A magyarországi állatorvoslás története 1782. szeptember 14-én kezdődött, II. József császár ekkor határozott arról, hogy Pesten állatorvosi képzést kell indítani. Ha azt gondolnánk, hogy a „kalapos király” az állatok iránti szeretetből határozott így, akkor valószínűleg alaposan tévednénk.

Az állatorvosi képzésre azért volt szükség, mert Európában nagy kereslet volt a magyar haszonállatokra, elsősorban lóra és szarvasmarhára. Ráadásul Magyarországról látták el hússal és lovakkal a Habsburg Birodalom hadseregét is. Az oktatás 1787-ben kezdődött el: a pesti egyetem orvosi karán – 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után – megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék.

Grafika az Állatorvosi Főiskoláról 1934-ben, készítője Schwott (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az intézmény folyamatosan fejlődött, és 1851-ben Királyi Állatorvosi Intézet néven különvált az Orvosi Kartól. Neve hamarosan Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára, majd 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára változott. Ekkor kapta meg a jogot, hogy állatorvosdoktori diplomát állíthasson ki.

Önállóságát 1934-ben elveszítette, ekkor a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának állatorvosi osztályaként működött tovább, majd 1945-től pedig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált. Főiskolai státuszát 1952-ben kapta vissza, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett.

A Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet 1931-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia 140 évvel ezelőtt, 1881-ben költözhetett be saját épületébe. A mai Rottenbiller és Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes Steindl Imre tervei alapján készült neoreneszánsz stílusban. Az akkori iskolaépületekre jellemzően vörös téglából építették, az ereszek alatti részeket Zsolnay kerámiacsíkokkal díszítették.

Az Élettani Intézet (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A régi központi épület (ma a Központi Könyvtár épülete) eredetileg a nagyteremnek és a rektor magánlakosztályának adott helyet. Az emeletre vezető lépcső melletti három üvegablakot Róth Miksa készítette. Az ablakok díszítése egyszerű, a két nagyobbik ablak felső részén kék kereszt van, ami az állatorvosi hivatást jelképezi.

Megnyitáskor a hét épületből álló intézet a gazdagon fásított angolkertben impozáns látványt nyújtott. A parkot határoló kerítés 37 oszlopát öntvény állatfejekkel díszítették. A kertben is számos szobor található, köztük a kilenc magyar őshonos kutyafajta életnagyságú bronzszoba (Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása).

A főbejáratnál áll a híres szürkemarha, Csatlós életnagyságú szobra, (Domonkos Béla szobrászművész alkotása) amely ma az egyetem egyik jelképe. A híres bika életében hatalmas elismerést szerzett gazdájának, rengeteg kiállítást megnyert. Az állatorvos-hallgatók úgy tartják: aki diplomát szeretne az egyetemen, az meg se kíséreljen felülni Csatlós hátára.

Az egyetem jelképe: Csatlós, a díjnyertes szürkemarha bronzszobra (Forrás: Állatorvostudományi Egyetem)

Az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye. Hírnevét mutatja, hogy a XIX. század végén magyar állatorvosok számolták fel az úgynevezett keleti marhavészt, amely óriási gazdasági károkat okozott. A XX. század első felében pedig az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett a Marek József (1868–1952) és Hutÿra Ferenc (1860–1934) állatorvosok által összeállított tankönyv. 

Nyitókép: A Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet (ma Állatorvostudományi Egyetem) épületei. A felvétel 1890 után készült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.184)