Budapest tragikus sorsú fényképésze – 120 éve született Kinszki Imre

2021. március 20. 9:00

A hivatalnokként dolgozó Kinszki Imre a feleségétől nászajándékba kapott egy fényképezőgépet, hogy megörökíthesse vele a családi pillanatokat. A fotózás azonban Kinszki számára igazi szenvedéllyé vált, amit idővel művészi szintre fejlesztett: képein a fény és az árnyék sajátos játékával elevenednek meg a világvárossá vált Budapest mindennapjai.

Kinszki Imrét a fényképészet múltjával foglalkozó magyar és külföldi kutatás a magyar fotográfiatörténet kiemelkedő alkotói között tartja számon. Első fényképezőgépét a feleségétől kapta nászajándékba 1926-ban. Hivatalnokként dolgozott, de pár éven belül életformává vált számára a fényképezés, amelyet munkája mellett végzett. Az 1930-as évek második felére pedig a fotográfia művészi szintű elfoglaltsága lett. Legfontosabb munkái folyóiratok címlapjain jelentek meg, kiállításainak pozitív visszhangja volt. Kinszki Imre felvételei megörökítették számunkra a magyar főváros ellentmondásoktól sem mentes fejlődését.

Kinszki Imre fényképezés közben egy erdőben 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A reneszánsz kor óta az emberiség vágya volt a múló pillanat precíz rögzítése. Leonardo da Vinci camera obscura kísérletei az első lépéseket jelentették a fényképészet „megteremtése" felé. A XIX. század első harmadáig kellett várni, amíg olyan technológiai eljárást fejlesztettek ki, amellyel sikerült rögzíteni fényképezőgéppel papírra a látható világ egy-egy „képszerű jelenetét”. Ebben a században a fényképészet a különböző vegyszerekkel végzett eljárások miatt kémiai tudást igényelt. Több híres fotográfus, köztük Klösz György (1844–1913) a vegyületek alapos ismeretét követelő gyógyszerészeti tanulmányok után választotta a fényképészeti hivatást.

A fényképezés elterjedése a portréfestészet számára jelentős kihívást jelentett. A portréfestők között voltak olyan művészek, akik részben vagy egészben fel is hagytak a festészettel, és életüknek jelentős részét a fényképészetnek szentelték, így Borsos József (1821–1883) és Doctor Albert (?–1888), akik közösen nyitottak fényképészműtermet.

Kinszki Imre mestere volt a fénnyel és az árnyékokkal való játéknak. Ez jól látható Utca ellenfényben című, 1935-ben készült képén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A XIX. század végére a fotográfia nagy rangot vívott ki magának: a városi „fényirdákban” a polgárság előszeretettel örökíttette meg magát. Technológiailag még egy-egy fénykép elkészítése hosszabb időt vett igénybe, ezért valódi eseményfotók ebben az időszakban még nem készültek. A XX. század elején a fényképezés már nemcsak a hivatásos fotográfusok mestersége lett, hanem először a tehetősebb, majd – az eszközök olcsóbbá válásával – a szegényebb rétegek számára is kedvelt vasárnapi hobbivá vált.

Kinszki élete jó példa arra, hogy egy „vasárnapi fényképész” nagy kitartással miként válhatott a XX. század meghatározó jelentőségű fotográfusává.

Látkép a Gellért-hegyről északra 1930-as évek (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Locsolás egy parkban, 1938 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapesti látkép a Gellért-hegyről a régi Erzsébet híddal 1929-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az egykori Lloyd-palota a mai Széchenyi téren, előtte virágzó fák 1931-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Kinszki Imre 1901. március 10-én született Budapesten. A pesti Piarista Gimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel. A Gyáriparosok Országos Szövetségénél kapott állást, ahol az irattár rendezése mellett a szövetség nemzetközi levelezését intézte.

A Piarista Gimnázium alatti átjáró, 1930-as évek (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Kinszki Imre a munkahelyén ismerte meg a gyors- és gépírónőként dolgozó Gárdonyi Ilonát, akit az első randevúra egy, a kisasszony íróasztalára elhelyezett papírrepülőre írt levéllel hívott el. A fiatalok rövid ismerkedés után – bár Kinszki családja ellenezte – 1926 májusában összeházasodtak.

Cserkészek a parkban, 1933 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Kinszki a feleségétől nászajándékként egy fényképezőgépet kapott, hogy majd születendő gyermekeik felnevelkedését megörökítse. Az ifjú házasok Zugló Kiszuglónak hívott városrészébe költöztek, a Róna utca 121. szám alatti bérházba.

Kinszki lakóháza a XIV. ker. Róna utca 121. szám alatt és emléktáblája a ház falán (Fotó: Tihanyi Károly)

Kinszki fényképeinek jelentős részén az akkor önállósuló Zugló hétköznapjai jelentek meg. Az 1935-től saját közigazgatással rendelkező XIV. kerület még külvárosias hatást mutatott. A fényképész lakókörnyezetében a bolgárkertészek végeztek mezőgazdasági munkát. Kinszki fotóin nem a földmívesek fárasztó munkája a képek „fő motívuma”, hanem a már megművelés alatt lévő táj sajátosságai. A családi fényképein gyermekei különböző élethelyzetekben – játékok, sportolás – jelentek meg. A Róna utcai bérház függőfolyosójának kovácsoltvas korlátjait több alkotásán megörökítette.

Zuglói táj, bérházak, grund, földút, a háttérben Kinszki Imre és családjának otthona, a Róna utca 121-es számú ház 1934-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Fényképein a legtöbb alkalommal a magyar főváros hétköznapi élete tárult fel. Kivételes pillanatként jelent meg az életműben a Zeppelin léghajó budapesti látogatása 1931-ben. Amíg zuglói fényképein a széles földes utcák láthatóak, addig a belvárosi képein a zsúfolt világváros tűnik fel. Sok alkotását munkahelyi irodájának ablakából kihajolva készítette.

Zeppelin léghajó Zugló felett 1931. március 29-én (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mivel napközben hivatali munkát végzett, ezért a reggeli és az esti órák biztosították számára a lehetőséget a nyugodt fényképezésre. Ezekben a napszakokban alkotott számos felvételén a Duna hídjai jelentek meg. Kinszki szeretettel fotózta a vasúti szerelvényeket, az egyik utolsó fényképe például a Keleti pályaudvaron készült.

A Keleti pályaudvar várócsarnoka, a rézsútosan betörő fények és az árnyékok kiemelése, 1934 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bútorszállítás, 1937 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A városképeken és portrékon kívül előszeretettel alkotott tárgyakról mikrofelvételeket. Az ehhez a műfajhoz tartozó fotói közül kiemelkedik a kockacukorról 1930-ban készített fényképe.

A minél jobb fotók készítése érdekében maga fejlesztett ki technikát a közeli tárgyak fényképezésére. Felvételeit nem műteremben, hanem saját lakásában hívta elő. Kiemelt érdeklődést mutatott az apró műszaki részletek iránt.

Király utca, 1929. június 22. (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Járókelők egy villa díszrácsos kapuja előtt, 1933 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Tavasz a Városligetben, a háttérben a Közlekedési Múzeum épülete, 1930-as évek (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A műjégpálya közönsége a Városligeti hídon, 1930 (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1930-as években egyre több kiállításon és magazinokban is szerepelt alkotásaival. A Modern Magyar Fényképezők Csoportjának alapítója és vezetője volt.

Az 1930-as évek végétől – a zsidótörvények hatására – élete drámai módon megnehezült, elbocsátották állásából, majd több alkalommal kellett munkaszolgálatosént nehéz fizikai munkát végeznie.

Egy máig modernnek ható felvétel: fénycsíkok a Lánchíd budai villamos-aluljárójában az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ahogy a magyar zsidóság, úgy az ő és a családja élete is 1944-ben, Magyarországnak a német birodalmi csapatok általi megszállása után vált drámaian nehézzé. Gábor fiát 1944-ben kegyetlen módon meggyilkolták a buchenwaldi koncentrációs táborban. Kinszki Imrét 1945 elején ölhették meg a németországi deportálás során. Felesége és leánya Erzsébetvárosban a gettóban, nehéz körülmények között vészelte át a nyilasterror emberpusztító napjait.

Kinszki Imre életművét az elmúlt negyedszázadban egyre jobban elismeri az európai fényképészettörténet, ezt bizonyítja több könyv, tanulmány és kiállítás is.

„Felhőkarcoló”: a Fiumei úti OTI-székház 1969-ben lebontott tornya 1931. január 15-én (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A piarista rendház bontása 1931-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Egykori lakóháza előtt két botlatókövet helyeztek el 2008-ban. Az egyiken Kinszki Imrének, a másikon fiának állítottak emléket. A kövek rézlapjain feltüntették tragikus haláluknak helyét és idejét.

Botlatókő Kinszki lakóháza előtt (Fotó: Tihanyi Károly)

Kinszki Imre születésének 110. évfordulóján, 2011 nyarán egykori lakóházának falán emléktáblát avattak a tiszteletére. Ugyanebben az évben könyv jelent meg Kinszki Budapestje címmel. A kisföldalatti megállóiban a Herminamező Polgári Köre – 1990 egyesület kezdeményezésére a Zuglói Önkormányzat által alapított Zuglói Nemzetközi Iroda tablós kiállítást rendezett. Budapest Zuglói Önkormányzat Kinszki Imrét a kerület posztumusz díszpolgárává választotta.

Nyitókép: Járókelő, Kinszki Imre fotója 1932-ből (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest, fotográfia, Kinszki Imre, Millisits Máté, művészet, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu

⁵⁷ ¹ ¹⁰

Kapcsolódó írások

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben

2024. november 11. 11:00

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten

2024. november 1. 15:00

A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹