Az Alkotás utca nevét adó Teremtés-házat 85 éve bontották le

Írta: Földváry Gergely

2021. október 3. 10:00

Buda egyik híres épülete volt a Teremtés-ház, amely később Alkotás-ház néven az utca nevét is adta. A ház homlokzatán volt a Teremtés című dombormű, amit egész Buda egyik legszebb alkotásának tartottak. A mű valószínűleg Haydn 1800-ban, a Budavári Palotában bemutatott Teremtés című oratóriumnak köszönheti a létét. Az épületet 85 évvel ezelőtt bontották le, helyére egy hatemeletes ház került. Az évforduló alkalmából bemutatjuk az egykori híres épület történetét.

A Vérmezővel szemben, a mai Magyar jakobinusok tere 5-6-7. szám helyén áll egy hatemeletes épület. Magassága hasonló, mint a környezetében lévő épületeké, így most már nem ugrik ki a többi közül, de nem volt ez így 85 éve, amikor helyén Buda egyik híres épülete, a Teremtés-ház állt.


Az Alkotás utca és az egykori Teremtés-ház helyén álló hatemeletes épület az 1940-es években (Forrás: Budapest Főváros Levéltára/HU_BFL_XV_19_c_11_2138)


A Magyar jakobinusok tere napjainkban, az 1936 után felépített saroképülettel (Forrás: Ortofoto / minerva.bp12ker.hu)

A mai Déli pályaudvarral szemben, az Alkotás és Kékgolyó utca között állt egykor a Teremtés-ház, melynek eredete a Falk családhoz kötődik. A Falk család a szóban forgó épület egykori területét már 1772-ben bérelte, majd az ingatlant 1775. március 24-én vásárolták meg. A telekadó-összeírási könyv tanúsága szerint 1775-ben még építés alatt volt az épület, egészen 1777-ig, így valószínűleg akkor alakulhatott ki a későbbi Alkotás-ház. A ház ekkor még csak földszintes volt, később, 1790-ben tovább bővítették, továbbá kialakítottak egy óriási, gyönyörű kertet is a birtokon.


A Vérmező, ahol kivégezték a Martinovics-féle összeesküvés vezetőit, háttérben az Alkotás-ház, 1910-es évek (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A ház előtti hatalmas téren végezték ki 1795-ben Martinovics Ignácot és társait, a jakobinus mozgalom vezetőit. A házhoz egyébként több legenda is fűződik. Egyes visszaemlékezések szerint a bécsi kongresszusból Pest-Budára kiránduló Frigyes Vilmos porosz király, Sándor orosz cár és Ferenc osztrák császár itt tartott pihenőt 1814 októberében. Szót ejtenek olyan esetről is, amikor Mária Terézia táncolt a házban, de együtt említették az épületet a Grassalkovich hercegekkel is, azonban ezek leginkább csak szóbeszédek. Mindenesetre 1814-re a Falk család kihalt, ezért házait és vagyonát elárverezték.


Az Alkotás-házon még látható a Teremtés domborműve az 1930-as évek elején (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Falk ingatlanainak eladásánál a házat Wurmhörger Ádám volt városi hadnagy vette meg. Az új tulajdonos engedélyt kért só árusításra, melyet a budai tanács azért támogatott, mert látták, hogy az új gazdája az egykori Falk-házra nagy költséggel emeletet akart húzatni. Valószínűleg ezzel az 1816-os emeletépítéssel függ össze annak a domborműnek a keletkezése, mely a ház kapujának vonalában helyezkedett el az emelet fölötti timpanonban. A dombormű háromszögletű volt és a világ teremtését ábrázolta. Az akkori Buda egyik legszebbnek tartott szobrászati alkotása, a „Teremtés” azt a pillanatot ábrázolta, amikor Isten megteremtette a világot.


Ismeretlen művész alkotása a Teremtés című dombormű (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

 


Az Alkotás-ház földszintjén számos üzlet és bolt volt, míg a felső szinten lakott a tulajdonos (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A dombormű miatt az empire stílusú épületet a németajkú budai polgárok „Schöpfungshaus”-nak, azaz Teremtés-háznak nevezték el, amely aztán átterjedt a mellette lévő utcára is. A „Schöpfung", azaz teremtés utca szót aztán az utcanevek „magyarosítása” idején anélkül, hogy utánajártak volna, mit jelent, az „alkotás" jelentésében fordították le, így lett helytelenül a korábbi Teremtés-ház „Alkotás"-ház, a Teremtés utca pedig Alkotás utca. Azonban talán ennek a véletlen félrefordításnak köszönhetjük, hogy megmaradt az utca tényleges jelentésének a neve, mivel később, az 1950-es években a Teremtés utca a nagyfokú vallásellenesség miatt szinte biztosan nem tarthatta volna meg a nevét, így pedig az Alkotás utca név, ha nem is eredetiben, de közvetetten mégis megmaradt. 


A Schöpfungs Gasse, azaz a Teremtés utca és a Blaue Kugel Gasse azaz a Kékgolyó utca egy 1854-es térképen (Forrás: Mapire.eu / Hungaricana)

Az is rejtély azonban, hogy miért készült el ez a gyönyörű dombormű és miért épp a teremtést ábrázolja. A leghihetőbb elképzelés szerint, valamint a korabeli lapok beszámolója alapján a szobor ihletője bizonyára Joseph Haydn zeneszerző „A Teremtés” (németül Die Schöpfung) című oratóriuma lehetett, amelyet maga Haydn vezényelt egy zenetörténeti előadáson 1800. március 8-án a budai Királyi Palotában.


A budai bemutató emléktáblája a Budavári Palota falán (Forrás: Wikipedia)

A remek előadásról a világ egyik legrégebbi – még most is működő – lapja, a bécsi Wiener Zeitung is beszámolt 1800. március 19-én:

„Budán az örömnek minden jelével ünnepelték a főherceg-nádor születése napját. A főhercegnő ő császári fensége, aki Haydnt, a muzsika doktorát Budára meghívta, a legkellemesebben lepte meg ő királyi fenségét és a királyi várpalotában előadatta ennek a híres művésznek „Teremtés” c. felülmúlhatatlan oratóriumát… Az oratóriumot a zeneművészek, énekesek és énekesnők Haydn teljes megelégedésére adták elő, mesteri tökéletességgel. A szerencsés sikerben számottevő része volt sok műkedvelőnek is…”

Valószínűleg egy ilyen műkedvelő lehetett Wurmhörger Ádám, a dombormű megrendelője is, aki e jelentős figyelmet keltő zenei esemény emlékére készíttethette az alkotást a ház homlokzatára. A mű ránézésre csakugyan a teremtés pillanatát ábrázolja, ahogy az Úristen ül a felhők között, lobogó és lángnyelveket lövellő köpönyegében, hatalmas kezeit parancsolóan emeli a csillagok és a gomolygó felhők között, mint egy karmester, aki vezényli a teremtés szimfóniáját, így elképzelhető, hogy a teremtés dombormű ennek a díszeként és megemlékezéseként született meg.


A Kiscelli Múzeumban ma is megtekinthető a Teremtés című dombormű (Forrás: BTM – Kiscelli Múzeum)

Ezt az elképzelést erősíti az a tény is, hogy 1798-ban Haydn Teremtés-oratóriumát először Alkotásnak fordították, továbbá a közelben lévő mai Horváth-kertet, amit a Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határol, régen Haydn-parknak is nevezték.

Wurmhörger Ádám később eladósodott és mindenét elvesztette, így került az Alkotás-ház az új vevő, Heinrich János kapitány kezébe. Heinrich János, aki valószínűleg Wurmhörger hitelezőinek egyike volt, különböző perek miatt csak 1838-ban kapta meg a házra a teleklevelet. Fontos megemlíteni, hogy a fővárosban az első, míg Magyarországon is az első sikeres artézi kutak egyikét itt fúrták, az Alkotás utca 273. számú „Teremtéshez” címzett ház kertjében. Az épülethez ugyanis hatalmas kert tartozott, ahová faragott barokk, kétkarú lépcső vezetett fel. A két lépcsőkar közötti fülkében állt az artézi kút szépen megmunkált, női fejes kútfője, amelyből egy márványmedencébe csordogált a víz.


A 273. szám alatt volt az Alkotás-ház, amely kertjében látható az artézi kút miatt épített kétoldalú lépcső (Forrás: Mapire.eu / Hungaricana)


Az egykori Alkotás-ház udvarán lévő kút romjai az 1930-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ezután az Alkotás-ház számos tulajdonos kezén ment keresztül. Volt kolostor, majd börtön is. A ház lebontása során a pincék földjében tizenegy csontvázat találtak, így bizonyára több komor esemény is lejátszódhatott az öreg épület falai között. Az egyemeletes házat az időközben központi hellyé alakult területen gazdaságtalansága miatt 85 évvel ezelőtt, 1936-ban bontották le, helyére hatemeletes házat építettek.

Az Alkotás utca – Krisztina körút találkozása 1952-ben, jobb oldalon látható a hatemeletes épület, ami az Alkotás-ház helyére épült (Fotó: Fortepan/ Képszám: 9110)

Sokan sajnálták a szép épületet, azonban leginkább a romantikus múltjának emléke maradt meg, valójában málló vakolatú, lepusztult házikó volt betört ablakokkal. Az ismeretlen alkotó által készített dombormű azonban szerencsére nem veszett el nyomtalanul, túlélte a ház bontását, és ma is megtekinthető Budán, a Kiscelli Múzeumban.

Nyitókép: A mai Magyar jakobinusok terén lévő egykori Teremtés-ház 1934-ben, két évvel a bontása előtt (Fotó: Fortepan/Képszám: 55454)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó