A XIX. század végén a mai Angyalföld helyén még szőlőültetvények, gabonaföldek voltak. A jelentős ipari fejlődésnek köszönhetően rövid idő alatt a mezőgazdasági területek helyén gyárak, üzemek, lakóházak és egyéb szolgáltatást nyújtó létesítmények épültek. Az egyes kereskedelmi egységek és üzemek tulajdonosai izraelita vallásúak voltak, és a rövid idő alatt fejlődésnek indult városrészben elengedhetetlenné vált, hogy a közösség számára templom épüljön.

A mai Angyalföld területe az 1867–73 közötti térképen (Forrás: mapire.com)

Az Aréna úton –  a mai Dózsa György úton – volt az akkori zsidó temető, amellyel szemben még ekkor mezőgazdasági terület volt. A  zsidó hitközség ezt a telket vásárolta meg templomépítés céljára 1907-ben a Pénzügyminisztériumtól, majd a kor legnagyobb zsinagógatervezőjét, Baumhorn Lipótot bízták meg a tervek elkészítésével. 

Baumhorn Lipót 1860. december 28-án született Kisbéren. Bécsben tanult építészetet, majd hazatérését követően Lechner Ödön irodájában kezdett el dolgozni. A történelmi Magyarország legtöbb zsinagógájának tervezője, illetve építője volt. Alkotásain a késő historizmus és a szecesszió formajegyei, törekvései egyszerre megfigyelhetőek. A nagy kupolákkal ellátott terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 

Az Arénai úti zsinagóga 1907–1909 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján (Forrás: Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Baumhorn Lipót építész 1860–1932, Budapest, 1999)

Az Aréna úti zsinagóga építése 1907-ben kezdődött, az imaházat 1909-ben dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel. A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi, a belső kupola alatti síkban lévő üvegablakokat Róth Miksa tervezte.  

A 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették. A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltották egymást.

Az egykori zsinagóga épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháborúban a zsinagógát gyűjtőtábornak használták. A háború során nem keletkezett nagyobb kár az épületben, a kisebb sérüléseket kijavították. Ám az 1940-es évek végén az egyre kisebb létszámú zsidó közösség már csak a kultúrteremet használta, így a zsinagóga központi tere különféle állami vállalatok – többek között a Triál-játékgyár, majd a Műcsarnok Vállalat – raktára lett az 1950–60-as években.  A belső teret a raktározási funkció miatt jelentősen átalakították.

A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltják egymást (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A zsinagóga 1977-re életveszélyes állapotba került, még a lebontása is felmerült, ha nem sikerül oktatási vagy kulturális funcióval hasznosítani. Végül 1984-ben a Budapesti Honvéd Sportegyesület jelezte, hogy box- és vívóedzéseket tartana az épületben, amely így a sportegylethez került. 

A templom sportlétesítmény céljára történő felújítását, illetve átalakítását Benczúr László tervei alapján készítették el. Az átépítés során két új födémet építettek be, így a sportközösségi élethez három szintet biztosítottak. A födémek tervezése során a tervező ügyelt arra is, hogy az új elemek az épület régi részeinek sérülése nélkül bármikor elbonthatók legyenek.

Az angyalföldi zsinagóga homlokzatát timpanonok zárják le (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső teret a felújítás során a régi színekkel díszítették: a sárga, kék, barna és vörös színű álló geometrikus formákat alkalmaztak úgy, hogy az eredeti szimbólumokat nem állították helyre.

Az átépítést követően box- és vívószakosztály rendezkedett be a falak közé.

A Dózsa György úti zsinagóga épületének kultúrtermét ma is használják hitéleti célokra is. Így az épület kétféle hasznosítása ma egyszerre valósulhat meg. Mind a lelki, mind a sport tevékenység az egyén fejlődését, életét hivatott szolgálni.

A rózsaablak motívumai a homlokzatnak geometrikus karaktert adnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az egykori angyalföldi zsinagógában ma vívóterem is működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)