75 éve indult a háború utáni első belföldi repülőjárat Budapestről

A cikk angolnyelvű változata: The first post-war domestic flight departed from Budapest 75 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. október 15. 9:00

A II. világháború utáni újjáépítés a közlekedési hálózatokra is kiterjedt. Egyrészt a vasút is megszenvedte a háborút, másrészt a meglévő kapacitásokat lekötötte az újjáépítés, ezért a személyszállítás egy részét repülőgépekkel oldották meg. A belföldi repülőjáratokat 1946. október 15-én indította útjára a Malév elődje, a Maszovlet vállalat, az első két géppel Budapestről Debrecenbe és Szombathelyre lehetett utazni.

A háború után új légiközlekedési vállalat alakult Magyarországon, a Maszovlet. A cégbe a szovjetek a repülőgépeket és egyéb technikákat adták, míg a személyzetet és a repülőtereket a magyar állam biztosította. A repülőgépek LI-2 es voltak, az amerikai DC-3-asok szovjet változatai, amelyeknek a licenszét még az 1930-as években vásárolták meg az oroszok. A Lihacsov repülőgépgyár mérnökei kissé módosították az amerikai terveket, és nagy számban gyártották a repülőgépeket.

Ezek a gépek tökéletesen alkalmasak voltak a kevéssé felszerelt füves vidéki repülőtereken való le- és felszállásra, nem kellett nekik beton kifutópálya és korszerű irányítás. Igaz, egyszerre 21 utast tudtak csak a fedélzetre venni.

Az 1946. március 29-én megalakult Maszovlet flottájában tehát öt LI-2-es repülőgép volt, amelyeket még öt darab, háromszemélyes Po-2-es gép egészített ki.

A belföldi légiforgalom ezekkel a gépekkel indult meg 1946-ban. Az első repülőjáratok Budapestről Debrecenbe és Szombathelyre közlekedtek, még a Budaörsi repülőtérről, hiszen a Ferihegyi repülőtér még nem volt kész. Budaörsön is csak füves futópálya volt, és annak ellenére, hogy a neve Budaörsi Repülőtér volt, Budapesthez tartozott, mivel kialakításakor, a háború előtt úgy módosították Budapest és Budaörs határát, hogy a repülőtér a fővároshoz kerüljön.

A Budaörsi Repülőtér nevével elletétben Budapesthez tartozik. A fénykép nem sokkal az átadása előtt készült, még a II. világháború előtt (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Természetesen a repülőterek sem vészelték át sértetlenül a háborút, 1945-1946-ban előbb rendbe kellett hozni őket annyira, hogy a repülőgépeket ki tudják szolgálni.

A repülőjáratok beindítását nem gazdasági szempontok tették szükségessé, hanem a vasút tehermentesítése. Ezért a vasúthoz szabták a jegyek árát is, azok nem lehettek drágábbak, illetve csak egy kicsit lehettek drágábbak, mint egy ugyanoda, tehát például Budapest-Debrecen közötti vonatra szóló első osztályú gyorsvonati menetjegy. Ennek megfelelően egy Debrecenbe szóló jegy ára 110 forint volt, ami azért nem volt kifejezetten olcsónak mondható, hiszen egy 40 év körüli köztisztviselő fizetése 360 forint körül volt 1946-ban.

Debrecenbe 1946. október 15-én a HA-LIA lajstromjelű gép indult, míg Szombathelyre a HA-LIB. Az első felszállásról így tudósított az Uj Szó 1946. október 17-i száma:

„Feldübörögtek a motorok és 8.45-kor a két hatalmas ezüstmadár a levegőbe emelkedett. A debreceni gépet két pilóta: Nikoláj Szívák, a szovjet polgári repülő, ki 6000 és Molnár Béla, magyar pilóta, aki 3000 repülőórát töltött a levegőben, vezették. A gép 250—500 méter magasban 240 kilométeres sebességgel repül. Teljesen simán úszik a levegőben, úgyhogy az utasok a legcsekélyebb kellemetlenséget sem érzik- Az első utas egy budapesti kereskedő, aki elmondja, hogy életének ez első repülőútja. Az utazást igen kényelmesnek tartja és rengeteg produktív időt takarít meg.”

Az első gépet 55 perces út után ünnepélyesen, Himnusszal köszöntötték Debrecenben. A következő naptól fogva a repülőgépek naponta kétszer indultak, Szombathelyre reggel 8.15-kor és 14.20-kor. Szombathelyre 50 perc alatt értek el. Debrecenbe 8.10-kor és 14 órakor indultak a repülőgépek.

Utasok szállnak be egy LI-2-es repülőbe 1946-ban (Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye, Leltári szám: 1357)

A gépek nemcsak utasokat, hanem olyan teherárut is szállítottak, amelynél a gyorsaság fontos volt. A repülőjáratok gyorsan népszerűek lettek, más megyeszékhelyeket is bekapcsoltak a hálózatba, így Szeged, Debrecen, Békéscsaba, Siófiok, Zalaegerszeg, Nyíregyháza vagy Nagykanizsa felé is lehetett repülővel közlekedni. Csak 1946-ban 1864 utast szállítottak és 17 tonna rakományt vittek el a rendeltetési helyükre. Ez ma nem tűnik soknak, amikor egy repülőgép egymaga elvisz ennyi rakományt vagy három repülőgép ennyi utast, de akkor 21 fős kicsi, kétmotoros repülőgépek repültek.

A repülőgépek egészen 1950-ig a Budaörsi repülőtérről indultak, ezután már Ferihegy volt a budapesti közforgalmú repülőtér.

A Ferihegyi repülőtér 1956-ban, még LI-2-es repülőgépekkel (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Körjáratok is üzemeltek 1954-től, ahol egyes repülőtereken át lehetett szállni egy másik járatra, illetve ebben az évben a magyar állam kivásárolta a szovjet részesedést a vállalatból, és 1954-től már MALÉV néven működött tovább a társaság.

Az 1960-as években egyre kevésbé volt fenntartható a belföldi hálózat. Egyrészt a vasút és a magánautók szerepe miatt a jelentősége csökkent, másrészt a Li-2 típus selejtezésével a kisebb, rosszabbul felszerelt repülőterek kiestek a hálózatból. Hivatalosan 1969-ben szűntek meg a belföldi menetrendszerinti repülőjáratok, amelyek soha nem voltak nyereségesek, folyamatos veszteséget termeltek a vállalatnak.

A belföldi repülőjáratok tehát a háború utáni leromlott közlekedési hálózat kisegítésére indultak meg. A járatok több mint 20 év alatt kedveltek és népszerűek voltak, de a leállításuk után már nem indultak újra.

Nyitókép: Li-2-es repülőgépek a Budaörsi repülőtér hangárjában 1946-ban (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye Leltári jelzet: 1340)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Legyünk tárgyilagosak. A "Maszovlet" lényegében a szovjetek légitársasága volt néhány magyar alkalmazottal. Gyakorlatilag mindent ők határoztak meg, a menetrendet is.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó