Hetven éves Budapest legrövidebb HÉV-vonala

A cikk angolnyelvű változata: Shortest suburban railway line in Budapest turns 70

Írta: Domonkos Csaba

2021. május 7. 10:00

Hetven éve jár a XXI. kerületbe HÉV a Boráros térről. Csepelnek korábban is volt gyorsvasúti kapcsolata, de azok a vonatok a Gubacsi hídon jártak. A csepeli HÉV több szempontból is rekordernek számít: ez a legrövidebb vonal, itt volt a legsúlyasabb baleset, és ma itt közlekednek a legöregebb szerelvények.

Csepel 1950-ig közigazgatási szempontból nem tartozott Budapesthez. A települést és a szintén önnálló Erzsébetfalvát (ma Pestszenterzsébet) 1912 óta villamosított HÉV kötötte össze, de Budapest felé Csepelnek nem volt kötöttpályás közlekedése.

Amikor a fővároshoz csatolták, már voltak tervek a belváros felé vezetett HÉV-vonalra. A megvalósításról végül 1950-ben döntöttek, és a munkák valójában 1951. április 29-re be is fejeződtek.

A csepeli HÉV a legrövidebb vonal. Építése 1950-ben kezdődött el, 1951-ben, azaz hetven éve adták át (Fotó: Fortepan/Képszám: 79899) 

Ez az egyetlen olyan HÉV, amelyik nem hagyja el Budapest területét, és egyben ez a legrövidebb vonal. Az Autó-Motor 1951. június 15-i száma ezt írta a beruházásról:

„Az ötéves Terv a közlekedés vonalán számos nagyjelentőségű beruházást tesz lehetővé s ennek egyik állomása a nemrégen üzembehelyezett Csepeli Gyorsvasút. Az óriásivá nőtt csepeli gyárváros dolgozói számára a gyorsvasúti közlekedés számottevő időnyereséget és megnövekedett kényelmet biztosít, egyidejűleg pedig a főváros néhány erősen megterhelt közútjának a forgalmát is nagymértékben megkönnyiti."

A gépjárműforgalom gyorsítására való hivatkozás miatt vélhetően sok olvasó (persze csak titokban) elhúzhatta a száját, hiszen ekkor csak a kiváltságosok használhattak autót, az átlagemberek nem, tehát a forgalom a töredéke volt a mostaninak.

A HÉV akkor új kocsijai 1966-ban. Hét még ma is közlekedik ezekből (Fotó: Fortepan/Képszám: 178428) 

Az új HÉV-vonal szerelvényei a Boráros térig közlekedtek, ahol nemcsak a nagykörúti villamosra lehetett átszállni, hanem a 2-es villamosra is. Ennek a vonalát ugyanis meghosszabbították, korábbi déli végállomása eredetileg a Fővám téren volt.

Az új vonalat így mutatta be a Kis Újság 1951. április 29-i száma:

„A béke hadszínterén, a Boráros- téren a dolgozók százai és ezrei megnyertek egy igazi béke-csatát: elkészült a csepeli gyorsvasút. Szombat reggel fél 9 óra: a téren mindenütt kemény munkáskezek dolgoznak, halmok emelkedtek kőből és homokból, villamossíneket cserélnek a nagy daruk, s az épülő híd mellett a kövezők és aszfaltozok szorgoskodnak. Valóban az utolsó simításokat végzik a csepeli gyorsvasút pesti állomásán, építik a járdaszigeteket. (…) Elindul a szerelvény: csodás élmény először utazni ezen a vasúton, mely nap nap után teljesíti majd kötelességét. Elindul a próbajárat: szalad előbb a Duna mentén, átrobog a vasúti összekötőhíd alatt, elér Csepel szigetére, már a Dunahídon is átrobogott, a töltésen jár. Az első állomása: Csepel szabadkikötő. Tovább száguld már, mindenfelé boldog tekintelek simogatják, az autóbusz utasai is megcsodálják, itt Csepel szigeten, a dolgozók sokasága érzi: értük, nekik építették ezt a vasutat."

A cikkben említett épülő híd a Petőfi híd volt, és a HÉV valóban lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá tette a Csepelről, vagy Csepelre történő utazást, mert 16 perc volt. A HÉV tehát nagyon kedvelt lett. (A másik, Pesterzsébetre vezető volnalat 1951-ben megszüntették, de csak időlegesen, mert 1959 és 1978 között ismét közlekedett.)

Az átadás előtt egyébként volt olyan elképzelés is, hogy az új vonalon a szerelvények piros színűek legyenek, de ezt elvetették.

A csepeli HÉV-en hetven évvel ezelőtt nem új szerelvények közlekedtek, hiszen az 1950-es években régi kocsikat, motorvonatokat használták, új szerelvények csak 1965-ben érkeztek a vonalra. Ezek Magyarországon készültek, a vontatómotor származott az NDK-ból. A legtöbbjüket 1994 és 1997 között kivonták a forgalomból, de hét még üzemel a csepeli vonalon ezekből a matuzsálemi korú járművekből.

A többi szerelvény sem nevezhető fiatalnak, azokat az 1970-es években gyártották az NDK-ban.

A csepeli HÉV modernebb szerelvényei is az 1970-es években készültek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A csepeli HÉV nem csak a legrövidebb vonal, de itt történt a legnagyobb budapesti HÉV baleset is: 1978. április 13-án a Csepelről érkező szerelvény belerohant a Boráros téri állomásépületbe. A balesetnek 18 halálos áldozata volt.

A vonalon kevés megálló található, ezek száma 2001-ben növekedett a Müpa – Nemzeti Színház megállóval. A csepeli HÉV „filmsztár” is lett, hiszen többször feltűnik a háttérben a Mentőakció című filmben, amelyet Magyarországon forgattak. A Bálna a NASA, míg a Müpa a kínai űrhajózási hivatal központjaként szerepelt a filmben.

A HÉV meghosszabbítását átadása óta tervezik, az eredeti tervek szerint a Kálvin térre vezették volna be. Jelenleg pedig az szerepel az elképzelésekben, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV-et összekötik a föld alatt az északi, szentendrei vonallal. A Budapest Fejlesztési Központ tervei között szerepel egyébként a vonal déli meghosszabbítása is a csepeli Erdősor utcáig.

Nyitókép: A csepeli HÉV 1951-ben a XXI. kerületi Tanácsház (ma Szent Imre) téren (Forrás: Fortepan/Képszám: 16698) 

Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csepel nagyfoku elmaradottsaga elsosorban elszigeteltsegenek koszonheto es ezen sem a HEV-hosszabbitas, sem a Galvani hid nem fog erdemben valtoztatni. Legalabb ilyen fontos lenne az atjarhatosag megteremtese a szinten elmaradott pesti es budai kulvarosok fele is. Az Albertfalvi hid megepitese hozhatna nagy elorelepest, de Pesterzsebet es Soroksar iranyaban is szukseg lenne tobb kisebb hidra (koztuk gyalogos/kerekparos hidakra) a Rackevei-Duna folott.
Erthetetlen, hogy a mai napig nincs villamoskozlekedes a Gubacsi hidon at Csepel kozpontja es a Hatar uti ill. Ecseri uti metroallomas kozott a Szent Erzsebet ter erintesevel.


Kozben hallom, hogy Albertfalvan es a Kulso korvasut menten uj vasutallomasok es megallohelyek epulnek.
Jo lenne ezekrol is olvasni itt a Pestbudan.


Egy találós kérdés! Miért van az, hogy a hetvenes évek NDK-s hév szerelvényei kint vannak a szabadban mégsem rozsdásodnak, míg az orosz metrókocsik 90%-át megette a rozsda, a többit méregdrágán "felújították" fehér festékkel.

Válaszok:
Sándor | 2021. május 7. 20:43

Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy Csepel 1950-ig nem tartozott Budapesthez.

Válaszok:
Sándor | 2021. május 7. 20:43
persona | 2021. május 7. 22:30

Personának címeztem!


Igy van. Ami azt jelenti, hogy tobb mint 70 eve Budapest resze.

Válaszok:
Sándor | 2021. május 11. 13:12

Nem az 1978-as Boráros téri volt a legsúlyosabb budapesti HÉV-baleset, hanem az 1952-es, Buda-Császárfürdőnél, 26 halálos áldozattal.

Válaszok:
persona | 2021. május 9. 22:45

Igy igaz. Jo kis politikai ugyet is csinaltak belole. Pocsek egy historia az biztos.


Stimmel. Sok város van amelyiknek ilyen, kissé izolált része -nehezebb megközelíthetőséggel- amolyan kívülálló rész jelleget ad. Önmagában ez nem is baj, ha az adott városrész önállóan is funkcionál. Ami pedig Csepelt illeti, mivel a gyáripart ott felszámolták amolyan alvóváros lett belőle.

Válaszok:
persona | 2021. május 12. 00:53

Csepel Budapest egyik legjobb es egyben specialis adottsagokkal rendelkezo, megis egyben egyik legelmaradottabb legkihasznalatlanabb kerulete szinte kizarolag az elszigeteltsegebol adodoan. A kozlekedesi osszekottetesek hianya ugyanakkor Budapest teljes deli reszenek fejlodeset gatolja nem csak Csepelet mikozben a belvaros leterheltsegehez is jelentosen hozzajarul. Ez nem egyszeruen adottsag, hanem a mindenkori varosvezetes hozzaallasanak a fuggvenye. Dontes kerdese, hogy Budapest deli kulvarosai elindulnak-e egy sosemlatott fejlodes utjan, vagy pedig meg evtizedekig rohadnak a XX. szazad rozsdas ipari infrastrukturajanak elvadult malladozo romjain. Most, hogy a belvaros lassan eleri az eszaki szigetcsucsot es a szemkozti teruleteket meg kirivobba valik a hatalmas kulonbseg az eltero fejlettsegi szintu varosreszek kozott.

Válaszok:
Sándor | 2021. május 16. 00:18

tudod kérlek egyetértek veled sokmindenben. Van egy jelenség, látjuk, próbálunk tenni ellene, de nem lehet megszüntetni. Nos mindenhol a világon, minden városnak van "érdes része" (József Attila) és luxusnegyede. Különböző társadalmi rétegek, eltérő anyagi helyzet és eltérő igények a környezetet illetően. Nos a kulturális különbségek előjönnek akkor is, ha javítunk a helyzeten. Találóan mondta egy német politikus, hogy a bevándorlókkal Kairót is importáltuk..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó