Az első modern bevásárlóközpont Budapesten – 45 éve nyílt meg a budai Skála áruház

A cikk angolnyelvű változata: The first modern shopping centre in Budapest – The Skála store in Buda opened 45 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. április 2. 9:00

Volt egy áruház Budán, amely új színt és új minőséget hozott a nehézkes, szocialista állami áruházi rendszerbe. Nemcsak a korszerű kialakítás, a hatalmas, több mint 22 ezer négyzetméteres alapterület, hanem a viszonylagos árubőség is hozzájárult ahhoz, hogy hamar népszerű lett a 45 éve, 1976. április 2-án megnyílt Skála áruház.

Budán, a XI. kerületben egy egykori sportpálya helyére épült fel a Skála áruház fehér épülettömbje. A háromszintes épület igazi bevásárlóközpontnak tűnt az 1970-es évek sivár, egyhangú árukészletét kínáló állami áruházak mellett. Nagy parkoló is tartozott hozzá, ami megkönnyítette a vásárlók dolgát.

A Skála helyén 1963-ban még a BEAC sportpályája volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 26155)

A Skála abban is eltért a többi üzlettől, hogy szigorúan véve nem állami áruház volt, hanem szövetkezeti. Az áruházat hivatalosan a SZÖVOSZ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége hozta létre, de valójában egy ember álma valósult meg itt, Demján Sándoré, az első igazgatóé, akinek a szövetkezet vezetése szabad kezet adott a Skála kialakításában.

Milyen is volt ez az áruház? Elsősorban hatalmas – 22 500 négyzetméter – és modern. Minden szintjére mozgólépcső vezetett fel, de az utcai bejárati szintről, ami a mai Október 23-a útra nézett, egy mozgójárda vezetett le a földszintre, ahol hatalmas ABC-üzlet működött. Ez itthon nagyon szokatlan volt, hiszen addig áruházban Magyarországon nem működött ilyen.

A megnyitó napja 1976-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66302) 

Az első emelet jórészt a ruházati cikkeké volt, a II. emelet pedig inkább a műszaki, háztartás felszerelések részlege volt. A nagy alapterületű, jórészt önkiszolgáló, egybenyitott szinteket oldalsó galériák egészítették ki, itt különféle szolgáltatások kaptak helyet, volt OTP, grill étterem, utazási és több nyelvű tájékoztató iroda.

Az áruház 28 hónap alatt épült fel, a megnyitót 1976. április 2-án tartották, erről a Magyar Nemzet másnap így adott hírt:

„Az ország legnagyobb áruháza, a szövetkezeti áruházak hálózatának koordináló központja, s egyben az ÁFÉSZ-ek és az ipari szövetkezetek impozáns hozzájárulása Budapest fejlesztéséhez a Skála Nagyáruház, amelyet hivatalosan pénteken adtak át rendeltetésének.

A Skála 9 osztályán több mint 30 részleg működik, a teljes áruválaszték szinte minden, hazánkban szokásos cikket felölel. Az áruház vezetői felkészültek a nyitáskor várható rendkívüli érdeklődésre. A nyitás napján mintegy 800 eladó dolgozik, 101 pénztár működik.”

Előző este már volt egy átadási ünnepség, ahol Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vágta át ünnepélyesen az avatószalagot.

A tömeg hatalmas volt a nyitáskor (Fotó: Fortepan/Képszám: 66303) 

A teljes beruházás 600 millió forintba került. Az új áruház élelmiszerosztálya naponta reggel 7 és este 8 között, szombaton pedig délután fél 6-ig volt nyitva, a többi részleg egy órával később nyitott és egy órával korábban zárt.

Mitől volt különleges a Skála? A belső kialakítása a bécsi áruházakat idézte, azaz nagy nyílt terekkel és nem zárt részlegekkel találkozhattak a vevők, másrészt nagyon jelentős árukészlete és széles választéka volt (természetesen az akkori magyar átlaghoz lépest). A nyitáskor az árukészlet értéke 200 millió forint volt és a portéka 30 százalékát szövetkezetek és külföldi cégek készítették, amely arányt folyamatosan növelték. Miért volt ez fontos? Mivel a szövetkezetekre építettek, sok kis szériás terméket tudtak kínálni, amelyek miatt az árukészlet folyamatosan változott, és volt olyan termék, amelyet csak a Skálában árultak.

Aki emlékszik az 1970-es évek végi, 1980-as évi választékra, az jól tudja, hogy ez mekkora felüdülés volt az állami, tervgazdaság szerint működő kereskedelem idején.

Első fecske volt, az országban sok helyen nyílt Skála áruház. A budai Skála 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66510) 

Hogy miképp működött akkor a kereskedelem? A hatóság, a Fővárosi Tanács aktívan beleszólt az áruházak üzletpolitkájába. Erre világít rá az Esti Hírlap című lap interjúja, amelyet az új áruház nyitása előtt, 1976. március 29-én közöltek Kovács Gyulával, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályvezetőjével:

„Egy áruház önmagában nem elég a jó ellátáshoz, kínálatát ki kell egészíteni a szaküzletekével. Megírtuk a Körtér vidékén boltokat fenntartó vállalatoknak, hogy árukínálatukat igazítsák az áruházéhoz. Szakosodniuk kell. Aki kommersz cikket keres, az az áruházba megy. A boltokban ettől eltérő, egyedi, kis szériás árut tartsanak.”

A Skála óriási siker lett, az országban egyre-másra nyíltak a Skála áruházak, amelyek a rendszerváltás után azonban nehezen állták a versenyt az új plázákkal. Az akkorra már országos áruház-vállalatot privatizálták, majd összevonták a korábbi nagy konkurenssel, az egykor állami Centrum áruházakkal. A cég később többször tulajdonost is váltott. Az eredeti Skála áruház a XI. kerületben 2007-ig működött, addigra az áruházat megvette egy befektető, aki egy új, sokkal nagyobb plázát kívánt a helyére építeni. Az épületet 2007-ben lebontották, helyén ma az Allee áll.

Nyitókép: A Skála 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66511)  

 

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A fogyasztoi tarsadalom alapjait raktak le ezekkel az aruhazakkal. A "nyugatosodas" Magyarorszagon kiveteles modon joval a rendszervaltas elott beindult es egyben elo is mozditotta azt. Hogy hosszu tavon milyen hatassal volt a tarsadalomra az mar egy mas kerdes...

Válaszok:
Sándor | 2021. április 2. 14:33

A legjobb ami történt, hogy ezt a borzalmas aluléc homlokzatút (Ilyen borította a Corvin áruházat is..) lebontották. A helyére épült Allee viszont állítom Buda legszebb áruháza. Messze jobban néz ki, mint a Mammut két épülete vagy a MOM Park.

Válaszok:
Sándor | 2021. április 2. 14:35

Az áruházakra szükség van. Vannak szép áruházak, bár Párizsban a Lafayette nem a XX. századi építészet képviselője. Nekem pl. a Nyugatival szemben lévő, modern stilusú áruház is tetszik. Nagyon szép lenne, ha az a ronda felüljáró eltűnne mellőle.


Na megjött a minuszt-osztogató hülyegyerek..


Demján Sándor és a SKÁLA sokat könnyített az életünkön. Csökkent a "HIÁNY". Kornai János találó könyvcíme.
Amikor szovjet csere diákcsoportok voltak Budapesten... Két napot eltöltöttek volna a Skálában... A szovjet kommunista funkcionáriusok négy napig osztották az észt, aztán pénteken a Skálában vásároltak. Záróráig.

Válaszok:
Sándor | 2021. április 6. 20:32

Nem a Skálától csökkent a hiány, hanem Kádárék túlléptek a KGST szigorú csere-bere elosztásán. Sajnos a nyugati áruk vásárlásától eladósodtunk.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó