Szobrot állítottak Eötvös Lorándnak – Magyar szívvel szolgálta az egyetemes tudományosságot

Írta: Bodó Péter

2021. október 6. 14:00

Az egyik leghíresebb magyar tudóst számos dombormű és mellszobor örökíti meg Budapesten, egész alakos szobra viszont korábban csak egy volt: 2016-ban állították fel Pesten, a róla elnevezett Egyetem központi épülete előtt. Most Budára, a XII. kerületi Gesztenyés kertbe is került szobra és a hely ezúttal is szorosan kapcsolódik hozzá: a szomszédban működő Magyar Optikai Művek elődjében gyártották ugyanis legismertebb találmányát, a torziós ingát.

Báró Eötvös Loránd egy nagymúltú és nagy műveltségű család tagja volt, igazi reneszánsz ember, ahogyan Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány elnöke a megnyitó beszédében fogalmazott. Apja, Eötvös József író, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, akitől többek között az irodalom szeretetét is örökölte, ő maga a reáltudományokban mélyedt el, de szenvedélyes hegymászó is volt.

A fizika terén elért eredményeit jól érzékelteti, hogy halála után Albert Einstein a fizika fejedelmének nevezte – emlékeztetett Fürjes Balázs államtitkár. Célkitűzése volt a hazai tudományosság bekapcsolása a nemzetközi térbe, egyik beszédében megfogalmazott idézete most a szobor talapzatára is felkerült:

„Csak az az igazi tudomány, amely világra szól s azért, ha igaz tudósok – és amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlaját oly magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határán túl is megláthassák és megadhassák neki a kellő tiszteletet.”

Idézet a szobor talapzatán (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Papp János színművész az ünnepelt visszaemlékezéseiből is felolvasott, melyekből kiderült, hogy az 1890-ben feltalált torziós inga ötletét a középkori varázsvesszők ihlették, amikkel a föld alatt rejtőzködő kincseket reméltek találni. Az Eötvös-inga viszont sokkal jobban működött és méltón vált világhírűvé, így sikerült tehát megvalósítani elveit és az egyetemes tudományon kívül hazáját is szolgálta.

Az Eötvös-inga (Forrás: wikipedia.org)

A tisztelet sem maradt el, 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökének választották, de az utókor is megbecsülte, hiszen 1950-ben róla nevezték el a budapesti egyetemet, 2019-ben pedig a kutatóintézeteket összefogó Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot is.

Rieger Tibor Kossuth-díjas művész szobra azonban nem a tudóst, hanem az embert ábrázolja. Intellektualitást sugároznak a csokornyakkendőn túl a keresztbe tett lábai és kezei, és egy sziklán ül, ami a természetjárás iránti szerelmére utal. Több volt ez számára hobbinál, amit az is mutat, hogy a Magyarországi Kárpát-egyesület, majd a Magyar Turista Egyesület is elnökévé választotta.

A szobor intellektuális testtartással ábrázolja a tudóst (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Magyar Optikai Művek épületei a közeli Csörsz utcában álltak (Forrás: Magyar Optikai Művek Alapítvány)

Nemcsak maga a szobor remek, de a számára választott hely is, hiszen a forgalmas BAH-csomópont mellett a gesztenyefákkal övezett kis park idillinek tűnik, közel hozza az emberhez a természetet. Illetve találó a hely azért is, mert Süss Nándor nem messze innen építette fel finommechanikai gyárát, amely a torziós ingát gyártotta és később Magyar Optikai Művek néven szintén világhírűvé vált.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere felidézte, hogy a Normafán 2018-ban lebontott Olimpia Szálló helyén tavaly parkot alakítottak ki. Noha a Farkasdy Zoltán tervezte és 1971-1973 között létesült épület a szocialista keretek között igen jó minőségűnek számított, az utóbbi évtizedekben már használaton kívül volt.

Az egykori Olimpia Szálló a Normafán (Fotó: Fortepan/Képszám: 112528)

Pokorni Zoltán polgármester a tér névtáblájával

A csodás környezetet szem előtt tartva jó döntés volt, hogy helyén nem újabb épület, hanem park jött létre. Az Eötvös József út végén lévő tér elnevezésre egyébként szavazást írt ki az önkormányzat, melyet Eötvös Loránd nyert, így a család mindkét híres tagja jelen van a Normafán.

Rieger Tibor: báró Eötvös Loránd szobra (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az egyetemes tudományosságot magyar szívvel szolgáló Eötvös Loránd nevét számos egyéb egyesület és intézmény is felvette, közülük az avatóünnepségen egy balatonfüredi általános iskola énekkara is fellépett, mely többek között az Üzenet a kék bolygónak című dalt is előadta. A választás remekül kifejezte Eötvös személyiségét, aki nemcsak szerette látni a Föld csodáit, de tudós szemmel próbálta is megérteni azokat.

A szobrot az Innovációs és Technikai Minisztérium, valamint a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány állította.

Nyitókép: Rieger Tibor: báró Eötvös Loránd szobra (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó