Lakóházakat is lebontottak a 45 éves BAH-csomóponti felüljáró építése miatt

A cikk angolnyelvű változata: Residential buildings were also demolished due to the construction of the 45-year-old BAH junction overpass

Írta: Domonkos Csaba

2021. december 20. 9:00

A BAH-csomópont felett húzódó 660 méteres felüljáró Budapest forgalmában nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen valójában ez a Balaton kapuja. A hatalmas híd 45 éve készült el, és azóta emberek tízmilliói hajtottak át rajta, hogy elérjék a Balatont vagy az Adriát. Az építkezésnek azonban ára is volt: összesen 73 lakás tűnt el miatta, s lebontották a régi vámházat is.

Nagyon sokszor írtunk már a Pestbudán is arról a szemléletről, amely a budapesti közlekedési fejlesztéseket uralta egészen az 1930-as évek végétől kezdve. Ebben a fő szempont a felszíni közúti közlekedés elsőbbségének kialakítása, a gyors járműközlekedés biztosítása. Azaz a fő közlekedési útvonalak elválasztása a keresztező forgalomtól, úgy a gyalogosoktól, mint a többi irányból érkező járművektől, ami a gyakorlatban alul- és felüljárók építését jelentette szerte a városban.

E szemlélet legfontosabb közlekedési vonala a Rákóczi út volt, amin szinte a teljes kelet-nyugati átmenő forgalmat átvezették a közlekedésfejlesztők. Egészen az 1990-es évek második feléig valós alternatíva nem is volt a közlekedők előtt, legfeljebb a Nagykörút, hiszen se az M0-ás, se a Hungária körút nem volt kész.

A kereszteződés 1960-ban az UVATERV fotóján (Fotó: Fortepan/UVATERV) 

Az 1970-es évekre a hazai autóforgalom nagyon jelentősen megnövekedett, ráadásul volt egy kitüntetett irány, amely felé időszakonként hatalmas forgalom zajlott. Nem titok, ez a Budapest – Balaton útvonal volt, amelyet ráadásul Balatonaligáig – minő véletlen, hogy Aligán volt a pártüdülő – kétszer két sávos, onnan Zamárdiig kétszer egysávos gyorsforgalmi út kötött a fővároshoz.

Péntek délután kis túlzással a fél város elindult a Balatonra, hogy vasárnap délután ez a forgalom sokkal koncentráltabban visszatérjen. Az autósok Pest felé leginkább az Erzsébet híd – Rákóczi útirányt választották, mert más felé nem is igen tudtak menni, legfeljebb a Nagykörút vagy a nagyon keskeny Alagút – Lánchíd útvonal jöhetett volna szóba, de egyik sem volt valós alternatíva az addigra kiszélesített Erzsébet híd – Rákóczi út iránnyal szemben.

Az építkezés bontásokkal keződött. (Fotó: Fortepan/Képszám: 195752)

Budapesten az egyik legszűkebb keresztmetszete ennek az útvonalnak a Budaörsi út - Alkotás utca – Hegyalja út kereszteződése volt, azaz a beérkező utcák nevéből képzett betőszó alapján a BAH -csomópont.

Itt már az 1970-es évek elején akkora gondok voltak, hogy a közlekedés a hétvégéken csak kényszerű megoldásokkal volt biztosítható, így vasárnaponként a 61-es villamos Hegyalja úti megállóját megszüntették, az Erzsébet híd felől jövő forgalmat az Avar utca - Csörsz útvonalra terelték.

E gondra adott – a korszak közlekedéspolitikájába tökéletesen beillő, hiszen a Rákóczi úti fejlesztés része, sőt az utolsó megvalósult eleme volt – választ a csomópontra tervezett felüljáró.

Az építkezés 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 84825)

A csomópont rendezésére 1971-ben írtak ki pályázatot, de a beruházás csak 1974-ben indult meg, első körben épületbontásokkal, hiszen a közlekedésnek kellett a hely. Ezért elbontottak összesen 73 lakást, három üzletet, egy óvodát, műhelyeket, raktárakat, valamint a régi vámházat, amelyben katolikus templom és plébánia működött, de a Testnevelési Egyetem sportpályáitól is el kellett vonni területet.  A felüljáró építése 1975 második negyedévében indult meg, és másfél év alatt készült el. Az eredeti határidő 1977 májusa volt, vagyis ez a híd a határidő előtt négy hónappal elkészült, úgy, hogy az utolsó hetekben az időjárás nem volt kedvező az építőkhöz. Ahogy a Magyar Nemzet az átadásról írta 1976. december 23-án:

„Sikerült! — mondja Szabó László, a Fővárosi Elektromos Művek közvilágítással foglalkozó szerelésvezetője. — Igaz. még éjjel is kerestünk egy kábelt, de most már megvan. Azt ígértük, délután fél 3-ra minden meglesz — órájára néz —. most még csak 2 óra 28 perc van.

Az utolsó hetek kedvezőtlen időjárása miatt nem egyszer késélen táncolt itt minden. A segédmunkástól az építkezést vezető Krisztán Szabolcs főmérnökig csak arra gondolt mindenki: szerdán délután fél 3-ra készen kell lenni.”

A megépült felüljáró 2×1 sávos, és egy hatalmas ívvel köti össze a Budaörsi utat a Hegyalja úttal, úgy, hogy kihasználja a Hegyalja út itteni emelkedését.

A felüljáró ma (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 660 méter hosszú felüljárót a Hídépítő Vállalat építette, és a teljes beruházás akkori áron 200 millió forintba került. A forgalomnak 1976 december 22-én adták át, és a sajtó azt is feljegyezte, hogy mikor, milyen autó haladt át elsőként a felüljárón. A nevezetes jármű egy Zsiguli volt, (a rendszáma UB 71-91), amely három óra után 7 perccel hajtott át a felüljárón.

A felüljáró oszlopait köztéri festések díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Azóta a budapesti átmenő forgalmat az M0 és a Hungária körút is szolgálja. Azonban amíg a fővárosi forgalomszervezésben azt a radikális lépést nem lépik meg – már ha megtörténik valaha –, hogy a Rákóczi út forgalmát lényegesen csillapítsák, addig mindenképp szükség lesz a BAH-csomópont felüljárójára, ami a maga nemében nem is sikerült csúnyára.

Sőt néhány éve az oszlopait vidám festmények díszítik, mégpedig Graciela Goncalves argentín és Luke Embdent angol művész munkái.

Nyitókép: A BAH-csomópont (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nincsen kép a régi vámházról és a többi lebontott épületről? Jó lenne látni mit vesztettünk miért cserébe.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó