110 éve repült Budapest fölé az első magyar

A cikk angol nyelvű változata: The first Hungarian flew over Budapest 110 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. november 12. 9:00

A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.

Prodam Guidó neve nem véletlenül tűnik olaszos hangzásúnak, ugyanis Fiuméban született 1882-ben, szülei Prodam János és Deotta Erzsébet valójában inkább olaszok voltak, egyedül Guidó vallotta magát magyarnak.

Prodam Guidó eredetileg, követve a családi hagyományt, gyógyszerésznek tanult Kolozsvárott, Torontál vármegyében volt gyógyszerész, majd feleségének korai, 1910-es halála után Budapestre költözött két gyermekével, és bekapcsolódott az ekkor a Rákosmezőn folyó repülési kísérletekbe. Megtanult repülni, és 1911 nyarán már Horváth Endre Horváth III/A nevű gépével repült.

A repülés 1910–1911-ben még világszerte gyerekcipőben járt, a repülőgépek inkább kísérleti eszközök voltak, amelyekkel bátor pilóták egyre merészebb repüléseket hajtottak végre. Budapest népe elsőként repülőgépet két évvel korábban, 1909-ben látott, amikor a La Manche átrepülője, Blériot tartott bemutató repüléseket a magyar fővárosban.

Prodam Guidó és Horváth Ernő (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. Leltári szám: TFGY.8031.1)

Rákosmezőn 1910-re egész kis hangárváros alakult ki, ahol magyar repülőgép-tervezők és pilóták kísérleteztek. Prodam Guidó az egyik első repülőgép-építő Horváth Ernő gépén tanult meg repülni. Horváth Ernő középiskolai matematika- és fizikatanár volt, aki rövidlátása miatt gyorsan felhagyott a repüléssel (miután egyszer le is zuhant), inkább repülőgépeket épített, és Horváth III/A jelű gépébe már állami támogatással tudott egy 35 lóerős motort építeni.

Horváth Ernő gépe előtt Rákosmezőn (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. Leltári szám: TFGY.13565.1)

E repülőgéppel hajtotta végre Prodam Guidó a Budapest belső területe feletti repülést, amiről a Pesti Hírlap így írt 1911. november 5-én:

„Istenkísértés! Prodam repülését csakis ezzel a kifejezéssel jellemezhetjük híven. Száz-százhúsz méternyi magasságban elrepülni egy világváros felett, melynek terjedelme, bármely irányban mérve, sehol sem kisebb négy-öt kilométernél, hihetetlen vakmerőségre vall. Minimális 18002000 méternyi magasság kell ahoz, hogy a pilóta csak félig-meddig biztonságban legyen, hogy az esetben, ha motorja eláll, még elegendő helye és ideje legyen alkalmas leszálló helyet keresni.

Egy nem várt motordefektus ennél a repülésnél Prodamra nézve feltétlenül végzetes lett volna és ki tudja milyen katasztrófa származhatott volna az esetben, ha a gép egy forgalmas, frequentált helyen leesett volna. Bármennyire örvendetes és jelentékeny eredményt értek is el ezzel a repüléssel, úgy a bátor pilóta, Prodam Guidó és gépének tervezője, Horváth Ernő tanár, ehelyütt feltétlenül perhorreskálnunk kell azt és erről különben külföldön már törvényintézkedés van hogy az aviatikusok elhagyják az aerodromot mindaddig, míg a pilótavizsgát a megfelelő fórum előtt le nem tették.”

A felháborodott cikk utolsó mondata ugyanis arra vonatkozott, hogy Prodamnak ekkor még nem volt pilótavizsgája.

A nevezetes repülés útvonala tényleg a legsűrűbb belváros felett vezetett. A repülőgép délben indult Rákosmezőről, majd Újpest felett érte el a Dunát, ahol a Lánchídig repült, majd a Vár és a Műegyetem felett elrepülve az Összekötő vasúti hídnál fordult vissza Rákosmező felé. Mindezt alig 100 méter magasan. Az egész „mutatvány” – amihez egyébiránt rendelkezett hatósági engedéllyel – összesen 12 percig tartott. A repülés végeztével Prodam Guidó tiszteletére nagyszabású bankettet adtak.

Repülés Fiuméban (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. Leltári szám: TFGY.3977.1)

A repülés ekkor még valóban annyira gyerekcipőben járt, hogy Prodam néhány nappal később egy másik rekordot állított fel, 16 perc alatt szédítő 20 kilométerre repült Budapestről, igaz a ködben eltévedt, és nem az eredeti úti célján, Pécelen, hanem kissé odébb, Maglódon szállt le.

Nem sokkal később, november 10-én még egy hőstettel hívta fel magára a figyelmet, Fiuméban az Adriai-tenger felett repült első magyarként. A pilótavizsgát egyébként csak ezután, 1912 januárjában tette le, ő kapta meg az ország harmadik pilótaigazolványát.

Prodam Guidó a sikerei után természetesen maradt a repülésnél, nemcsak repült, de oktatott, és repülőgépeket is tervezett. Az I. világháborúban hadirepülő volt, 1918-ban gépét lelőtték az olasz fronton. Itthon már halálhírét keltették, de túlélte a gép zuhanását, egy olasz kórházban ápolták, 1919-ben tért haza, hadirokkantként. A repüléssel fel kellett hagynia, így visszatért az eredeti szakmájához, és patikusként dolgozott, valamint az autósportban tevékenykedett.

Prodam Guidó 1948-ban hunyt el. A bátor pilótáról 1960-ban utcát neveztek el Budapesten a XVI. kerületben.

Nyitókép: Prodam Guidó és Horváth Ernő Horváth II. repülőgépe mellett 1911-ben (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. Leltári szám: TFGY.3961.1)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó