A XIX. században sokat tett az úszás népszerűsítéséért több híres európai ember, így többek között George Byron (1788–1824) költő és Wesselényi Miklós (1796-1850) politikus is. Byron a Dardanellák, míg Wesselényi a Balaton átúszásával hívta fel magára a figyelmet. A testmozgás fontossága mellett az addig ismeretlen távok legyőzése példaértékűvé lett sokak számára a század második felében. A La Manche csatorna átúszását például 1875-ben Matthew Webb kapitány 21,45 perces időeredménnyel teljesítette.

Magyarországon az 1880-as évek második felében rendezték az első úszóversenyeket. Amig nem alakultak meg az országos szakági sportszövetségek, addig minden, hazánkban ekkor elterjedt sportban, így az úszásban is az egyes sportegyesületek vállalták a nagyobb megmérettetések, „bajnokságok” megszervezését. A 1890-es évek elején a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), majd 1893-tól a Magyar Úszó Egylet (MÚE) szervezte ezeket a „vizes viadalokat”.

Hajós Alfréd 1896-ban

Hajós Alfréd Óbudán született Guttmann Arnold néven 1878. február 1-jén. Édesapja, Guttmann Jakab kereskedő két testvérével együtt őt is gyakran levitte a Dunához, ahol szülőként megszerettette a vizet a gyermekeivel. Testvérei közül Henrik (1886–1963) kiemelkedő sporteredményeket ért még el, úszóként Athénban 1906-ban, az első újkori olimpia tízéves évfordulóján rendezett „pánhellén” olimpiai játékokon aranyérmet szerzett.

A Guttmann fiúk az épülő Országház közelében, a Dunán létesített Scholtz-féle uszodában tanultak úszni.

A Scholtz-féle uszoda az Országház melletti Duna-szakaszon (Forrás: Országgyűlési Könyvtár)

A tizenhárom éves Hajós Alfréd szeme láttára apja egy tehergőzös keltette hullámsor örvényében elmerült és megfulladt. A családi tragédia nem tántorította el az úszástól, már tizenöt éves korában csatlakozott az 1893-ban megalapított Magyar Úszó Egyesülethez. A gimnáziumi tanulmányait a magyar sport „Mekkájának” számító Markó utcai Főreál Gimnáziumban végezte.

Versenyzőként első győzelmét 1895. július 28-án érte el, a Siófokon rendezett magyar bajnokság 100 méteres gyorsúszóversenyének megnyerésével.  Ezt az eredményét több, osztrák és magyar megmérettetésen elért siker követte, köztük a bécsi – nem hivatalos – kontinensbajnoksági győzelme. Az osztrák fővárosban rendezett Európa-bajnokságon elért 100 méteres elsősége után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azon három versenyző közé választotta, akiknek a kiutazását az első újkori olimpiára a tárca anyagilag is támogatta, míg a többi magyar sportoló utazási költségeit a fővárosi sportegyesületek biztosították.

Hajós Alfréd az athéni ötkarikás játékokra a műegyetemi tanulmányai mellett készült fel (építésznek tanult), a hidegebb idő beköszöntével minden nap reggelén a Rudas fürdő medencéjében edzett.

Budapest 1896-ban már a millenniumi ünnepségek előkészítésének a lázában égett. Az ötkarikás világjátékok ennek ellenére mégis megmozgatták a magyar főváros sportszerető lakosságát. A Sport-Világ című újság még az olimpia kezdete előtt tudatta, hogy az athéni versenyekről érkező távirati tudósításokat az Andrássy úti Nicoletti kávéház sportfülkéjében kifüggesztik, ahol azokat bárki megtekintheti. A fővárosi újságok a görögországi sportversenyeket nem érezték olyan jelentős hírértékkel bíró eseményeknek, hogy önálló tudósítókat küldjenek ki Athénba. Így ezeket, a dobogós magyar eredményekről szóló örömteli beszámolókat nem újságírók készítették, hanem a versenyeken részt vevő olimpikonok.

Guttmann Arnold Hajós Alfréd néven indult a görög fővárosban megrendezett ötkarikás játékokon, ahol 1896. április 11-én a tengerben megtartott versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres távot is megnyerte. Névváltoztatását 1907-ben hivatalosan is kérelmezte.

Hajós Alfréd fejszobra a nevét viselő pesterzsébeti általános iskolában (Fotó: pesterzsebetihajos.hu)

Hajós Alfréd az 1955-ben írt, majd 1956-ban megjelent Így lettem olimpiai bajnok című könyvében hosszan leírja győzelme történetét. Rövidebben a sajtó számára a következő szavakkal emlékezett vissza:

„A verseny színhelye a pireusi-öböl mellett lévő Phaleron volt, ahol a verseny napján vagy negyvenezer ember állta körül a partot, s izgalommal várta az előttük ismeretlen úszósport eredményeit. Áprilisban akkor szokatlanul hideg volt az időjárás, a tenger vize is erősen lehűlt, úgyhogy a verseny napján 13 fok volt a víz hőmérséklete. Valamennyi úszószámot délelőtt bonyolították le. A 100 méteres versenyben tizenhárman indultunk. Köztük, éppen a jobb oldalamon Williams, az Egyesült Államok kiváló versenyzője szállt vízbe, a start céljait szolgáló hajóról. A dermesztően hideg víz szinte vágta a húsunkat. Hetven méterig hatalmas, fej-fej melletti küzdelmet folytattunk, ott erősíteni tudtam és megnyertem a versenyt.”

Az athéni olimpián a győzteseknek, így Hajós Alfrédnak is ezüstből készített érmeket akasztottak a nyakába.

Hajós Alfréd az olimpián elért sikere után már csak rövid ideig indult úszóversenyeken, elkezdett más sportágakkal foglalkozni. Az 1890-es években több atlétikai és tornaversenyen is sikeresen szerepelt. Jelentős szerepet vállalt a labdarúgás magyarországi meghonosításában is.

A Magyarországi Református Egyház zsinati székházát (XVI., Abonyi utca 21.)  Hajós Alfréd és Villányi János tervezte (Fotó: korabeli képeslap)

A sokszínű sportpályafutásával egy időben végezte az építészmérnöki tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen 1895 és 1899 között.  Diplomaszerzése után előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön építész beosztott munkatársaként dolgozott. Villányi Jánossal társulva 1904-ben önálló építészeti irodát nyitott.  

Az iroda első jelentős megrendelése a Magyarországi Református Egyház zsinati székházának megtervezése volt 1907-ben. Az impozáns, a  historizmus és a szecesszió stílusjegyeit egyaránt magán viselő zuglói székház 1909-re készült el.

A zsinati székház előcsarnoka 1910-ben (Fotó: korabeli képeslap)

A Hajós Alfréd és Villányi János által tervezett Magyarországi Református Egyház zsinati székháza (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Az 1920-as évek elejétől már önálló építészirodát vezetve főleg sportcélú létesítmények tervezésével foglalkozott. Az elgondolása szerint készült el többek között a győri, a szegedi és a miskolci uszoda. A szellemi teljesítmények kategóriában 1924-ben a párizsi olimpián Lauber Dezső (1879–1966) építésszel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert.

Hajós Alfrédnak az 1924-es párizsi olimpián a szellemi teljesítmények kategóriában ezüstérmet nyert stadionterve (Forrás: Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok, 1956)

Legjelentősebb munkájának a Margit-szigeten 1930 decemberére felépült Nemzeti Sportuszodát tartjuk. Az uszoda átadása után Hajós Alfréd kormányfőtanácsosi címet kapott.

 Hajós Alfréd (balról az első) 1930-ban (Forrás: Pesti Napló, 1930. július 30.)

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1931-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 58265)

Emléktábla a Nemzeti Sportuszoda falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1932. április 27-én megalakult Magyar Olympiai Társaság ügyvezetőjévé választották.

A II. világháború legsötétebb időszakában, Magyarországnak a Harmadik Birodalom hadserege által történt megszállása utáni „vészkorszakban” Hajós Alfréd a veszélyeztetett zsidó származású magyar olimpiai bajnokok részére védettségi igazolást szerzett 1944 év végén.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1953-ban az olimpiai eszme szolgálatában tett sokrétű életművét Olimpiai Diplomával tüntette ki. Élete utolsó szakaszában, 1950 és 1955 között a Mezőterv Vállalat tervezőjeként dolgozott.

Hajós Alfréd az olimpián kapott szalagját mutatja a feleségének és az unokájának (Fotó: Képes Sport, 1955. május 10.)

Nyugdíjba vonulását követően, 1955. november 12-én hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található felesége családja, a Blockner család impozáns síremlékében. A márványlapokból épített családi sírboltot a vasból készített olimpiai ötkarika és a lánggal égő fáklya olimpiai jelképe koronázza.

A családi sírboltot a vasból készített olimpiai ötkarika és a lánggal égő fáklya olimpiai jelképe koronázza (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok 2019-ben felújított síremléke (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Budapest Tanácsának közgyűlése 1966-ban a Nemzeti Sportuszoda melletti sétányt Hajós Alfréd sétánynak nevezte el.

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hajós Alfréd olimpiai győzelmét a magyar fővárosban több emléktábla hirdeti a Testnevelési Egyetemen, a lipótvárosi Olimpiai parkban, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda előcsarnokában.

Az uszodában Komjáti Béla (1892–1933) vízilabdaedző mellett Hajós Alfréd bronzba öntött mellszobra emlékeztet a magyar vizessportok két, példát mutató képviselőjére. Az első olimpiai bajnok büsztjét 1955-ben Reményi József (1887–1977) szobrászművész mintázta.

Hajós Alfrédot 1966-ban elsőként a magyar sportolók közül az International Swimming Hall of Fame (A Nemzetközi Vizessport Hírességeinek Csarnoka) tagjává választották.

Hajós Alfréd emlékezete a budapesti Olimpiai Parkban régi állapotában 2012-ben, a parkot és az emlékköveket 2014-ben átépítették (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Egykori lakóhelyén, az V. kerületi Báthory 5. számú bérház falán a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Testnevelési és Sportmúzeum emléktáblát helyezett el. Hajós Alfréd özvegye 1968-ban hunyt el, a Báthory utcai lakást pedig megvásárolta a magyar állam az akkor szerveződő Testnevelési Múzeum részére. Az intézmény közel tíz esztendőn keresztül Hajós Alfréd egykori lakásában, az olimpiai bajnok bútorai között működött.  

Az olimpiai győzelmének százéves évfordulóján, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el a magyar kultúrát sportemberként és építészként is egyaránt gazdagító életművét, majd 2010-ben posztumusz Ybl-díjat kapott.

Az első magyar olimpiai bajnok nevét egy-egy fővárosi oktatási intézmény is felvette Zuglóban és Pesterzsébeten. Budafokon 2002-ben avatták fel a Huber József szobrászművész által készített Hajós Alfréd-mellszobrot az akkor még a nevét viselő általános iskolában, amely később, a 2008-ban tragikus körülmények között elhunyt olimpiai bajnok kenus, Kolonics György nevét vette fel. Budafokon ennek ellenére továbbra is őrzi közintézmény Hajós Alfréd nevét: a Vasvári Pál utca 24. szám alatti tanuszoda.   

Hajós Alfréd első egész alakos köztéri szobrát a Margit-szigeten az általa tervezett sportuszoda közelében tervezik felállítani. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megbízásából a 2020 decemberében kiírt szobrászati pályázat eredményhirdetése az elkövetkező hónapokban várható.

Nyitókép: 125 éve lett kétszeres olimpiai bajnok a „magyar delfinnek” is becézett kiváló sportember