsit, miután a király utazott vele, a Közlekedési Múzeum kapta meg, de az 1940-es évek végén a nagy forgalom miatt az akkori üzemeltető a BSzKRt visszakérte, és kissé átalakítva azt is forgalomba állították. Sajnos, miután kivonták a forgalomból, egyszerűen megsemmisítették. 

Van, ami csak modellen maradt meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A múzeumot a Millenniumi Földalatti Vasút 1995-ös nagy felújítása nem érintette. A megszépült, megfiatalodott új kiállítás csak egy évvel később, 1996-ra, a vasút megnyitásának 100. évfordulójára készült el. 

A belépő a megnyitáskor egy villamosjegy volt, amelyet a bejáratnál lyukasztani kellet. A mai látogatónak egyébiránt most is egy vonaljegy árába kerül a belépő, igaz, az 1975-ben egy forint volt. 

Nyitókép: Földalatti Vasúti Múzeum (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)