
Az első modern bevásárlóközpont Budapesten – 45 éve nyílt meg a budai Skála Áruház
A cikk angol nyelvű változata: The first modern shopping centre in Budapest – The Skála store in Buda opened 45 years ago
2021. április 2. 9:00
Budán, a XI. kerületben egy egykori sportpálya helyére épült fel a Skála Áruház fehér épülettömbje. A háromszintes épület igazi bevásárlóközpontnak tűnt az 1970-es évek sivár, egyhangú árukészletét kínáló állami áruházak mellett. Nagy parkoló is tartozott hozzá, ami megkönnyítette a vásárlók dolgát.
A Skála helyén 1963-ban még a BEAC sportpályája volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 26155)
A Skála abban is eltért a többi üzlettől, hogy szigorúan véve nem állami áruház volt, hanem szövetkezeti. Az áruházat hivatalosan a SZÖVOSZ, a Szövetkezetek Országos Szövetsége hozta létre, de valójában egy ember álma valósult meg itt, Demján Sándoré, az első igazgatóé, akinek a szövetkezet vezetése szabad kezet adott a Skála kialakításában.
Milyen is volt ez az áruház? Elsősorban hatalmas – 22 500 négyzetméter – és modern. Minden szintjére mozgólépcső vezetett fel, de az utcai bejárati szintről, ami a mai Október 23-a útra nézett, egy mozgójárda vezetett le a földszintre, ahol hatalmas ABC-üzlet működött. Ez itthon nagyon szokatlan volt, hiszen addig áruházban Magyarországon nem működött ilyen.
A megnyitó napja 1976-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66302)
Az első emelet jórészt a ruházati cikkeké volt, a II. emelet pedig inkább a műszaki, háztartási felszerelések részlege volt. A nagy alapterületű, jórészt önkiszolgáló, egybenyitott szinteket oldalsó galériák egészítették ki, itt különféle szolgáltatások kaptak helyet, volt OTP, grillétterem, utazási és több nyelvű tájékoztatóiroda.
Az áruház 28 hónap alatt épült fel, a megnyitót 1976. április 2-án tartották, erről a Magyar Nemzet másnap így adott hírt:
„Az ország legnagyobb áruháza, a szövetkezeti áruházak hálózatának koordináló központja, s egyben az ÁFÉSZ-ek és az ipari szövetkezetek impozáns hozzájárulása Budapest fejlesztéséhez a Skála Nagyáruház, amelyet hivatalosan pénteken adtak át rendeltetésének.
A Skála 9 osztályán több mint 30 részleg működik, a teljes áruválaszték szinte minden, hazánkban szokásos cikket felölel. Az áruház vezetői felkészültek a nyitáskor várható rendkívüli érdeklődésre. A nyitás napján mintegy 800 eladó dolgozik, 101 pénztár működik.”
Előző este már volt egy átadási ünnepség, ahol Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vágta át ünnepélyesen az avatószalagot.
A tömeg hatalmas volt a nyitáskor (Fotó: Fortepan/Képszám: 66303)
A teljes beruházás 600 millió forintba került. Az új áruház élelmiszerosztálya naponta reggel 7 és este 8 között, szombaton pedig délután fél 6-ig volt nyitva, a többi részleg egy órával később nyitott, és egy órával korábban zárt.
Mitől volt különleges a Skála? A belső kialakítása a bécsi áruházakat idézte, azaz nagy nyílt terekkel és nem zárt részlegekkel találkozhattak a vevők, másrészt nagyon jelentős árukészlete és széles választéka volt (természetesen az akkori magyar átlaghoz lépest). A nyitáskor az árukészlet értéke 200 millió forint volt, és a portéka 30 százalékát szövetkezetek és külföldi cégek készítették, amely arányt folyamatosan növelték. Miért volt ez fontos? Mivel a szövetkezetekre építettek, sok kis szériás terméket tudtak kínálni, emiatt az árukészlet folyamatosan változott, és volt olyan termék, amelyet csak a Skálában árultak.
Aki emlékszik az 1970-es évek végi, 1980-as évi választékra, az jól tudja, hogy ez mekkora felüdülés volt az állami, tervgazdaság szerint működő kereskedelem idején.
Első fecske volt, az országban sok helyen nyílt Skála Áruház. A budai Skála 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66510)
Hogy miképp működött akkor a kereskedelem? A hatóság, a Fővárosi Tanács aktívan beleszólt az áruházak üzletpolitkájába. Erre világít rá az Esti Hírlap című lap interjúja, amelyet az új áruház nyitása előtt, 1976. március 29-én közöltek Kovács Gyulával, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályvezetőjével:
„Egy áruház önmagában nem elég a jó ellátáshoz, kínálatát ki kell egészíteni a szaküzletekével. Megírtuk a Körtér vidékén boltokat fenntartó vállalatoknak, hogy árukínálatukat igazítsák az áruházéhoz. Szakosodniuk kell. Aki kommersz cikket keres, az az áruházba megy. A boltokban ettől eltérő, egyedi, kis szériás árut tartsanak.”
A Skála óriási siker lett, az országban egyre-másra nyíltak a Skála Áruházak, amelyek a rendszerváltás után azonban nehezen állták a versenyt az új plázákkal. Az akkorra már országos áruházvállalatot privatizálták, majd összevonták a korábbi nagy konkurenssel, az egykor állami Centrum Áruházakkal. A cég később többször tulajdonost is váltott. Az eredeti Skála a XI. kerületben 2007-ig működött, addigra az áruházat megvette egy befektető, aki egy új, sokkal nagyobb plázát kívánt a helyére építeni. Az épületet 2007-ben lebontották, helyén ma az Allee áll.
Nyitókép: A Skála 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 66511)
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
A fogyasztoi tarsadalom alapjait raktak le ezekkel az aruhazakkal. A "nyugatosodas" Magyarorszagon kiveteles modon joval a rendszervaltas elott beindult es egyben elo is mozditotta azt. Hogy hosszu tavon milyen hatassal volt a tarsadalomra az mar egy mas kerdes...
A legjobb ami történt, hogy ezt a borzalmas aluléc homlokzatút (Ilyen borította a Corvin áruházat is..) lebontották. A helyére épült Allee viszont állítom Buda legszebb áruháza. Messze jobban néz ki, mint a Mammut két épülete vagy a MOM Park.
Az áruházakra szükség van. Vannak szép áruházak, bár Párizsban a Lafayette nem a XX. századi építészet képviselője. Nekem pl. a Nyugatival szemben lévő, modern stilusú áruház is tetszik. Nagyon szép lenne, ha az a ronda felüljáró eltűnne mellőle.
Na megjött a minuszt-osztogató hülyegyerek..
Demján Sándor és a SKÁLA sokat könnyített az életünkön. Csökkent a "HIÁNY". Kornai János találó könyvcíme.
Amikor szovjet csere diákcsoportok voltak Budapesten... Két napot eltöltöttek volna a Skálában... A szovjet kommunista funkcionáriusok négy napig osztották az észt, aztán pénteken a Skálában vásároltak. Záróráig.
Nem a Skálától csökkent a hiány, hanem Kádárék túlléptek a KGST szigorú csere-bere elosztásán. Sajnos a nyugati áruk vásárlásától eladósodtunk.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!