Felejthetetlen pillanatot örökítettek meg a kamerák azon a harminc évvel ezelőtt készült felvételen, amelyen II. János Pál pápa Budapestre érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren letérdelt, és megcsókolta hazánk földjét. Budapest eddig ebben az egyetlen esetben látott vendégül hivatalos látogatáson katolikus egyházfőt. II. János Pál pápa budapesti látogatása 1991-ben a rendszerváltás fontos eseménye volt. Több alkalom volt azonban a múltban, amikor olyan egyházi méltóság kereste fel fővárosunkat, akit később pápává választottak. Így Achille Ratti, a későbbi XI. Piusz 1891-ben járt Budapesten, Giuseppe Roncalli, a majdani XXIII. János két alkalommal is, 1912-ben és 1930-ban fordult meg a magyar fővárosban, Eugenio Pacelli, aki XII. Piusz néven lett pápa, valamint Giovanni Battista Montini, a későbbi VI. Pál 1938-ban érkezett Budapestre.

A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó szentmiséje a Hősök terén 1938. május 25-én (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Azzal a meglepő ténnyel szembesülünk tehát, hogy a XX. század kilenc pápája közül élete során öt járt a magyar fővárosban. Vegyük sorra, mit tudunk ezekről a látogatásokról!

Achille Ratti XI. Piusz néven ült Szent Péter trónján 1922 és 1939 között. „Tudós pápa” volt, több nyelven beszélt, pápává választása előtt részt vett a nemzetközi tudományos életben, és korszerű műveltséggel rendelkezett. Tudományos tevékenysége révén jutott el Budapestre is 1891-ben. Ekkor Ratti a híres milánói Ambrosiana könyvtár vezetője volt. Fővárosunkba azért érkezett, hogy a budapesti könyvtárakban kutasson. Egy levelében ezt írta itteni élményeiről: „Budapesten kevés olyan dolog van, ami általános jelentőséggel bír, de igen sok nagyon érdekes helyi vonatkozású dolgot találtam.” A későbbi pápa itt nyilvánvalóan a könyvtári anyagokról és nem magáról a városról beszél. De szerencsére arról is maradt fenn beszámoló, milyen emlékeket őrzött a városról az egyházfő.

XI. Piusz pápa emléktáblája a Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában (Fotó: Tolnai Világlapja, 1936. december 9.)

A korabeli sajtó így írt erről: „Különösen meleg volt a kapcsolat XI. Piusz és a magyarok közt, már Serédi Jusztinián hercegprímás révén is, akit mindig nagyon szeretett, de a magyar tudósok révén is, akik az Ambrosiana-könyvtárban – ebben a könyvtárban, amely annyi magyar vonatkozású emléket őriz – együtt dolgoztak vele” – olvassuk Az Ujság 1939. február 11-i számában.

A pápa halálát követő visszaemlékezés így folytatódik: „Magyarországról mindig nagy rokonszenvvel beszélt s egyik Iátogatójának elmondotta, hogy ő már járt Budapesten. Részletesén leírta a főváros páratlan fekvését és a Duna két partján elterülő város szépségeit. Tisztán emlékezett a hidakra, a főbb utcákra és a Szent Margit-szigetre. Még azt is meg tudta mondani, hogy a Hungária-szállóban lakott, amelynek latin nevét könnyen megjegyezte magának. Mosolyogva említette, hogy Budapesten látta életében az első villamos-vasutat. »Sok szép várost láttam már – mondta –, de Budapest képe mindig elevenen él előttem. Nagyszerű panorámája belevésődött szemem retinájába«”

A Budapestről szép emlékeket őrző XI. Piusz utódjául választott Eugenio Pacelli a XII. Piusz nevet viselte. Az ő budapesti látogatása valószínűleg jóval ismertebb, hiszen mint a pápa képviselője hivatalos látogatáson járt fővárosunkban, az 1938-ban Budapesten megrendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Ez a látogatás igen jól dokumentált, és részleteit fényképfelvételek és filmkockák sokasága őrizte meg. Mivel akkoriban a manapság megszokottal ellentétben nem volt szokás, hogy a pápa külföldre látogasson, képviselőjét szinte pápának kijáró tisztelettel és külsőségekkel fogadták.

Horthy Miklós kormányzó fogadja Eugenio Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát 1938. május 28-án a Keleti pályaudvaron (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a katolikus egyház világméretű eseménysorozata, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Az 1938-as kongresszus politikai és társadalmi téren is igen jelentős esemény volt, Magyarország számára pedig a Szent István halálának 900. évfordulóján megtartott világesemény a nemzeti önbecsülés szempontjából is sokat jelentett.

Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus fő helyszínén, a Hősök terén felállított oltár baldachinja pontos mása volt a római Szent Péter-bazilikáénak (Fotó: Fortepan/Képszám: 131884)

A 82 évvel ezelőtti kongresszusra fényruhába öltözött a város (Fotó: Fortepan/Képszám: 134556)

Eugenio Pacellit a kongresszust következő évben, 1939-ben pápává választották, és a XII. Piusz nevet vette fel. Pápaként is a magyarok barátjaként tartották számon, többször felemelte a hangját hazánk érdekében, 1956 őszén három enciklikát és két rádiószózatot tett közzé a magyar eseményekkel kapcsolatban. A két esztendővel ezután, 1958-ban véget ért uralkodása olyan időszakra esett, mely gyökeres változásokat hozott az emberiség életében. Ezekre a változásokra reflektált a II. Vatikáni Zsinat, melyet a XII. Piusz utódjául választott XXIII. János hívott össze.

Eugenio Pacelli – a későbbi XII. Piusz – áldást oszt, kíséretében, a kép bal szélén Giovanni Battista Montini, a későbbi VI. Pál pápa a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 1938-ban egy korabeli képeslapon

XXIII. János – aki 1881-ben született Giuseppe Roncalli néven – megválasztása előtt szintén járt Budapesten. Ennek emlékét őrzi az az emléktábla, amelyet a pesti ferences templom egyik oldalkápolnájában található. Itt misézett ugyanis 1912. szeptember 19-én Roncalli, mikor Krakkóból átutazóban fővárosunkban járt. Erről a látogatásról sajnos kevesebbet tudunk, mint az előzőekről, de Roncalli a későbbiekben még legalább egyszer járt Budapesten, 1930. augusztusában, a Szent Imre-év idején vett részt a Magyar Papság Missziós Szövetsége szervezésében tartott nemzetközi nagygyűlésen az Egyetemi templomban.

XXIII. János pápa emléktábája a pesti ferences templomban (Fotó: Új Ember, 2000. szeptember 3.)

XXIII. Jánosnak rövid pápaság jutott, 1963-ban, még az általa összehívott II. Vatikáni Zsinat idején elhunyt. Utódjául a bíborosok Giovanni Battista Montinit választották, aki a VI. Pál nevet vette fel. Személyében ismét olyan ember került a katolikus egyház élére, aki előzőleg járt Budapesten. Látogatása az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kötődik, Eugenio Pacelli kíséretében érkezett a világeseményre mint a bíboros-államtitkár helyettese. Pápasága 1978-ig tartott. Ez az év, „a három pápa éve” hozta el – Albino Luciani, I. János Pál tragikusan rövid pápasága után – az első kelet-európai pápát a lengyel Karol Wojtyła személyében, aki II. János Pál néven 1978. október 22-án foglalta el a pápai trónt.

II. János Pál pápa megcsókolja hazánk földjét a Ferihegyi repülőtéren 1991. augusztus 16-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Wojtyła járt ugyan korábban Magyarországon, de Budapestre akkor nem jutott el. Hozzá kapcsolódik azonban az első hivatalos pápalátogatás Budapesten. Hiszen II. János Pál mint „utazó pápa” vonult be a történelembe, aki a XX. század végének globalizálódó világában igyekezet elvinni a krisztusi üzenetet a világ minden tájára. II. János Pál pápaságának tizedik évében, 1988-ban ünnepelte Magyarország Szent István halálának 950. évfordulóját. Ennek alkalmából jelentette be az akkori kormánnyal egyeztetve Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek a pápa meghívását Magyarországra.

A pápa az Országház lépcsőjén 1991. augusztus 16-án este (Forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 17.)

A bejelentés a rendszerváltás közeledtének egyik fontos előjele volt. A Vatikán hamarosan elfogadta a meghívást, és II. János Pál 1991-ben Budapestre látogatott. A látogatás ma már elképzelhetetlen hosszúságú volt: öt napon át tartott. A pápa augusztus 16-án érkezett Budapestre, és az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmise után hagyta el Magyarországot. Ennek a misének az emlékét őrzi a Hősök terén a Szépművészeti Múzeum előtti emléktába. II. János 1996-ban még egyszer járt nálunk, de akkor úti célja Pannonhalma volt.

Hívek egész serege gyűlt össze a Hősök terén a pápai misére 1991. augusztus 20-án (Fotó: MTI Fotó/Soós Attila)

II. János Pál budapesti látogatása óta harminc esztendő telt el. A rendszerváltás éveinek reményteli időszaka ma már történelem, s ma, 2021-ben olyan világban élünk, amilyenre kevesen számítottak akár néhány évvel ezelőtt is. Sok minden bizonytalan ma, talán ezért is volt annyira örvendetes a közelmúltban a bejelentés, hogy Ferenc pápa, aki 2013 óta tölti be a pápai tisztséget, idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Közelgő látogatásán olyan városba érkezik majd a katolikus egyházfő, amelyben ezer év keresztény emlékei között ott találja majd a pápaság történetének egy-egy kis epizódját is az elmúlt évszázadból. Ferenc pápa egyébként immár második alkalommal látogat meg bennünket, magyarokat a 2019-es csíksomlyói útját követően.

Nyitókép: Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa imádkozik a Gellért-hegyi pálos kolostorban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)