Vívóterem működik az angyalföldi zsinagógában

A cikk angolnyelvű változata: There is a fencing room in the synagogue in Angyalföld

Írta: Riez Gyula

2021. július 21. 11:00

A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

A XIX. század végén a mai Angyalföld helyén még szőlőültetvények, gabonaföldek voltak. A jelentős ipari fejlődésnek köszönhetően rövid idő alatt a mezőgazdasági területek helyén gyárak, üzemek, lakóházak és egyéb szolgáltatást nyújtó létesítmények épültek. Az egyes kereskedelmi egységek és üzemek tulajdonosai izraelita vallásúak voltak és a rövid idő alatt fejlődésnek indult városrészben elengedhetetlenné vált, hogy a közösség számára templom épüljön.

A mai Angyalföld területe az 1867-73 közötti térképen (Forrás: mapire.com)

Az Aréna úton –  a mai Dózsa György úton – volt az akkori zsidó temető, amellyel szemben még ekkor mezőgazdasági terület volt. A  zsidó hitközség ezt a telket vásárolta meg templomépítés céljára 1907-ben a Pénzügyminisztériumtól, majd a kor legnagyobb zsinagógatervezőjét, Baumhorn Lipótot bízták meg a tervek elkészítésével. 

Baumhorn Lipót 1860. december 28-án született Kisbéren. Bécsben tanult építészetet, majd hazatérését követően Lechner Ödön irodájában kezdett el dolgozni. A történelmi Magyarország legtöbb zsinagógájának tervezője, illetve építője volt. Alkotásain a késő historizmus és a szecesszió formajegyei, törekvései egyszerre megfigyelhetőek. A nagy kupolákkal ellátott terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 

Az Arénai úti zsinagóga 1907-1909 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján (Forrás: Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Baumhorn Lipót építész 1860-1932, Budapest, 1999)

Az Aréna úti zsinagóga építése 1907-ben kezdődött, az imaházat 1909-ben dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel. A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi, a belső kupola alatti síkban lévő üvegablakokat Róth Miksa tervezte.  

A 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették. A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltották egymást.

Az egykori zsinagóga épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második világháborúban a zsinagógát gyűjtőtábornak használták. A háború során nem keletkezett nagyobb kár az épületben, a kisebb sérüléseket kijavították. Ám az 1940-es évek végén az egyre kisebb létszámú zsidó közösség már csak a kultúrteremet használta,  így a zsinagóga központi tere különféle állami vállalatok – többek között a Triál játékgyár, majd a Műcsarnok Vállalat – raktára lett az 1950-60-as években.  A belső teret a raktározási funkció miatt jelentősen átalakították.

A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltják egymást (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A zsinagóga 1977-re életveszélyes állapotba került, még a lebontása is felmerült, ha nem sikerül oktatási vagy kulturális funcióval hasznosítani. Végül 1984-ben a Budapesti Honvéd Sportegyesület jelezte, hogy box- és vívóedzéseket tartana az épületben, amely így a sportegylethez került. 

A templom sportlétesítmény céljára történő felújítását, illetve átalakítását Benczúr László tervei alapján készítették el. Az átépítés során két új födémet építettek be, így a sportközösségi élethez három szintet biztosítottak. A födémek tervezése során a tervező ügyelt arra is, hogy az új elemek az épület régi részeinek sérülése nélkül bármikor elbonthatók legyenek.

Az angyalföldi zsinagóga homlokzatát timpanonok zárják le (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső teret a felújítás során a régi színekkel díszítették: a sárga, kék, barna és vörös színű álló geometrikus formákat alkalmaztak úgy, hogy az eredeti szimbólumokat nem állították helyre.

Az átépítést követően box- és vívószakosztály rendezkedett be a falak közé.

A Dózsa György úti zsinagóga épületének kultúrtermét ma is használják hitéleti célokra is. Így az épület kétféle hasznosítása ma egyszerre valósulhat meg. Mind a lelki, mind a sport tevékenység az egyén fejlődését, életét hivatott szolgálni.

rózsaablak motívumai a homlokzatnak geometrikus karaktert adnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az egykori angyalföldi zsinagógában ma vívóterem is működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Vivóterem? Szép és jó dolog. Legalább az épületet tényleg emberek használják egy tisztességes sportág fejlesztésére. (Mondjuk én nem örülnék, ha bokszolók használnák..)
Sajnos van olyan volt zsinagóga amelyik üresen pusztul és olyan is amit raktárnak használnak.


"A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül."
Talán úgy talán, mellékesen hozzátehették volna a több százezer zsidó vallású-származású magyar ember tudatos halálba juttatását.!!!
Mind a mellett láttam a felújítást kb. 30 éve, és tetszett is. Az már kevéssé, hogy sport létesítménnyé újították fel. Kívülről szép lett, belül nem láttam.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó