Lakatlan városrészben épült, de körbenőtték a házak a 250 éves a budai ferences templomot

A cikk angolnyelvű változata: Built in an uninhabited area, houses now surround the 250-year-old Franciscan church

Írta: Dabasi H. Kinga

2020. november 22. 9:00

Az egykori lakatlan városrészben az Ágoston-rendi szerzetesek építették a barokk templomot és kolostort, majd 1785-től a ferenceseké lett, akik tovább bővítették az épületegyüttest. A budai ferences templomot azóta körbenőtték a lakóházak, de a történelem viharai között is állnak a falak, és lelki otthonra találnak benne a közösségek.

Idén ünnepli felszentelésének 250. évfordulóját a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, ismertebb nevén a budai vagy Margit körúti ferences templom, amely a II. kerületben, a Margit körút 23. szám alatt áll.

A falak 250 éve állnak

Az évszázadok során a templom címe többször változott – Landsrasse, Ó főutca, Országút, Margit körút, Mártírok útja, Margit körút –, a város alakulásának vagy a politikai helyzetnek megfelelően, de az országúti ferencesek temploma mindig igazodási pont volt a környéken, lelki értelemben is.

Az Országúti Ferences Templom látképe (Fotó: orszagutiferencesek.hu)

A város egykori ábrázolásain is látható, hogy az országúti templom és a mellette álló kolostor a környék meghatározó épületegyüttese volt, amely kimagaslott a környezetéből. Később körbenőtték a lakóházak, a történelem viharai során többször átalakult, megújult az épület, de a falai között régen és ma is otthonra talált a hívő közösség.

Az évforduló alkalmából egy jubileumi kiadványt is kiadtak Templom és közösség 250 éve. Országúti Ferencesek címmel, illetve egy kiállítást is rendeztek a rendház folyosóján, amely a jubileumi év végéig tekinthető meg. A kiállítás tablóin bemutatják a templom és a kolostor történetét, a ferencesek és a plébánia életét a kezdetektől napjainkig.

A jubileumi kiállítás a rendház folyosóján megtekinthető (Fotó: pestbuda.hu)

Készült egy QR-kódos templomismertető is gyerekeknek, fiataloknak, amely segítségével megismerhetik a templom részeit – a főoltárt, a mellékoltárt, a szószéket – a templom nyolc különböző helyén kihelyezett QR kódok alapján.

A QR-kódos templomismertető​ a fiatalabb korosztálynak szól (Fotó: pestbuda.hu)

Kápolnából barokk templom

A középkorban a későbbi Margit híd budai hídfője közelében állt az Ágoston rend temploma és kolostora. Ez a török időkben teljesen elpusztult. Az egykori budai külterület, az Országút (Landstrasse, ma Margit körút) a Bécs felé menő országútról kapta nevét. A török uralom alóli felszabadulás után az ágostonrendi szerzetesek itt építettek 1707-ben kápolnát Szent István vértanú tiszteletére.

A kápolna a mai templom területének közepén állt. Az egyhajós, tornyos épületet J.M. Steudlin rézmetszete örökítette meg. Később, 1727–1737 között kolostort is építettek ide.

A budai Ágoston-rendi kápolna és kolostor látképe Johann Mattias Steudlin​ rézmetszetén 1731-ből a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

Néhány évtizeddel később kinőtték a kápolnát, ezért a helyén 1752-ben elkezdték a templom építését. A templom tervezője Nepauer Máté budai építész. Az új templomot 1770. szeptember 23-án szentelték fel Szent István első vértanú és Szent István első magyar király tiszteletére. A díszítő munkálatok még egy évtizedig folytatódtak.

Tizenöt évvel később, 1785-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendet, a budai Ágoston rendiek kolostorát, a templomot és a rendházat a vízivárosi ferencesek kapták meg. A ferencesek nem sokat változtattak a berendezésen. A főoltár képét és a kegyképet is megőrizték, csak a Tolentinoi Szent Miklós oltárt cserélték ki a rendalapítójuk, Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt oltárra.

A ferencesek számának gyarapodása miatt a rendházépület bővítésére volt szükség. A kolostor kerti szárnya 1835-1841 között épült Kimnach Lajos budai építőmester tervei alapján. 1882-ben az utcai kolostorszárny manzárdszintjét lebontották statikai problémák miatt. A templomban 1843-ban az új orgonája miatt megnagyobbították a karzatot. 1884-ben a templom belsejét freskókkal díszítették.

A ferencesek teploma és kolostora 1890-ben, egy rajzon a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

A XIX. század végéig a templomot előkert vette körül. A Margit körút szélesítése során 1900-ban megszüntették az előkertet, lebontották az itt álló kerítést, így az épület a járda mellé került. Az út szélesítése miatt az enyhén előreugró középrizalit is eltűnt.

A Margit körútat ábrázoló korabeli képeslap

Az I. világháborúban a templomoknak be kellett szolgáltatnia a harangokat. A néma tornyok megszólaltatására 1921-ben Szlezák László öntötte a ma is használt két harangot.

Szlezák László öntötte a harangot 1921-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hívek növekvő száma miatt egyre szűkösebbé váló épületet mellékkápolnákkal szerették volna bővíteni. Rimanóczy Gyulát – a pasaréti templom tervezőjét – bízták meg 1933-ban a templom átépítési terveinek elkészítésével, majd 1939-ben tervpályázatot írtak ki a feladatra. A pályázat nem volt sikeres, végül 1940-ben Walder Gyula műegyetemi tanárt kérték fel új tervek készítésére, de a II. világháború miatt ez sem valósult meg.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott a templom homlokzata. A szétlőtt tornyok legfelső szintjét teljesen újjá kellett építeni. Erre 1946-ban került sor, a toronysisakokra azonban csak ideiglenes palafedés készült.

A templom teljes belső helyreállítása 1947-ben, a külső 1951-ban történt meg. Ekkor helyreállították a toronysisakokat és visszatették a romok közül kimentett régi, 1837-ben készült kereszteket a tornyok tetejére.

A tornyok romos állapotban, majd helyreállítva, a kiállítás tablóján (Fotó: pestbuda.hu)

Újabb restaurálási munkálatok történtek 1984-ben. Az utcai kolostorszárny rekonstrukciója 1989-ben készült el, ekkor állították vissza a XIX. század végén statikai okokból lebontott eredeti barokk manzárdszintet, amely látványában megidézi az egykori rizalitot. A templom teljes felújítása az ezredforduló idején fejeződött be.

Margit körút (Mártírok útja), az Országúti Ferences Plébánia 1954-ben, itt még manzárdszint nélkül látható a rendház (Fotó: Fortepan/Képszám: 26795)

A Margit körút napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főhomlokzat és a templombelső

A templom a Margit körúton, a kolostor mellett áll, lakóházak veszik körül. A templomhoz barokk, valamit klasszicista kolostorszárnyak csatlakoznak, a tetején két harangtorony magasodik.

A főhomlokzat középső része, a két torony között beljebb ugrik az épület homlokzatsíkjából. A főbejárat felett, középen, egy íves párkányon gyermekangyal látható, kereszttel a kezében. Felette a hatalmas lant alakú kórusablak, amelynek tetejét a ferencesek stukkócímere díszíti.

A torony fülkéiben bal oldalon Szent Mónika (Szent Ágoston édesanyja), jobb oldalon Tolentinói Szent Miklós szobra áll, középen Szűz Mária szobra látható. Az oromzati timpanont az Istenszem motívummal díszítették.

A homlokzaton plakát hirdeti a 250 éves jubileumot (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második világháború jelentős károkat okozott a templom belső terében is. A színes üvegablakok betörtek, a főoltárkép megsérült, a Mária kegykép megsemmisült. Ezeket 1946-ban Márton Lajos festményeivel helyettesítették – ekkor került helyére a mai Szent István vértanút ábrázoló főoltárkép –, valamint több új festmény is készült a templomtérben.

A főoltár architektúráját Jager János Henrik budai kőfaragómester, szobrait Bebo Károly készítette. Bal oldalon Szent József, a jobb oldalon Szűz Mária barokk szobra látható.

A főoltárkép Szent István vértanút ábrázolja ​(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templombelsőt utoljára 1993-ban renoválták, ekkor alakult ki a templom szentélyének új arculata, amelyet új liturgikus elrendezés szerint készítettek el Cságoly Ferenc tervei alapján. A szentély padlózatát megemelték és vörös márvánnyal burkolták, lépcsővel látták el, a főoltárt a szobrokkal együtt restaurálták, szembemiséző oltár készült.

A templom hajója, háttérben az orgonával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templom alaprajza feltünteti a főoltár és a mellékoltárok elhelyezkedését (Fotó: pestbuda.hu)

Az egyhajós barokk stílusú templom két oldalán három-három mellékoltár található, az egyes oltárfülkéket szobrokkal, festményekkel díszítették. A keresztekkel díszített járólapokat 1903-ban rakták le a templom padlójára, ezeket 2020-ban újították fel.

Nyitókép: Az Országúti Ferences Templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Jo lenne ha vegre a kozeli Szent Anna templomhoz hasonlo barokk toronysisakokat kapna ez az epulet is. Ezeket az egyszeru lecsapott sisasokat altalaban penz hijan ideiglenes cellal alkalmaztak.
Kituno pelda a szarvasi katolikus templom ahol a kozelmultban csereltek le a toronysisakot diszesebbre amitol a templom nemcsak magasabba, de latvanyosabba is valt.
Orakat is szivesen latnek a tornyokon ha mar kihagytak nekik a helyet annak idejen.


Az óra jogos, ott van a helye a tornyokon. Csak az a kérdés, hogy egy mai szerkezet hogyan illik egy történelmi emlékműhöz. Képzeljék el, ha a prágai Orloj órát átépítik precíz kvarc szerkezettel, a bábukat villanymotorok mozgatnák és a beépített LED világítás még jobban kiemelné a mutatók mozgását.


Ebben a templomban ministráltam 16 éves koromig. Ma 77 éves vagyok.
Abban az időben a falakat és a mennyezetet freskók díszítették. Ezek most nem láthatók. Nem maradtak fenn képek erről az állapotról?
Jó lenne viszontlátni őket.

Másik kérdés: tervezik-e a visszafestésüket?

Abban az időben szép nagy gyümölcsöskert vette körül a templomot és kolostort. Ebbe építették bele brutális módon a rendőrség épületét.
Biztos fellelhető valahol fénykép a kertről is. Jó lenne látni a teljes ingatlanegyüttest, ha már a 250-ik évfordulót ünnepeljük.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó