110 éve repült Budapest fölé az első magyar

A cikk angolnyelvű változata: The first Hungarian flew over Budapest 110 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2021. november 12. 9:00

A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.

Prodam Guidó neve nem véletlenül tűnik olaszos hangzásúnak, ugyanis Fiuméban született 1882-ben, szülei Prodam János és Deotta Erzsébet valójában inkább olaszok voltak, egyedül Guidó vallotta magát magyarnak.

Prodam Guidó eredetileg, követve a családi hagyományt, gyógyszerésznek tanult Kolozsvárott, Torontál vármegyében volt gyógyszerész, majd feleségének korai, 1910-es halála után Budapestre költözött két gyermekével, és bekapcsolódott az ekkor a Rákosmezőn folyó repülési kísérletekbe. Megtanult repülni, és 1911 nyarán már Horváth Endre Horváth III/A nevű gépével repült.

A repülés 1910-1911-ben még világszerte gyerekcipőben járt, a repülőgépek inkább kísérleti eszközök voltak, amelyekkel bátor pilóták egyre merészebb repüléseket hajtottak végre. Budapest népe elsőként repülőgépet két évvel korábban, 1909-ben látott, amikor a La Manche átrepülője, Blériot tartott bemutató repüléseket a magyar fővárosban.

Prodam Guidó és Horváth Ernő (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, leltári szám: TFGY.8031.1)

Rákosmezőn 1910-re egész kis hangárváros alakult ki, ahol magyar repülőgéptervezők és pilóták kísérleteztek. Prodam Guidó az egyik első repülőgépépítő, Horváth Ernő gépén tanult meg repülni. Horváth Ernő középiskolai matematika és fizikatanár volt, aki rövidlátása miatt gyorsan felhagyott a repüléssel (miután egyszer le is zuhant), inkább repülőgépeket épített, és Horváth III/A jelű gépébe már állami támogatással tudott egy 35 lóerős motort építeni.

Horváth Ernő gépe előtt Rákosmezőn (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, leltári szám: TFGY.13565.1)

E repülőgéppel hajtotta végre Prodam Guidó a Budapest belső területe feletti repülést, amiről a Pesti Hírlap így írt 1911. november 5-én:

„Istenkísértés! Prodam repülését csakis ezzel a kifejezéssel jellemezhetjük híven. Száz-százhúsz méternyi magasságban elrepülni egy világváros felett, melynek terjedelme, bármely irányban mérve, sehol sem kisebb négy-öt kilométernél, hihetetlen vakmerőségre vall. Minimális 1800—2000 méternyi magasság kell ahoz, hogy a pilóta csak félig-meddig biztonságban legyen, hogy az esetben, ha motorja eláll, még elegendő helye és ideje legyen alkalmas leszálló helyet keresni.

Egy nem várt motordefektus ennél a repülésnél Prodamra nézve feltétlenül végzetes lett volna és ki tudja milyen katasztrófa származhatott volna az esetben, ha a gép egy forgalmas, frequentált helyen leesett volna. Bármennyire örvendetes és jelentékeny eredményt értek is el ezzel a repüléssel, úgy a bátor pilóta, Prodam Guidó és gépének tervezője, Horváth Ernő tanár, ehelyütt feltétlenül perhorreskálnunk kell azt — és erről különben külföldön már törvényintézkedés van — hogy az aviatikusok elhagyják az aerodromot mindaddig, míg a pilótavizsgát a megfelelőfórum előtt le nem tették.”

A felháborodott cikk utolsó mondata ugyanis arra vonatkozott, hogy Prodamnak ekkor még nem volt pilótavizsgája.

A nevezetes repülés útvonala tényleg a legsűrűbb belváros felett vezetett. A repülőgép délben indult Rákosmezőről, majd Újpest felett érte el a Dunát, ahol a Lánchídig repült, majd a Vár és a Műegyetem felett elrepülve az Összekötő vasúti hídnál fordult vissza Rákosmező felé. Mindezt alig 100 méter magasan. Az egész „mutatvány” – amihez egyébiránt rendelkezett hatósági engedéllyel – összesen 12 percig tartott. A repülés végeztével Prodam Guidó tiszteletére nagyszabású bankettet adtak.

Repülés Fiuméban (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, leltári szám: TFGY.3977.1)

A repülés ekkor még valóban annyira gyerekcipőben járt, hogy Prodam néhány nappal később egy másik rekordot állított fel, 16 perc alatt szédítő 20 kilométerre repült Budapestről, igaz a ködben eltévedt, és nem az eredeti úti célján, Pécelen, hanem kissé odébb, Maglódon szállt le.

Nem sokkal később, november 10-én még egy hőstettel hívta fel magára a figyelmet, Fiuméban az Adriai tenger felett repült, első magyarként. A pilótavizsgát egyébként csak ezután, 1912 januárjában tette le, ő kapta meg az ország harmadik pilótaigazolványát.

Prodam Guidó a sikerei után természetesen maradt a repülésnél, nemcsak repült, de oktatott és repülőgépeket is tervezett. Az I. világháborúban hadirepülő volt, 1918-ban gépét lelőtték az olasz fronton. Itthon már halálhírét keltették, de túlélte a gép zuhanását, és egy olasz kórházban ápolták, 1919-ben tért haza, hadirokkantként. A repüléssel fel kellett hagynia, így visszatért az eredeti szakmájához és patikusként dolgozott, valamint az autósportban tevékenykedett.

Prodam Guidó 1948-ban hunyt el. A bátor pilótáról 1960-ban utcát neveztek el Budapesten a XVI. kerületben.

Nyitókép: Prodam Guidó és Horváth Ernő Horváth II. repülőgépe mellett, 1911-ben (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, leltári szám: TFGY.3961.1)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó