Budapest szédítően gyors fejlődésbe kezdett a városegyesítés, azaz 1873 után. A régi kisvárosias Pestből és Budából néhány évtized alatt Béccsel vetekedő Budapest lett. Ehhez az is kellett, hogy hónapok alatt nőjenek ki a földből a sokszintes épületek. A gyors építkezés egyik példája a Belvárosban, a Ferencesek temploma melletti ház építése volt, amelynél súlyos baleset volt 145 évvel ezelőtt, 1876. december 22-én. Hogy mi történt, azt a Fővárosi Lapok másnapi, december 23-i száma így foglalta össze:

„A barátok terére és a hatvani-utcára szolgáló terjedelmes épületben ugyanis, tegnap reggel nyolc óra tájban, a hatvani-utcai homlokzaton jobbra a bemenettől egy ablakköz-szélességű oszlopfal, a harmadik emelet magasságától a pincemélyedéseig szét­repedt s leszakadt. A szegény munkások, kik még az imént vidáman dolgoztak, hogy maguk és családjuk számára a karácsonyi ünnepekre kenyeret szerezzenek, egyszerre majdnem mindnyájan temetőjükre találtak. Tegnap délutánig hat nehéz sebesültet s két halottat emeltek ki a romok közűi. A halottak egyike egy fiatal, alig tizennyolcéves leány, ki mint napszámosnő dolgozott, és Fanta Antal Pécsre való kőműves-legény, 28 éves és nőtlen.”

Az épület terveit Frey Lajos és Kéler Napóleon készítette, a ferences rend elavult, régi rendháza helyére, ahová a ferences barátok új épületet kívántak emeltetni. Nem csupán rendháznak szánták, hanem üzleti befektetésnek. A szerzetesek Frey Lajossal és Kéler Napóleonnal olyan szerződést kötöttek, amely szerint a házat Frey és Kéler felépítik, de évi tízezer forint bérleti díjért 30 évig ők kapják a házbért, majd 30 év után a Ferenceseké lesz az épület.

A Ferenciek tere és a mai Kossuth Lajos utca egész más képet mutatott az Erzsébet híd átadása előtt (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.096)

A bazár a XIX. század második felében kedvelt megoldás volt. A városi környezetben a kereskedelemnek megfelelő helyiségekre volt szüksége, és az önálló üzletházak megjelenése előtt ezt a bazárok jelentették. Ezeknél az épületeknél a földszinten és az első emeleten voltak az üzletek, az udvarukra több bejárat is vezetett, azaz egyfajta átjáróházként működtek, de az udvarról is üzletek nyíltak.

Ilyen bazárt tervezett Kéler Napóleon és Frey Lajos a Ferenciek terére. A háromemeletes, kora eklektikus ház nagy, L alakú udvarral rendelkezett, amelynek kijárata volt a Ferenciek terére és a mai Kossuth Lajos utcára is. Magát a házat a PestBuda egy korábbi cikkében már bemutattuk.

Az alapkövet 1876-ban tették le, és nagy ütemben haladtak a munkákkal. Azonban már az építkezés kezdetétől problémák voltak, az építészeti rendszabályok áthágása miatt többször figyelmeztette a hatóság az építkezőket, sőt egyszer karhatalommal érték el, hogy lassabban, a szabályok betartásával folytassák a munkálatokat.

A házat pár hónap alatt húzták fel. Ugyan a szakértők folyamatosan aggódtak, a balesetet mégsem a sietség számlájára írták (Fotó: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:  HU.BFL.XV.19.d.1.05.196)

Ám mindezek hatástalanok voltak, és 1876 decemberében bekövetkezett a baleset. A falomlás összesen nyolc munkást temetett maga alá. Két embert – ahogy a cikkben is szerepelt –, egy 18 éves, szlovák nemzetiségű fiatal napszámost és egy kőművesinast élettelenül tudtak kiásni a romok alól. Hatan súlyosabb sérüléseket szenvedtek, őket a Rókus Kórházba szállították.

A baleset utáni helyzetet a Fővárosi Lapok 1876. december 23-i száma így írta le:

„A két utcára szóló bazár előtt reggeltől estig nagy tömegekben hullámzott a nép, úgyhogy lovas rendőröknek kellett helyet csinálni. A szegény- szerencsétlenek jajkiáltása a szivekig hatott. Egyik­nek feje, másiknak lába, keze, oldalbordája, dereka volt össze-visszatörve. Alig van egy-kettő, a ki kis rázkódással s jelentéktelen sérüléssel me­nekült volna meg. Egyébiránt még többen hiány­zanak a munkások közül, kikre még csak ezután akadnak az omladékok közt. A városi mérnöki hiva­tal intézkedéseket tett, nehogy újabb szerencsétlenség következzék.”

A balesetet természetesen hatósági eljárás követte. A korai szakérői vizsgálatok szerint egy nem megfelelő, túl lapos boltozat miatt történt a katasztrófa.

A házban volt Klösz György műhelye is. E képek készítőjének műterme a padlástérben volt kialakítva, ahol nem sokkal a ház átadása után tűz ütött ki (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.198)

Az építész azonban azt állította – Kéler Napóleon a baleset idején nem volt a helyszínen, sőt a városban sem, ugyanis nászúton volt –, hogy az építőanyagot a megfelelő helyről, jó minőségben szerezte be, és nem is hajszolta az építkezést. A balesetet a rendkívül esős időnek tudta be. Az anyagokat a szakértők is megfelelőnek találták, és ezért az ügyész megszüntette az eljárást 1877 májusában, azaz a hatóságok nem láttak kapcsolatot a korábbi figyelmeztetések, szabályszegések és a bekövetkezett baleset között.

A Ferencziek Bazára felépült, és ma is úgy áll a Ferenciek terén, ahogy 1877-ben átadták (Fotó: Klösz György Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.046)

A ledőlt részt visszaépítették,1877-ben átadták az épületet, és az a mai napig is áll. Az átadás után nem sokkal tűz is kiütött, mégpedig a Klösz György fényképész műtermével szomszédos padláson, de a riadalom nagyobb volt, mint a veszély, a lángokat a tűzoltók fél óra alatt eloltották.

Kevesebb mint egy évvel az omlás után már egész más téma miatt került be a hírekbe az épület, ugyanis 1877 december 7-én az iparegylet ebben az épületben próbálta ki az új találmányt, a telefont.

Nyitókép: Klösz György fotója a Ferencziek Bazárának bejáratáról (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.200)