A fővárosban sokfelé megtalálhatóak a szenvedő Krisztust ábrázoló feszületek, amelyeknek a talapzatain elhelyezett feliratokból kiderül, hogy azokat nemegyszer jelentős anyagi áldozat árán emelték elődeink. Több esetben találunk Budapesten olyan kereszteket, amelyeket a világháborúkban elhunyt hősi katonák tiszteletére állíttattak. A keresztek anyaga változatos, a legősibbeknél a kő dominál.

A napjaikban látható legrégebbi fővárosi kőkereszt a Belvárosban, a pesti Ferenciek terén, a templom főhomlokzata mellett áll, amelyet 1763-ban készítettek.

A legrégebbi, ma is látható fővárosi kőkereszt a Ferenciek terén áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A keresztet 1763-ban készítették (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A kőkereszt a Ferenciek terén a Belvárosi ferences templom bejáratától jobbra, 1918 (Fotó: Fortepan/képszám: 6948)

Kor szerint a következő a kőbányai szőlőfürtös kereszt, a Kada utca és a Sörgyár utca találkozásánál található. Kőbányán a XIX. század közepén pusztító filoxérajárványig jelentős területen folyt szőlőművelés. A „H. M.” monogramú mesterrel feltehetően egy német ajkú szőlősgazda készíttette a keresztet 1779-ben.

A kőbányai szőlőfürtös kereszt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A keresztet egy német ajkú szőlősgazda készíttette 1779-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kereszt vízszintes száránál, Jézus kezeinél és a függőleges szár alsó részén, a Megváltó lábánál egy-egy szőlőfürt látható. A szőlő utal Krisztusnak a keresztfán kiontott vérére, valamint emlékeztet a János evangéliuma 15. fejezetében megőrzött jézusi mondatra: ”Én vagyok az igazi szőlőtő”.

A következő keresztet 1798-ban kőből készítették, és a józsefvárosi Rókus-kápolna főhomlokzata közelében található. A XIX. századból Budapest legtöbb kerületében találunk kőből faragott vagy vasból öntött keresztet.

Kőkereszt a Rókus-kápolnánál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIX. század második felétől a fémből, vasból készített feszületek a főváros pesti oldalán terjedtek el. A fémlemezből formált pléhkrisztusok közül a józsefvárosi Koszorú és a Tavaszmező utca sarkán emelt kis kereszt örvend hosszú idő óta a városrész katolikus hívei körében kiemelt tiszteletnek, ezt a Jézus-ábrázolás lábánál elhelyezett friss virágok is bizonyítják. 

Pléhkrisztus Józsefvárosban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pléhkrisztus a Tavaszmező utca és a Koszorú utca sarkán 1969-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 150462)

A keresztekhez képest a városkép szempontjából látványosabbak a kálváriák, vagyis a Jézus szenvedéstörténetét megjelenítő, tizennégy stációból álló keresztutak. Ezeken nemcsak a kereszten függő és szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a vele együtt a Golgota hegyén megfeszített két bűnözőt is. A kálváriákból több található a budai oldalon, így megemlíthetjük a nagytétényi, a budafoki, valamint a pesthidegkúti szakrális emléket is.

A főváros pesti részén lévő epreskerti kálvária magas művészi kvalitásával az egész Kárpát-medencei emlékanyagban kiemelkedő. A barokk stílusjegyeket őrző kálvária megtervezését a művészettörténeti kutatás Mayerhoffer András (1690–1771) építésznek vagy tanítványi körének tulajdonítja. A kálvária eredetileg Józsefváros külső részén állt, a Kálvária téren. Pest belső részéről a Stáció utca vezetett ki ehhez a szakrális emlékhez. Az 1890-es évek elején a Stáció utcát Baross utcának nevezték el, a kálváriát pedig a terézvárosi Epreskertbe helyezték át.

Jézus nagypénteki szenvedéstörténetének eseményeit a barokk kegyesség nyelvén feldolgozó köztéri alkotás a Bánkódó Krisztus megnevezést kapta. A homokkő szobor egykor a budai vesztőhely közelében állt, később, a fogaskerekű vasút megépítése után annak városmajori végállomása közelébe helyezték át.

A városmajori Bánkódó Krisztus (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Közép-Európában elterjedt Bánkódó Krisztus-szobroknak két típusa ismert, az álló és az ülő. A szobor ülő típusa a már említett mellett Magyarországon megtalálható még Jászteleken, Jászberényben, valamint Solymáron és Kiskunfélegyházán is.

Mind a két típus a Megváltót alakját fején töviskoronával, testét a katonák által ráadott bíborpalásttal takarva ábrázolja. A Szilágyi Erzsébet fasor mellett található szobron Jézus a fejét egyik kezére helyezi, bánatos testtartásával szánalmat ébreszt.

A városmajori szobor Krisztus alakját a barokk kegyesség nyelvén jeleníti meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A monumentum, bár a főút közelében – a Körszállóval szemben – helyezkedik el, de a dús növényzet a gyalogossétány mellett biztosítja, hogy napjainkban a fővárosi járókelő is el tudjon kicsit mélyülni Jézus szenvedéstörténetében.

Az erzsébetvárosi Rózsák terén magasodó Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 1893 és 1901 között épült Steidl Imre (1839–1902) tervei alapján neogótikus stílusban. A szakrális épület főhomlokzatának szobrászati kialakítása, az erzsébetvárosi plébános, Tóthfalussy István (1857–1904) által összeállított, tudatosan átgondolt program szerint készült. A szobrokat Kiss György (1852–1919) szobrászművész mintázta gipszből, ezt azután időtálló kerámiából, pirogánitból a pécsi Zsolnay-gyár munkatársai kivitelezték.

A Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A homlokzaton a Jézus és Árpád-házi Szent Erzsébet életéhez kapcsolódó alkotások egymással párbeszédet folytatva jelennek meg. A főhomlokzat középső, főbejárat feletti királygalériájának szobrait Köllő Miklós (1861–1900) szobrászművész mintázta. Középen, nagyobb mérete folytán is kiemelve Szűz Mária szobra található mint a Magyarok Nagyasszonya, akinek a  karjában a gyermek Jézus ül. A Napba öltözött asszonyként is értelmezhető Mária-ábrázolás balján Szent István és jobbján Szent László király látható.

A főhomlokzat főbejárat feletti királygaléria szobrai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két magyar királyt egy-egy fél térdre ereszkedő angyal fogja közre, akik kezükben a szentek attribútumait tarják. A galéria legszélét a magyar Szent Korona országainak egyesített középcímere és a székesfőváros címere díszíti. A királygaléria fölött a kegyelem trónusának nevezett Szentháromság-domborművet helyezték el. A főhomlokzat középrészének zárásaként Kiss György szobrászművész Szent Erzsébetről készített egész alakos, emberléptéknél nagyobb, kőből faragott szobra található.

A kereszthajóba vezető bejáratok kivételével a timpanonok szobordíszei és a rózsaablak is pirogránitból készültek. A rózsaablak körül a négy evangélista szimbólumának tondóba foglalt ábrázolása figyelhető meg. A kegyelem trónusának ábrázolása a főhomlokzaton a többi szobrászati alkotáshoz képest méretében kisebb mű, de  teológiai jelentőségében a királygaléria egyész alakos szobraiban kifejezett eszmei tartalom fölött áll.

Míg a királygaléria monumentumaiban a magyar és a római katolikus értékek egyszerre jelennek meg, az e fölött több méterrel magasabbra helyezett, a főhomlokzat mértani középpontjában lévő Szentháromság-dombormű a kereszténység egyetemes eszmevilágát fejezi ki. A Zsolnay kerámiából készített alkotást egy három karéjjal és két háromszöggel lezárt falmezőben helyezték el. A kiválasztott építészeti kialakítás lehetővé teszi, hogy a Szentháromság-ábrázolást két térdelő angyal imádó gesztussal fogja közre.

A kegyelem trónusa Szentháromság-megjelenítés a főhomlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kegyelem trónusa elnevezésű Szentháromság-megjelenítés a középkor második felében vált elterjedtté. Ezeken a több száz éves gótikus alkotásokon, miként a Rózsák terein is a cselekvő személy az Atyaisten, akit hagyományos módon idős, szakállas férfiként jelenítettek meg. Az Atya trónusban ülve dicsőségesen ölében tartja azt a keresztet, amelyen Krisztus felfeszítve függ. A két személy fölött ábrázolt fehér galamb a Szentlelket szimbolizálja.

A kegyelem trónusa ilyen típusú megjelenítése mellett a XV. században létezett egy másik változat, amely a fájdalmas Szentháromság nevet kapta, ezeknél a megjelenítéseknél az álló Atyaisten átkarolja, kezével megtarja a keresztről már leemelt, kiszenvedett fiának testét.

Krisztust ábrázoló mozaikkal találkozhatunk az Új Köztemető bejáratánál. Budapest legnagyobb temetőjét 1886-ban nyitották meg, mivel a főváros lakossága jelentős mértékű növekedésének a következtében az addig működtetett sírkertek vagy teljesen beteltek, vagy várható volt, hogy hamarosan azok is telítetteké válnak. Az Új Köztemető szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezését Czigler Győző (1850–1905) építész tervei alapján hozták létre a XX. század hajnalán. A temető három épületből álló, a sírkert főbejáratát is magába foglaló együttest kapott Hegedűs Ármin (1869–1945) Budapest székesfőváros hivatala építészének tervei szerint.

Az Új Köztemető bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A középső, harangtornyot is idéző kapuépület egy félköríves szoborfülkét foglal magába, amelybe Maróti Géza (1875–1941) szobrász- és iparművész által faragott egész alakos, ülő Atyaisten-szobrot helyeztek el. A két oldalsó épület szimmetrikus kialakítású, a Kozma utca felé néző homlokzataikon egy-egy nagy méretű mozaikkép látható. Az arany hátteret alkalmazó mozaikok Róth Miksa (1865–1944) iparművész erzsébetvárosi műhelyében készültek. Az északi oldali mozaikkép Krisztus sírba tételét jeleníti meg.

A mozaikkép Krisztus sírba tételét jeleníti meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sokalakos kompozíció drámai hatású, Jézus tanítványai és tisztelői különböző gesztusokkal siratják ártatlanul megölt mesterüket. A Megváltó fejét aranyló napsugarakkal kiemelt glória övezi. A mozaikképen Jézusén kívül még két nőalaknak és egy férfinak a fejét fogja körül egyszerűbb glória.

A déli épületet díszítő mozaik Krisztus dicsőséges feltámadását ábrázolja: a Megváltó bal kezében keresztes zászlót tart, jobbját áldásra emeli.

Krisztus dicsőséges feltámadását ábrázoló mozaik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sírt őrző katonák megriadtan hátrahőkölnek, kezükkel és pajzsukkal próbálják eltakarni az arcukat. A Jézus sírjához igyekvő három asszonyt egy angyal vezeti a feltámadt üdvözítő elé.

Krisztus szenvedéstörténetének megjelenítésével tehát a város több pontján találkozhatunk sokféle ábrázolás formájában. A feltámadás ünnepén, húsvétkor a keresztek, a kálváriák, a szobrok és a mozaikok egyaránt azt üzenik nekünk, arra emlékeztetnek minket, hogy Jézus Krisztus értünk, a mi bűneink miatt szenvedett és halt meg, ám végül legyőzte a halált, feltámadt, elhozva a reményt mindannyiunk számára. 

Nyitókép: A feltámadt Krisztust ábrázoló Róth Miksa-mozaik az Új Köztemető bejáratánál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)