Vívóterem működik az angyalföldi zsinagógában

A cikk angolnyelvű változata: There is a fencing room in the synagogue in Angyalföld

Írta: Riez Gyula

2021. július 21. 11:00

A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

A XIX. század végén a mai Angyalföld helyén még szőlőültetvények, gabonaföldek voltak. A jelentős ipari fejlődésnek köszönhetően rövid idő alatt a mezőgazdasági területek helyén gyárak, üzemek, lakóházak és egyéb szolgáltatást nyújtó létesítmények épültek. Az egyes kereskedelmi egységek és üzemek tulajdonosai izraelita vallásúak voltak és a rövid idő alatt fejlődésnek indult városrészben elengedhetetlenné vált, hogy a közösség számára templom épüljön.

A mai Angyalföld területe az 1867-73 közötti térképen (Forrás: mapire.com)

Az Aréna úton –  a mai Dózsa György úton – volt az akkori zsidó temető, amellyel szemben még ekkor mezőgazdasági terület volt. A  zsidó hitközség ezt a telket vásárolta meg templomépítés céljára 1907-ben a Pénzügyminisztériumtól, majd a kor legnagyobb zsinagógatervezőjét, Baumhorn Lipótot bízták meg a tervek elkészítésével. 

Baumhorn Lipót 1860. december 28-án született Kisbéren. Bécsben tanult építészetet, majd hazatérését követően Lechner Ödön irodájában kezdett el dolgozni. A történelmi Magyarország legtöbb zsinagógájának tervezője, illetve építője volt. Alkotásain a késő historizmus és a szecesszió formajegyei, törekvései egyszerre megfigyelhetőek. A nagy kupolákkal ellátott terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 

Az Arénai úti zsinagóga 1907-1909 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján (Forrás: Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Baumhorn Lipót építész 1860-1932, Budapest, 1999)

Az Aréna úti zsinagóga építése 1907-ben kezdődött, az imaházat 1909-ben dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel. A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi, a belső kupola alatti síkban lévő üvegablakokat Róth Miksa tervezte.  

A 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették. A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltották egymást.

Az egykori zsinagóga épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második világháborúban a zsinagógát gyűjtőtábornak használták. A háború során nem keletkezett nagyobb kár az épületben, a kisebb sérüléseket kijavították. Ám az 1940-es évek végén az egyre kisebb létszámú zsidó közösség már csak a kultúrteremet használta,  így a zsinagóga központi tere különféle állami vállalatok – többek között a Triál játékgyár, majd a Műcsarnok Vállalat – raktára lett az 1950-60-as években.  A belső teret a raktározási funkció miatt jelentősen átalakították.

A homlokzaton sárga klinkertégla és vakolt felületek váltják egymást (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A zsinagóga 1977-re életveszélyes állapotba került, még a lebontása is felmerült, ha nem sikerül oktatási vagy kulturális funcióval hasznosítani. Végül 1984-ben a Budapesti Honvéd Sportegyesület jelezte, hogy box- és vívóedzéseket tartana az épületben, amely így a sportegylethez került. 

A templom sportlétesítmény céljára történő felújítását, illetve átalakítását Benczúr László tervei alapján készítették el. Az átépítés során két új födémet építettek be, így a sportközösségi élethez három szintet biztosítottak. A födémek tervezése során a tervező ügyelt arra is, hogy az új elemek az épület régi részeinek sérülése nélkül bármikor elbonthatók legyenek.

Az angyalföldi zsinagóga homlokzatát timpanonok zárják le (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső teret a felújítás során a régi színekkel díszítették: a sárga, kék, barna és vörös színű álló geometrikus formákat alkalmaztak úgy, hogy az eredeti szimbólumokat nem állították helyre.

Az átépítést követően box- és vívószakosztály rendezkedett be a falak közé.

A Dózsa György úti zsinagóga épületének kultúrtermét ma is használják hitéleti célokra is. Így az épület kétféle hasznosítása ma egyszerre valósulhat meg. Mind a lelki, mind a sport tevékenység az egyén fejlődését, életét hivatott szolgálni.

rózsaablak motívumai a homlokzatnak geometrikus karaktert adnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az egykori angyalföldi zsinagógában ma vívóterem is működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Vivóterem? Szép és jó dolog. Legalább az épületet tényleg emberek használják egy tisztességes sportág fejlesztésére. (Mondjuk én nem örülnék, ha bokszolók használnák..)
Sajnos van olyan volt zsinagóga amelyik üresen pusztul és olyan is amit raktárnak használnak.


"A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül."
Talán úgy talán, mellékesen hozzátehették volna a több százezer zsidó vallású-származású magyar ember tudatos halálba juttatását.!!!
Mind a mellett láttam a felújítást kb. 30 éve, és tetszett is. Az már kevéssé, hogy sport létesítménnyé újították fel. Kívülről szép lett, belül nem láttam.

Válaszok:
Sándor | 2021. július 29. 01:08

Ha a németek többszázezer magyar zsidót le is mészárolták valamelyik német táborban, de legalább a zsinagógákat nem rombolták le nálunk a németek. A magyarok pedig nem romboltak templomot.
Németországban a bombázások megkezdésekor már alig volt zsinagóga, a nácik a zsidók elvitele után lerombolták őket.


Non capisco!!!!
Kedves Sándor!! Nem értem, vagy nem akarom érteni, mi köze van annak amit mond ahhoz amit én írtam. Az Ön vonata más vágányon és más irányba fut. Én mindössze azt bátorkodtam megemlíteni miszerint a világégésen túl más is közrejátszott abban, hogy számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Ennyi és nem több-!!!!

Üdvözlettel

Válaszok:
Sándor | 2021. augusztus 3. 20:07

Kicsit figyelmesebben olvassad el. Azt vetettem fel, hogy a németek nemcsak a zsidókat vitték el, hanem a zsinagógáikat is lerombolták. A megszállt területen is, pl. lengyel és francia zsinagógákat is. Itt már nem romboltak zsinagógát és a "fasiszta" magyarok végkép nem romboltak le templomot.
Szóval nálunk szerencsére megmaradtak ezek, és megmaradt a világ 2. legnagyobb zsinagógája (csak a New York-i nagyobb) holott a nácik, ha akarták volna akkor lerombolják.
Magyarázatnak azt látom, hogy Sztálingrád után már a menekülésre koncentráltak..


Kedves Sándor!
Olvasni tudok, érteni nem!!!

Én mindössze azt bátorkodtam megemlíteni miszerint a világégésen túl más is közrejátszott abban, hogy számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Ennyi és nem több-!!!!

Amit a zsinagógákról ír, az szerintem nincs összefüggésben az én eredeti megjegyzésemmel: "A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül."
Talán úgy talán, mellékesen hozzátehették volna a több százezer zsidó vallású-származású magyar ember tudatos halálba juttatását.!!!

Továbbra is azt mondom, hogy az Ön vonata más vágányon és más irányba fut.

Üdvözlettel

Válaszok:
Sándor | 2021. augusztus 6. 18:52

Kedves "trebor"
Idézem magát!
"Kedves Sándor!! Nem értem, vagy nem akarom érteni, mi köze van annak amit mond ahhoz amit én írtam."
Nos: NEM AKARJA ÉRTENI! (ez az opció is megvan fentebb). Szomorú, de türelmes vagyok.
Arról van szó, hogy örülni kell annak, hogy nálunk -ha gyülekezet nélkül is- de megmaradtak a zsinagógák. Más országokban a német megszállók lerombolták ezeket az épületeket, így még ott vívóterem sem lehet az egykori zsinagógákban, mert csak az alapzatuk maradt meg.
Tessék hangosan elolvasni háromszor- négyszer!
Amúgy nagyonis a témához vág, mert a volt zsinagógák mai használatáról írtak. Ahol nem maradtak zsinagógák ott senki sem foglalkozik ezzel, nincs mit átépíteni vagy helyreállítani.
Ezt is tessék hangosan többször elolvasni!


Kedves Szomorú, de türelmes Sándor!!

Igen örültem, és örülök a feújításnak. Nekem avval semmi bajom. csupán azt nehezményeztem, hogy a cikk -amit eghhez írtak- bevezetőjében nem említették teljes mértékben igaz okát az egyes zsinagógák gyülekezet nélkül maradásának.
Kedves Sándor! én nem vitatom az Ön állítását a zsinagógákkal kapcsolatban. Amennyiben valami sértőt mondtam volna, akkor elnézést kérek.
Üdvözlettel: FR


Meg kell jegyezni, hogy az épület legfelső emeletét nagyobb ünnepek alkalmából a hitközség megkapja, ilyenkor vannak rendezvények. Egyébként a hozzáépített kisebb helyiség még zsinagógaként működik. 1944-ben az udvaron gyülekeztek a Svájcba menekített Kasztner- vonat utasai. Mellette volt a maceszgyár amely néhány éve szűnt meg.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó