A Róka-hegy Budapest legészakibb természetes magaslata, amelyről azonban általában kevés tény ismert. Ugyan a helyiek és környékbeliek számára bevett kirándulóhely, de ismertsége, népszerűsége eltörpül a szomszédos Hármashatár-hegyé mellett. Elsősorban a könnyű megközelíthetőség, a többféle izgalmas látnivaló és a kiváló panoráma az, amelyről muszáj említést tenni. A Kevélyek hegycsoportja is közel van egy kiadósabb felfedezőtúrához, azonban mi most kifejezetten a szinte teljes egészében a Budapest közigazgatási határán elterülő Róka-hegy bejárására helyezzük a hangsúlyt.

Megközelíteni a legegyszerűbben a szentendrei HÉV-vel célszerű. A Csillaghegy megállónál kell leszállni, és innen a piros háromszög fel is visz minket a hegy tetejére. Kaptatós az út, több mint száz métert emelkedünk az állomási talpponttól. A cikkben általunk javasolt teljes útvonal egyébként kényelmesen körülbelül négy óra alatt járható be, de a megemlített összes látnivaló felkeresése szinte egy teljes napot is igényelhet, tekintettel a korábban sötétedő téli nappalokra.

Igazán vadregényes táj (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Nagy-Budapest létrehozása előtt nem tartozott Budapesthez a Róka-hegy, a határvonal előtte futott le a csillaghegyi völgybe a szomszédos Péter-hegy gerincén. Békásmegyer bekebelezésekor viszont a Róka-hegy egész északi előtere a fővároshoz került, amely szép lassan urbanizálódott a XX. század második felében. Érdekesség, hogy Csillag-hegy nem létezik, a Csillaghegy elnevezés eredete a múlt század elejére kanyarodik vissza, amikor a fürdő melletti üdülőtelepet elnevezték Csillaghegynek. Így az a helyzet állt elő, hogy a Csillaghegy városrész a völgyben van, Csillag-hegy pedig nincs is, helyette Róka-hegy, Péter-hegy, Arany-hegy van csak.

A Róka-hegy belseje igazi turistacsalogató látványosság (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Miután tehát leszálltunk a HÉV-ről Csillaghegyen, a piros háromszög jelzést követve meredek út kezdődik, de időben és távban sem tart sokáig az út a bányagödrökig. Három fő bányagödör is van, ez ma természetvédelmi terület, több értékes állat- és növényfaj is megtalálható a területen. Több tanösvény is indul innen, mi a piros T tanösvényen fogunk végigmenni.  

A Róka-hegyen több bányaüreg is létesült az idők folyamán, és bár egyelőre az ókori eredet nem igazolt, viszont a XIX. században már javában bányászták a jó minőségű mészkövet Budapest klasszicista palotanegyedeinek építésekor. A ma álló belvárosi épületek jelentős százaléka tartalmaz itt bányászott mészkövet, mert igen jó megjelenésű, tömör, egyenes szálakban álló, kristályos mészkő alkotja a hegyet. A tanösvény tábláin a geológiai és a biológiai érdekességek is fel vannak tüntetve.

A bányaüreg aljáról szemlélve a tájat olyan érzésünk támad, mintha tényleg egy miniatűrizált Grand Canyonban lennénk. Ha másért nem is, ezért a látványért már megéri a kiruccanás. Kényelmet preferálóknak azért annyit elárulhatunk, hogy az ürömi temető melletti parkolóból laza, egy kilométeres sétával is elérhető a Róka-hegy.

Rengeteg üregbe benézhetünk (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A különös, víz vájta vagy éppen omladékos sziklaformák igazán megkapó látványt nyújtanak. Sok a kis üreg, barlangszerű mélyedés, járat, amelyet a régi korok vizei alakítottak ki a könnyen málló mészkőből.

A sziklafalon megannyi mászóútvonal lett kialakítva, az utóbbi időkben rendkívül népszerűvé téve a helyet a sziklamászók körében. A bányagödör alján több tűzrakó hely is van, ezek legalitását az élővilág védelme tekintetében megkérdőjelezzük, de mi ottjártunkkor nem láttunk erre vonatkozó tiltó táblákat.

A mászófal egy részlete (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ha a felkapaszkodunk a hegy tetejére, több irányba és több helyről is kitűnő kilátás nyílik a környékre: a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység keleti vonulata, a Pilis déli része, a budai Vár, és a Gellért-hegy is kiválóan látszik. Délkelet felé, az Alföld felé tekintve pedig az a különös helyzet áll elő, hogy csak a városi rengetegből kimagasló házak látszanak kontrasztosan a horizonton, ami így igen különleges élményt ad. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a hegy valójában  nem túl magas a környezetéhez képest, illetve délkelet felé nincs domborzati háttér.

Ez a látvány nem a megszokott szögből mutatja a város arcát (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az egész Róka-hegy egyetlen, de sajnos elég nagy negatívuma, hogy szinte teljesen körbe van építve ingatlanokkal, ami elég sokat ront a természetes környezet érzékelésén. Szinte a bányagödör fölé is belógnak a házak teraszai, ami jelentős etikai aggályokat vet fel.  

Ha kibámészkodtuk magunkat a sok közeli és távoli látnivaló után, akkor a Rókahegyi útra térjünk rá, és induljunk el rajta lefelé, kicsit visszafelé. Részletesebben is körül kell írnunk az útvonalat, mert a jelzések finoman szólva is hiányosak: a Kárókatona utcába kell jobbra befordulni majd, és onnan a második utcába balra, a Holló közbe. Ennek a végén erdő lesz, de széles ösvény kezdődik az erdő végénél. Rögtön ketté is ágazik az út, ha balra megyünk, akkor kis kitérővel egy II. világháborús őrtoronyhoz jutunk, érdemes megtekinteni, alig látszik ki a fák közül. Innen nem messze egy szintén II. világháborús maradvány, egy lőszerfülke is megtalálható.

Ezekhez javasoljuk az okostelefonnal való tájékozódást, mert a helyszínen nincs jelezve semmi. Ha visszamegyünk az elágazáshoz, akkor folytassuk utunkat most egyenesen, mintha eleve jobbra kanyarodtunk volna az erdőbe való betéréskor. Itt egy hosszú, fenyvesekben haladó úton jutunk előre. Ez már a Péter-hegy gerince, ami most és a XIX. században is Budapest közigazgatási határa volt. Látni is a feliratot a pár száz méterenként elhelyezett, városhatárt jelző köveken. Némelyik egészen kiváló állapotban fennmaradt, nagyon szép, írott betűtípussal vannak rajta a feliratok. Sajnos a rongálás itt is tetten érhető, mindegyik oszlopon volt valamilyen firka vagy obszcén felirat.

Az egyik oszlop részlete, sajnos a graffiti nem tette lehetővé, hogy megmutassuk egész pompájában a korabeli városhatárt jelző követ (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A tanösvény lekanyarodik Üröm felé jobbra enyhén lejtve, majd elérünk egy elkerített részhez a bal oldalon. Itt is egy korábbi bányaüreg van, kisebb tóval a közepén: a Csókavár kőfejtő. Azonban teljesen le van zárva a látogatók elől, ezért mi sem buzdítjuk a kedves Olvasót, hogy másszon be a kerítésen, viszont akinek van drónja, az tehet egy óvatos próbát, mert a képeken igen látványos a kis tavacska.

Eldugott kis tavacska van lent a Csókavárnál (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Innen alig kétszáz méter viszont a szintén védett, már Üröm területén lévő Kisdomb Természetvédelmi Terület. Az úgynevezett pusztafüves lejtősztyepprét tipikus példája. Tavasszal is érdemes meglátogatni, mert a védett növények virágzása mindig lélekemelő látvány. Selymes boglárka, pusztai árvalányhaj, selymes peremizs, vetővirág is megtalálható a területen, amelyek sajnos már a Budai-hegységben is ritkásan fordulnak elő.

A Kisdomb Természetvédelmi Terület egy részlete (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Kálvária utcán sétáljunk tovább lefelé, majd a forgalmas Dózsa György útra forduljunk jobbra! Hamarosan elérjük az ürömi Kálváriát, kis, lankás domb, de a végén a kőkeresztek romosabb állapotukban is szépek.

A kőkeresztek talán így szebben illeszkednek a tájba, mintha újak lennének (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A maradék úton visszaérünk a Róka-hegyhez, ehhez a Dózsa György úton tartsunk tovább, majd jobbra a templomnál a Fő úton enyhén felfelé, ez fog majd minket Ürömből kivezetni, és a csillaghegyi állomáshoz levinni.

Utunk során bejárhattuk a budapesti múlt egy-egy epizódjához kapcsolódó helyszíneket, három természetvédelmi területet, egy kis agglomerációs települést, valamint egy gyönyörű panorámát adó hegyet is. Aki még érez magában kedvet egy további sétához, annak javasoljuk az Arany-hegy keleti végében található Pogány-torony felkeresését. Az Arany-hegy a Péter-hegyhez hasonló, kelet-nyugati irányban elnyúló mészkő dombtető, csak kissé délebbre helyezkedik el.

Egyetlen kérésünk lehet csak a környék bejárása után: ne építsék be még jobban!

Nyitókép: Róka-hegy (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)