Fontos esemény volt a műjégpálya létrehozásáig vezető úton, hogy 1869. november 12-én megalakult a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében a Pesti Korcsolyázó Egylet, később Budapesti Korcsolyázó Egylet, amely engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti-tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki. Így 1870. január 29-től a pesti urak és hölgyek itt díjtalanul hódolhattak szenvedélyüknek, a korcsolyázásnak.

A tópart mellett állították fel az első „korcsolyacsarnokot”, ami egy kéthelyiséges kis fabódé volt. Az építmény 1874-ben leégett. A városvezetés ezután engedélyt adott az új épület megépítésére, a neoreneszánsz csarnokot Lechner Ödön tervei szerint emelték és 1875-ben át is adták. Ezt később a millenniumi ünnepségekre készülve, 1893-ban elbontották, és Francsek Imre tervei alapján új, neobarokk korcsolyacsarnokot emeltek 1895-ben. A tó mai formáját ez időben nyerte el.

A Lechner Ödön tervezte, 1875-ben épült korcsolyacsarnokot 1893-ban elbontották (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A városligeti korcsolyapálya ma is álló főépülét Francsek Imre tervei szerint építették (Fotó: Both
Balázs/pestbuda)

A korcsolyaszezont meghatározta az időjárás, ezért enyhe tél esetén, amikor a tó csak januárban fagyott be, a sport szerelmesei rövidebb
ideig hódolhattak kedvtelésüknek. A Korcsolyázó Egylet már a XX. század első évtizedében javasolta egy műjégpálya kialakítását, de erre az első világháború kitörése miatt még egy évtizedet várni kellett.

Végül 1926-ra készült el a 80x70 méteres, 5600 négyzetméter alapterületű, a kontinensen második gépi hűtésű műjégpálya Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnök tervei szerint. Szakértőként közreműködött a bécsi Eduard Engelmann is. A már meglévő korcsolyacsarnok déli oldalán helyezték el a gépházat, az északin az öltözőket és a ruhatárakat. Összesen 62 kilométer hosszú, 4,2 centiméter átmérőjű gázcsövet ágyaztak be a tómeder betonjába. A csövekben sós víz keringett, melyet a zárt rendszerben elpárologtatott ammónia mínusz 7-12 fokra hűtött le, a betonra felhordott vizet a hideg csövek fagyasztották meg.

Egy évvel a műjégpálya átadása előtt – így mutatott a városligeti korcsolyapálya 1925-ben (Fotó: FSZEK Budapest képarchívum)

A hűtőberendezések üzempróbáját 1926. november 19-én tartották, a műszaki átadás november 20-án volt. A nagyközönség ekkor még csak a terület felét vehette birtokba, mert a gépek nem bírták az egész pálya fagyasztását. A műjégpálya jelentősége egyértelmű volt, hiszen meghosszabbította a szezont, évente három hónapig lehetett korcsolyázni. A műjégnek köszönhetően a jégkorongsport is fellendült, a harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára. 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben is itt rendezték a műkorcsolya-világbajnokságot.

A második világháborúban az épület bal szárnya teljesen tönkrement, és maga a pálya használhatatlanná vált. A részleges újjáépítésre 1947-ben került sor, majd 1968-ban megnövelték a jég területét. 2009 és 2011 között a pálya és a hozzá tartozó épület teljes felújítása zajlott. Ekkor a műemlék épületet az 1926-os állapot szerint újították fel, és újjáépítették a második világháborúban megsemmisült szárnyat is.

Megszüntették a pálya 10 centiméteres lejtését, a régi beton helyére új burkolat került. A pálya alá 198 kilométernyi csövet fektettek, és a legkorszerűbb jégkészítő és épületgépészeti technológiát építették be. A sportolásra alkalmas terület a rekonstrukció után 14800 négyzetméter lett, és a korcsolyapálya mellett kialakítottak egy 1800 négyzetméteres hokipályát is.

A Városligeti Műjégpálya jelenleg Európa legnagyobb és legrégibb ma is működő mesterséges szabadtéri jégfelülete, varázsából az évtizedek alatt semmit nem veszített.

Ebben az évben éppen tegnap nyílt meg, 2021. november 19-én,  ezzel megkezdődött a korcsolyaszezon a Városligeti Műjégpályán. Első ütemben a 12 ezer négyzetméteres jégfelület kétharmada áll a sportolni és kikapcsolódni vágyók rendelkezésére. A teljes szezonban számtalan programmal várják a látogatókat.

Forrás: MTI, Budapest Lexikon

Nyitókép: A Városligeti Műjégpálya és az épület 1937-ben (Forrás: Fortepan/Stuber Andrea)