A 2014-ben szentté avatott pápát szokás „utazó pápaként” is hívni, mivel ő tette a legtöbb apostoli látogatást az összes egyházfő közül. Az első magyarországi pápalátogatás előzményei egészen 1988-ig nyúlnak vissza. Történt ugyanis, hogy 1988. június 23. és 27. között Szent Péter utóda Ausztriában tartott apostoli látogatást, amelynek része volt, hogy Kismartonban szentmisét mutatott be. Erre a több ezer magyar hívőn kívül elment több magyar katolikus főpap is, hogy meghívják a szentatyát egy magyarországi látogatásra.

Ez rendkívül merész döntés volt, ugyanis azelőtt a szocialista tábor országai közül egyedül Lengyelországban, a hazájában járt Karol Wojtyla római pápaként. A meghívás augusztus 20-án lett hivatalos, amikor a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott szentmisén Paskai László esztergomi érsek bejelentette. A Szentszék egy év múlva, 1989. július 26-án hozta nyilvánosságra a meghívás elfogadását.

Készülődés a pápai szentmisére a Hősök terén (jobbra), a pápa (balra) (Forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 16.)

Ezt követően lázas készülődés vette kezdetét mind a Vatikánban, mind itthon. Hazánkban 1990-re megszűnt a szocialista diktatúra. Az első szabadon választott kormány felvette a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel, amelynek eredményeképp a XII. kerületi Gyimesi úton kialakították a nunciatúrát (vatikáni nagykövetség) és a Magyar Katolikus Egyháznak visszaszolgáltatták a budai Várban a prímási palotát is.

Mind az állami szervek, mind a püspöki kar előkészítő bizottságokat hozott létre a pápai látogatásra. Elkezdték felkészíteni az új nunciatúrát, mivel itt jelölték ki II. János Pál szálláshelyét a látogatás idejére. Meghozták a szükséges óvintézkedéseket is: a pápalátogatás alatt többször is voltak lezárások, átirányítások ás átvizsgálások.

A nagy nap végül 1991. augusztus 16-án (Szent István király liturgikus ünnepnapján) jött el, amikor II. János Pál pápa repülőgépe Krakkóból a Ferihegyi repülőtérre érkezett. Itt az egyházfőt hivatalos fogadás és katonai tiszteletadás várta. Leszállva a gépről a pápa megcsókolta a magyar földet, és többek között a következőket mondta:

„Tudok osztozni hagyományaitokban és jelenlegi közös erőfeszítéseitekben, hogy boldogabb és emberibb jövőt építsetek, mert a lengyel nemzet fia vagyok, amelynek olyan sok közös vonása van a magyar történelemmel. Én is Európának ebből a térségéből származom, amely most egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy hozzá tud járulni egy békés közösség kialakításához, amelynek nemzetei szolidárisak egymással. Magyarország fiai és leányai! Aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban”.

Amikor Péter utóda megcsókolta hazánk földjét a Ferihegyi repülőtéren 1991. augusztus 16-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A budapesti repülőtérről a katolikus egyházfő első útja Esztergomba vezetett helikopterrel, ahol a szabadtéri szentmise előtt II. János Pál Mindszenty József sírjánál imádkozott. Még ugyanezen a napon a pápa visszament Budapestre szárnyashajóval. A fővárosban a Duna két partján hívek tömegei várták, hogy a pápai hajó elhaladjon előttük.

Este az Országházban az állami vezetőkkel (többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel is) találkozott. Ezt követően az Országház lépcsőjén üdvözölte a Kossuth téren lévő több mint tízezres sokaságot. „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – kezdte magyarul a beszédét Szent Péter utóda. Miután elnézést kért a kiejtéséért, kiért a lengyel–magyar történelmi kötelékekre és a következőképp méltatta a magyar nyelvet:

„Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk. Ez azonban jó jel is lehet a magyarok számára. Mindazok, akik ezt a nyelvet beszélik, megtalálják azt a szűk kaput is, amelyik a mennyországba vezet. Ez egy jó prófécia számotokra. Én mindenesetre kívánom nektek, hogy lépjetek át a mennyek országának kapuján.”

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – hangzott el magyarul az Országház lépcsőjén 1991. augusztus 16-án este (Forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 17.)

Az ötnapos látogatás alatt az egyházfő több vidéki helyszínen is volt. A már említett Esztergom mellett járt Pécsett, Debrecenben, Máriapócson és Szombathelyen is többek között. Míg a vidéki helyszíneket általában délelőttökként látogatta, délutánonként visszatért Budapestre. Pécsről visszatérve augusztus 17-én a Magyar Tudományos Akadémia budai Várban lévő épületében találkozott a tudomány és a kultúra képviselőivel, akiknek elmondta, hogy az ész és a hit ugyanazon igazságot keresi.

Augusztus 18-án Debrecenből visszatérve az apostoli nunciatúrán találkozott a zsidó hitközség vezetőivel. Másnap a szombathelyi látogatása után a Mátyás-templomban pap- és szerzetesnövendékekkel találkozott. Ezt követően a Népstadionba (ma Puskás Ferenc Stadion) ment, hogy találkozhasson a magyar fiatalok egész seregével.

Jellemző közvetlenségére, hogy a biztonsági embereit elküldte a pápamobil mellől, hogy egészen szabadon tudjon találkozni a fiatalokkal. A pódiumra fellépve magyarul köszöntötte az ott lévőket, ami hatalmas tapsvihart és ovációt váltott ki. „Isten szeret benneteket, mert ő maga is fiatal! […] Legyetek állhatatos és bátor ifjú keresztények!” – mondta II. János Pál.

II. János Pál pápa szentmisét celebrál Esztergomban, államalapító Szent István születési helyén, a hazai római katolikus egyház fővárosában 1991. augusztus 16-án. A Szentatya a bazilikánál találkozott először a magyar hívekkel (Fotó: MTI/Szebellédy Géza)

A pápalátogatás fénypontja egyértelműen a Hősök terén celebrált szentmise volt augusztus 20-án. Még a szentmise előtt betegekkel találkozott a Szent István-bazilikában. A pápa miséjére hatalmas tömeg gyűlt össze. Egyes becslések alapján több mint félmillió hívő jött el. Jelen voltak a külföldi országok nagykövetei is, köztük a Szovjetunióé (érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunió felbomlása egy nagyon hosszú folyamat volt, ami 1991 végére teljesedett be).

Akkoriban hajtottak végre egy államcsínyt Moszkvában Mihail Gorbacsov és a reformpolitikája ellen, így félő volt, hogy ismét a keményvonalas kommunisták szerzik meg a hatalmat, illetve veszélyben forgott a kelet-közép-európai országok nemrég visszanyert függetlensége is. Éppen ezért a katolikus egyházfő beszédében kitért az akkori helyzetre. Szavaira a szovjet nagykövet felállt, és elhagyta a Hősök terét.

„A Szovjetunióból érkező hírek hallatán egyre erőteljesebben imádkozom Istenhez, hogy azt a nagy országot ne érjék újabb tragédiák. Azt kérem az imában, hogy a közelmúlt éveinek erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy egy egész társadalomnak visszaadják hangját és méltóságát, ne kerüljenek veszélybe” – mondta II. János Pál.

Pápai szentmise a Hősök terén 1991. augusztus 20-án (Forrás: Népszabadság, 1991. augusztus 21.)

A pápát köszönti a tömeg a Hősök terén 1991. augusztus 20-án (Forrás: Népszabadság, 1991. augusztus 21.)

Hívek egész serege gyűlt össze a Hősök terén a pápai misére 1991. augusztus 20-án (Fotó: MTI/Soós Attila)

Még a Műcsarnok mellett is tömeg volt az augusztus 20-i pápai szentmisén (Forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 21.)

A szentmise után Péter utóda a budai Várban lévő prímási palotába ment, ahol a püspöki karral ebédelt. II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án hagyta el hazánkat, amellyel véget ért az első látogatása. A katolikus egyházfő még egyszer, 1996-ban járt Magyarországon, ám ekkor csak Pannonhalmát és Győrt látogatta meg, Budapesten csak átutazóban volt.

A mind mai napig legkedveltebbnek számító pápa 2005. április 2-án hunyt el. Szinte rögtön a halála után indítványozták szentté avatását, így előbb 2011. május 1-jén boldoggá avatta XVI. Benedek pápa, majd 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján (amely ünnepet maga rendelte el) avatta szentté Ferenc pápa.

Hazánkban is nagy népszerűségnek örvend a szent pápa mind a mai napig. Sokan csak „a pápának” titulálják. Így érthető, hogy nem is egy szobra van Magyarországon. Budapesten az első szobrát 2008-ban a XVII. kerületi Szent István téren állították fel. Babusa János alkotása már az idős szentatyát ábrázolja, és egy kisebb dombon áll. 

A 2008-ban felállított pápaszobor a XVII. kerületi Szent István téren 2010-ben (Fotó: rakosmente.hu)

Fővárosi kultuszát erősítette, amikor 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a VIII. kerületi Köztársaság teret átnevezték II. János Pál pápa térnek.

A II. János Pál pápa tér a VIII. kerületben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Továbbá idén májusban avatták fel a Szent István-bazilika papi bejáratánál az egyházfő életnagyságú szobrát.

A szent pápa idén felavatott szobra a Szent István-bazilika papi bejáratánál (Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye)

Szent II. János Pál mind a mai napig a legkedveltebb katolikus egyházfő. A lengyel származású pápa úgy vonult be a történelembe, hogy többször is bocsánatot kért a Katolikus Egyház által (vagy annak nevében) a történelem folyamán elkövetett bűnökért, és számtalanszor állt ki az emberi jogok tiszteletben tartása és a béke védelméért, valamint szorgalmazta a vallások közötti párbeszédet is (ő volt az első pápa, aki bement egy mecsetbe). Felemelte a szavát a kommunizmus és a szocializmus embertelen elnyomása ellen, így hatással volt a szocialista tábor felbomlására és a közép- és kelet-európai rendszerváltozásokra.

Nyitókép: A pápa az Országház lépcsőjén 1991. augusztus 16-án este (Forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 17.)