A II. világháború után a hazai repülés is mélyponton volt, hiszen nem igazán volt mivel repülni. A külföldi járatok újjáéledése még messze volt, de  1946. október 15-én mégis megindultak a belföldi járatok. Az üzemeltető a Maszovlet, egy szovjet–magyar vegyesvállalat volt, ahol a 21 személyes LI–2-es gépeket a szovjetek, a személyzetet és a földi kiszolgálást a magyarok adták.

A belföldi repülőjáratok elindításának igen prózai oka volt, a vasutat szerették volna tehermentesíteni némileg a személyszállítás alól, ezért a repülőjegy annyiba került, mint ugyanoda egy első osztályú vonatjegy.

Egy LI–2-es repülőgép Ferihegyen (Fotó: Fortepan/Képszám: 143609)

A belföldi repüléseket sokáig ezek a LI–2-es repülőgépek teljesítették, 1946 és 1950 között a Budaörsi repülőtér indította és fogadta a járatokat, majd 1950-től a Ferihegyi légikikötő megnyitásával már ide kerültek belföldi járatok is.

Az 1950-es évek végén cserélte le a Malév – a Maszovletből a szovjeteket a magyar állam 1954-ben kivásárolta – az akkor már igencsak elavult LI–2-eseket a valamivel modernebb, de még mindig csak 30 személyes IL–14-es gépekre. A Budapest–Debrecen viszonylaton 1961 tavaszán álltak át az új típusra, amivel mindössze 40 percig tartott az út. Azonban az új repülőgép megjelenése a belföldi úti célok csökkenését jelentette. A Dunántúli Naplónak 1964. október 15-én Hűvös Sándor a következőket mondta:

„Amióta a LI 2-eseket ki selejteztük, a belföldi légiforgalom csökkent. A miskolci, nyíregyházi, szegedi járatokat meg kellett szüntetnünk, mert repülőtereik kicsinyek ahhoz, hogy az IL 14-esek le- és felszállhassanak. Jelenleg csak Debrecennel, Péccsel, Szombathellyel és Zalaegerszeggel van belföldi légiforgalmunk.”

Utasok szállnak le Budaörsön a repülőgépről (Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye)

A lap azt sérelmezte, hogy 1964-ben több Pécs–Budapest járat is kimaradt. Valójában már ekkor is alig valaki használta a repülőgépeket, a belföldi forgalom alacsony és veszteséges volt. Az idézett interjúban a vezérigazgató az utasforgalomról az alábbiakat mondta:

„Ami az utasszámot illeti, augusztusban 802 utast szállítottunk Pécsre, s 702-őt Pécsről Budapestre. A Debrecen—Budapest közötti légijáratunk 1707 személyt szállított oda és vissza. Szombathellyel és Zalaegerszeggel aránylag csekély légiforgalmunk van.”

Igaz, ekkor még a vezérigazgató azt mondta, hogy tervek készülnek a belföldi légiforgalom fejlesztésére, de valójában ekkor ez az ág már leszállóban volt, a pécsi repülőtér télen például egyáltalán nem üzemelt.

A Malév 1969. március 15-én szüntette meg a belföldi menetrend szerinti járatokat (Fotó: Fortepan/Képszám: 129188)

A belföldi légijáratoknak megvolt a maguk varázsa, hiszen nemcsak személyeket, de árukat is szállítottak a gépek, nem igazán elkülönítve az utasteret a raktértől. A hazai belföldi repülőjáratokhoz ráadásul egy érdekes legenda is tartozik, mégpedig Repülős Gizi legendája. Az e néven elhíresült, több mint 20 alkalommal elítélt besurranó tolvajról azt tartotta a legenda, hogy az 1950-es, 1960-as években repülővel járt lopni, mert egyszer állítólag az elfogásakor a rendőrök repülőjegyet találtak nála. Egyébként ezt, mármint, hogy a belföldi repülőkkel járt „dolgozni”, az érintett, Bodnár Gizella, élete végéig tagadta.

Az 1960-as évek végére az addigra valójában elavultnak számító IL–14-esek már csak a Budapest–Pécs és Budapest–Debrecen viszonylatban repültek. A Malév modernebb gázturbinás légcsavaros Il–18-asokat, illetve sugárhajtású repülőgépeket szerzett be, amelyekkel a belföldi repülés gyakorlatilag lehetetlen volt, az Il–14-es flottát pedig 1968–1969-ben leselejtezték.

Az utolsó belföldi járat, amelyet természetesen egy Il–14-es repülőgép teljesített, Debrecenből Budapestre 55 éve repült, és Budapesten 1969. március 15-én szállt le. A Malév rövid, kétmondatos közleményt adott ki, amelyet az újságok, például a Magyar Hírlap 1969. március 12-én a rövid közlemények között hoztak le:

„A MALÉV MEGSZÜNTETI a menetrend szerinti Budapest–Debrecen–Budapest járatot március 15-ével. A debreceni repülőteret mint nemzetközi kitérő repülőteret, továbbra is üzemben tartja.”

Ezzel a belföldi menetrendszerű repülőjáratok megszűntek. Az elmúlt évtizedekben volt próbálkozás a felélesztésükre, de ezek a járatok üzleti alapon nem voltak sikeresek.

Nyitókép: Egy IL14-es repülőgép Ferihegyen (Fotó: Fortepan/Képszám: 33877)