Házomlás Angyalföldön – Nyolc ember életét követelte a 90 évvel ezelőtti tragédia

A cikk angolnyelvű változata: House collapsed in Angyalföld - The tragedy 90 years ago claimed the lives of eight people

Írta: Domonkos Csaba

2021. július 20. 9:30

Egész Budapestet megrázta az a szerencsétlenség, amely 90 éve történt és nyolc munkás halálát követelte. Építés közben összedőlt egy ház Angyalföldön, a Szent László úton.

A Szent László út 70-72. szám alatti telkekre új házat terveztetett Mór Géza építőmester 1931 nyarán. A négyemeletes ikerházban kisebb bérlakásokat kívánt kialakítani. Az építkezés tavasszal kezdődött és fokozott ütemben folyt, ugyanis a házban a jobbára egy-kétszobás kis lakásokat augusztus elsejétől már ki is szerették volna adni. A sietség miatt a félkész épületben asztalosok, festők és egyéb szakemberek is dolgoztak már akkor is, amikor a házon még nem volt kész a tető. A tragédia 1931. július 16-án délután három órakor következett be. Szemtanúkra támaszkodva a Magyarország című lap így írta le a szerencsétlenséget az 1931. július 17-i számában:

„A Szent László úton járkáló emberek délután 3 órakor egyszerre csak azt vették észre, hogy az épület állványzata és az ikerház egyik részének az uccára néző frontja megingott, majd egy pillanattal később óriási robajjal összeomlott. Egy pillanat alatt sűrű porfelhő borította el az egész környéket. Ijedt jajveszékelés, sikongatás hangzott mindenfelé. A környékről futólépésben rohantak elő az őrszemesrendőrök, egy perc alatt feketéllett egész környék. (…) Percekig nem lehetett megközelíte­ni az összeomlott háztömböt, mert a, sűrű porfelhő szinte járhatatlanná tette az utat. A rendőr azonnal jelentette a szerencsétlenséget a mentők­nek és a tűzoltóságnak, akik nagy készültséggel vonultak ki a helyszínére. A központi tűzoltóság néhány perccel a szerencsétlenség után négy kocsival jelent meg a helyszínen. A mentők pedig Körmöczy Emil dr. igazgatófőorvos vezetésével ugyancsak négy kocsival vonultak ki.”

A tűzoltók csákánnyal estek neki a romoknak, hogy a túlélőket kimentsék, a mentésbe nem sokkal később a hadsereg utász alakulatai is bekapcsolódtak. Összesen nyolc sérültet mentettek ki, akiket a Rókus kórházba szállították. A romeltakarítás napokig folyt és sajnos összesen nyolc áldozatot emeltek ki a ház romjai alól.

A leomlott ház a Kis Ujság július 18-i számában 

Egyesek hatalmas szerencsével élték túl a balesetet.  Egy fiatal nő, Kármán Istvánné 21 éves munkásnő  több tonna törmelék alatt élte túl a katasztrófát, állva valahogy a törmelék közé szorult, úgy, hogy őt magát nem nyomta agyon a soktonnányi építőanyag. Olyan helyen szorult be, hogy nem is lehetett azonnal kiemelni, ezért a mentők gumicsövön juttattak hozzá tejet, hogy valamiképp kibírja, míg – három órás megfeszített munka eredményeképp – ki tudták menteni.

A romokat elbontották és az ikerház megmaradt részét, a 70-es számú épületet is alapos terhelési próbának vetették alá.

A romeltakarítás a Pesti Napló 1931. július 17-i képén

A baleset után hatalmas volt a felháborodás, a sajtó felelősöket követelt és az építési szabályok szigorítását. A vizsgálat természetesen azonnal megindult. Azt gyorsan megállapították, hogy az egyik mennyezet szakadt le és az rántotta magával az egész épületet. Felmerült váratlan talajsüllyedés, a kerületi hivatalnokok felelőssége, akik egy 1893-as rendelet szerint ellenőrizni tartoztak volna az építkezést, de végül az építtető felelőssége került a figyelem középpontjába. 

A hatóságok szinte azonnal elfogták az építtetőt, Moór Gézát és két segédjét. Moór végig azt állította, hogy szakszerűen járt el, de a vizsgálat megállapította, hogy Moór hibázott. A miniszteri építési szakértők véleménye az volt, hogy a homlokzati fal két földszinti pillérét szakszerűtlenül építtette meg, a kőburkolatot és a téglafalat összeköttetés nélkül építtette fel és ezek ezért nem nyújtották kellő biztonságot. A vasbeton-koszorúban a szükséges négy szál vas helyett csupán két szálat építtetett be és a beton sem volt megfelelő szilárdságú. A közvetlen katasztrófát az váltotta ki, hogy a még meg nem kötött, ráadásul eleve rossz minőségű betonmennyezetre elkezdték a következő, utolsó szintet építeni, amely azt nem bírta ki és átszakadt. Az egész építkezést elsietve, részletes munkaterv nélkül vezette Moór Géza építőmester-építtető, akinek ráadásul építési engedélye sem volt.

A Friss Ujság képe a leomlott házról 1931. július 17-én 

A tárgyaláson a Friss Ujság 1932. június 4-i száma szerint a következő beszélgetés zajlott le a bíró és az építőmester között:

„Moór Géza ezzel szemben azzal védekezett, hogy ő szakszerűen építkezett s a szerencsétlenségért felelősség nem terheli.

– Hát akkor mégis minek tulaj­donítja a szerencsétlenséget?

– Egy viharos szél fújásának – felelte az építőmester.

– Nézze, ilyennel ne védekezzék, – jegyezte meg az elnök – mert akkor önt azonnal le kell tartóz­tatni, mert le kell tartóztatni az olyan építőmestert, aki úgy épít egy házat, hogy a szél elfújja a négyemeletes épületet”.

Moórt végül 16 hónap fogházra ítélték, a két társát viszont felmentette a bíróság. Az eset felhívta a figyelmet az építkezések hatósági ellenőrzésének hiányaira, erről az Országgyűlésben is példaként hozták fel évekkel később a nevezetes házomlást és szóba került több szakmai fórumon is. A Szent László úton ma egész más házak állnak az ikerház helyén. 

Nyitókép: A romok a Magyarország 1931. július 18 számában 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó