Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok

A cikk angolnyelvű változata: Sports in 19th century – National Gymnasium turns 150

Írta: Kovács Dóra

2020. december 4. 15:00

Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

A magyar tornasport alapjait megteremtő, 1866-ban alakult Pesti Torna Egylet fő feladatának tartotta a Nemzeti Tornacsarnok  felépítését, melyet végül 1870 decemberében adtak át a mai Szentkirályi utcában. Az egylet tevékenységében szerepelt szinte valamennyi korabeli sportág, de a testnevelés szempontjából az volt a legnagyobb érdeme, hogy keretei között kezdődött el Magyarországon a tornatanítói képzés 1868-tól.

Az 1870-ben átadott Nemzeti Tornacsarnok az Ősz utcában (ma Szentkirályi u. 26.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1870. december 18.)

Hosszú út vezetett idáig. A XIX. század elején még nem létezett egyesületek által szervezett sporttevékenység Magyarországon. Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós kezdeményezésére indult el a testedzés divatja hazánkban. Sportéletünk ekkor még a lovaglásban, az arisztokrata sarjak apáiktól vagy vándor vívómesterektől vett, otthoni vívóleckéiben merült ki. Széchenyi és Wesselényi, angliai utazásaik által inspirálva úgy gondolták, hogy a magyar sportélet reformját a ló- és lovassporttal kell kezdeni.

De „a két dalia nem elégedett meg a lovassporttal. Amit testgyakorlás, sőt testnevelés terén láttak Angliában, avagy a közbenső országokban is, elhozták magukkal” – írta Siklóssy László: A magyar sport ezer éve című kötetében, 1928-ban. Az 1820-as években külföldi vívómesterek telepedtek le hazánkban, és valóságos dinasztiákat alapítottak.

A Pesti Nemzeti Vívoda 1824-ben jött létre, a következő években pedig egyre szaporodtak a vívóiskolák. A vívómesterek egyfajta viselkedési mintát közvetítettek a növendékeknek. A tanulóktól sportszerű és visszafogott magatartást vártak. A fiatal férfiak új ideálja az angol dandy lett, az edzett, sporttevékenységeket űző, becsületére és öltözködésére kényes úriember, mint ahogy több, a korszakról szóló forrásban olvashatjuk.

Gróf Széchenyi István kezdeményezésére indult el és jött divatba Pesten a reformkorban a testedzés (Friedrich von Amerling festménye 1836-ból. Forrás: Wikipedia)

Gróf Széchenyi István úgy vélte, hogy a reformok hajtóerejét saját társadalmi osztályában találhatja meg, ők viszont ekkor még nem érdeklődtek különösebben a magyarországi közügyek iránt. Az arisztokrácia életmódja évszakokhoz kötődött. A téli, kora tavaszi városi szezont egy részük általában Bécsben vagy Pozsonyban töltötte. Meg kellett tehát teremteni azokat az intézményeket, szórakozási lehetőségeket, melyek hosszabb pest-budai tartózkodásra ösztönözhetik a főúri családokat.

Bár a gróf és köre letette az alapokat a Magyar Tudományos Akadémia és a Pesti Kaszinó (később Nemzeti Kaszinó) megalapításával, a lóversenyek meghonosításával, munkájának gyümölcse csak az 1850-es évek végétől kezdett beérni, amikor a Nemzeti Múzeum mögötti, egyre inkább felértékelődő területen megépült a Nemzeti Lovarda, majd egyre szaporodtak a főúri családok palotái és elkészült a Régi Képviselőház épülete is.

Gróf Szapáry Antal kezdeményezésére egy mágnásokból álló társaság, mely Nemzeti Lovarda, Lövölde és Vívóterem Egylet néven alakult meg, ide, a Nemzeti Múzeum mögé építtette fel lovardáját. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg. A Nemzeti Múzeum mögötti telken (a mai Pollack Mihály téren) 1857-ben kezdődött a kivitelezés, és 1858 elejére el is készült a létesítmény. Ugyanide, a lovardától északra szintén Ybl Miklós terve szerint egy új tornacsarnok is épült, amelyre a Szépítő Bizottság 1858. április végén adta ki az engedélyt. A két épületben tehát lovarda, lövölde vívóterem és testgyakorlóterem is volt.

Az Ybl Miklós által tervezett Nemzeti Lovarda (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., Budapest, 1928, Arcanum Digitális Tudománytár)

„A testgyakorló és a tornár-iskola”a Lovarda mellett 1863 végén (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., ADT)

Ekkorra már a testgyakorlásnak számos szakembere működött Pesten. A német gimnasztikát Clair Ignác, egy kiszolgált francia tiszt, torna- és vívótanár honosította meg nálunk, aki a napóleoni háborúk után érkezett Pestre, 1833-ban gimnasztikai iskolát nyitott, 1839-ben pedig megalapította a Pesti Testgyakorló Egyletet. A szabadságharc bukását követő abszolutizmus hátrányos következményekkel járt a magyar sportélet számára. A Clair-féle Testgyakorló Egylet viszont túlélte ezt az időszakot, mivel főleg gyerekek tornáztak nála.

Clair Ignác, a Pesti Testgyakorló Egylet alapítója (Forrás: Wikipédia)

Az 1860-as években az ifjúság testedzési igényeit Clair régimódi intézete már nem elégíthette ki. Az emigrációból hazatérő ifjak saját tornamódszereiket szerették volna meghonosítani. A Dr. Bakody Tivadar által vezetett fiatal magyar tornászok állami támogatást kértek egy testgyakorló intézethez, melyben télen és nyáron is lehet edzeni.

Kérvényt intéztek 1863 januárjában a Helytartótanácshoz, miszerint Pesti Torna Egylet címen egyletté kívánnak alakulni. A Helytartótanács kezdetben nem támogatta kérésüket, így Bakodyék Clairhez fordultak segítségért. Kibérelték és felszerelték Kirpál pesti polgárnak az Öt Pacsirta utca 3. szám alatti házát (ma Puskin utca). Hamarosan Clair Ignác vezetésével megnyitották tornacsarnokukat, mely az ő Pesti Testgyakorló Egylete szomszédságában működött. Clair csak a nevét adta a fiatalok tornacsarnokához, mivel neki megvolt a maga jól szervezett egylete, főúri pártfogók támogatásával. Az ifjak tornacsarnokában Dr. Bakody Tivadar és Dr. Szontágh Ábrahám útmutatásai szerint gimnasztikáztak a testgyakorlók.

Dr. Szontágh Ábrahám és Dr. Bakody Tivadar, a Pesti Torna Egylet alapítói (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., ADT)

A Pesti Torna Egylet végül 1866-ban alakulhatott meg, ekkor a Clair-féle Pesti Testgyakorló Egylet egybeolvadt a Bakody Tivadar által létrehozott Pesti Torna Egylettel. Tornászegyenruhájuk a következő volt: rövid zubbony lapos magyar zsinórzattal, bugyogó vitorlavászonból, vörös ing minden cifraság nélkül, búzavirág színű rövid nyakkendő, sötétbarna szalmakalap, és a tornajelvény az egylet jelmondatával: „Épség, erő, egyetértés”. Ha valaki még erre vetemedett volna, kikötötték, hogy sarkantyúval tornázni tilos. „A magyar viselet utolsó fellángolása idején jobbnak látták ezt is szabályozni…” – olvashatjuk Siklóssy László könyvében.

Bakodyék modern tornászcsoportjának első tornacsarnoka (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., ADT)

A Pesti Torna Egylet hamarosan nevet változtatott. A névváltoztatás mögött gróf Széchenyi Ödön agilis alakja rejlett, aki 1866-ban önkéntes tűzoltóegyletet alakított. Irigykedve nézte, hogy a tornászok a sajtóban nagyobb elismerést kapnak. Német mintára szerette volna a két egyletet egyesíteni. Így jött létre a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet, melynek új tornacsarnoka 1870. december 4-én nyitotta meg a kapuit az Ősz utcában (ma Szentkirályi utca).

Az épület Kallina Mór tervei alapján épült. Vívóterem, könyvtár, tanácsterem, tornaterem, öltözők, szertár, lakások is helyet kaptak benne. 150-200 tornász gyakorolhatott egyidejűleg a nagy tornateremben, melyet a 9-9 nagy ablakon beáramló fény világított meg, a nézőknek karzatot építettek.

A megnyitót „komoly munka előzte meg, mert reggel fél öt órakor tűz támadt a kerepesi vám mellett, a volt omnibusz-társaság épületeiben. A sebesen ott termett tűzoltók csakhamar elfojtották a lángokat, s azután rendes csapatokban indultak el a tornacsarnok megnyitási ünnepélyére. Közönség oly nagy számmal volt, hogy nemcsak a karzatokat, de a nagytermet is elfoglalta, s a tornászoknak nagy bajukba került fenntartania mutatványaikhoz szükséges szabad tért” – írta a Vasárnapi Ujság 1870. december 18-án.

Az egylet tevékenységében szerepelt szinte valamennyi korabeli sportág (atlétika, torna, korcsolyázás, vívás), de a testnevelés szempontjából az volt a legnagyobb érdeme, hogy keretei között kezdődött el Magyarországon a tornatanítói képzés 1868-től. 1881-ben felvételt nyerhetett az első női hallgató is. Itt alakult meg az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság. A Nemzeti Torna Egyletet 1949-ben feloszlatták.

A  Nemzeti Tornacsarnok (a sárga épület) 1870-ben készült el a VIII. kerületben, a Szentkirályi utca 26. szám alatt, Kallina Mór tervei szerint  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla jelzi  az épület falán, hogy ebben a házban alakult meg 1895-ben az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Tornacsarnok (balra a sárga épület) ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla mesél a múltról az épület falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületbe később az 1952-ben alakult Spartacus Sport Egyesület költözött be. Az egykori tornacsarnok jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tulajdona, a tantermeket, irodákat, a három nagy tornatermet az egyetem oktatói és diákjai használják. A tornatermek bérlésére külsősöknek is lehetősége nyílik, olvasható az intézmény honlapján.

Nyitókép: A Kallina Mór által tervezett Nemzeti Tornacsarnok épülete ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó