Budapesten született 100 évvel ezelőtt Nemes Nagy Ágnes költő

A cikk angolnyelvű változata: The poet Ágnes Nemes Nagy was born in Budapest 100 years ago

Írta: Pestbuda.hu

2022. január 3. 19:30

Ma száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista, aki a többi között olyan remekműveket jegyez, mint a Vándorévek vagy a Napforduló című kötet versei vagy a Mennyi minden gyermekversei. A költőnő Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is hunyt el a XII. kerület, Királyhágó utca 5/b alatt – ahol mintegy harminchárom éven át lakott.

A XII. kerület, Királyhágó utca  5/b alatti házon tábla jelzi Nemes Nagy Ágnes emlékét, aki 1958-tól 1991-ben bekövetkezett haláláig élt itt, egy harmadik emeleti lakásban. Otthona egyszerre volt alkotóhely, műhely, baráti társaságok, irodalmi összejövetelek, szerkesztőségi gyűlések színtere.

A költő, író, műfordító, esszéíró Nemes Nagy 1922-ben született Budapesten, értelmiségi családban: gimnáziumi tanulmányait a Baár–Madas Református Leánylíceumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakán diplomázott 1944-ben. Ebben az időszakban ismerkedett meg Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Ebben a házban élt  Nemes Nagy Ágnes. Az otthon irodalmi összejövetelek színtere is volt (Fotó: googlemaps.com)

1945-től publikálta verseit, első kötete Kettős világban címmel 1946-ban jelent meg. Ebben az évben férjével, Lengyel Balázzsal megalapította az Újhold című irodalmi folyóiratot, amit 1948 őszén betiltottak.

Csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott a kemény diktatúra éveiben, elsősorban francia és német nyelvről fordított. A Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, majd 1954-től a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított négy évig. Szellemi szabad foglalkozású íróként 1958-tól jegyzik.

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs a Királyhágó utcai otthonukban (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Az irodalmi nyilvánosságban folyamatosan jelen volt második kötete, a Szárazvillám megjelenése után. 1969-ben Lovak és angyalok című gyűjteményes könyvéért József Attila-díjat kapott. Esszékötetei közül kiemelkedik a Látkép gesztenyefával, de nagyon fontosak gyermekeknek szóló meséi is, így például a Bors néni könyve, amelyből színházi előadás is született Dajka Margit főszereplésével.

1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újholdat (Újhold-Évkönyv, évente kétszer 1986–1991), a rendszerváltást megelőző években kiemelkedően fontos sorozat volt az értelmiség számára. Az Újhold Nemes Nagy Ágnes halálával szűnt meg meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum emlékezete szerint életműve bár viszonylag kis terjedelmű, eredetisége és költői ereje révén Nemes Nagy a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotója lett.

Az 1991-ben elhunyt alkotónak 2001-ben állított emléktáblát Hegyvidék Önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia. A táblára az egyik legszebb négysorosát vésték:

Lázár

„Amint lassan felállt, balválla-tájt

egy teljes élet minden izma fájt.

Halála úgy letépve, mint a géz.

Mert feltámadni éppolyan nehéz.”

 

Nyitókép: Ma született száz éve Nemes Nagy Ágnes költő, esszéista, műfordító (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó