Átadásakor modernnek számított – A ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.
Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját
Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.
Az első pesti lóvasút
Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.
A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán
A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.
A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös
Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.
A budapesti hidak újjáépítésének kérdései
Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.
Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt
Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.
A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen
Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.
Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben
Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.
A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át
A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.
Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat
Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.
A legnagyobb magyar és a haza bölcse
A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.
Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat
Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.
A Kisföldalatti nagy felújítása
Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.
A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én
Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.
Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése
A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.
A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten
A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?
A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után
Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!
Az első fizetőparkoló Budapesten
Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.
Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.
Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata
Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.
A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el
A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.
Az első magyar légitársaság
Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.
Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora
A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.
Miért költözött Ganz Ábrahám Budára?
A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.
Tatra villamosok az 59-es vonalán
Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.
A pest-budai állóhíd vámmentessége
A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.
A pesti mágnásnegyed Janus-arcai
A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.
Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus
Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.
A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor
Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.
Korhűen rekonstruálják a József főhercegi palota két emelet magasságú dísztermét is (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció