A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, Magyarország Kormányának döntése alapján történelmi emlékhely lett a budapesti V. kerületben az egykori Landerer-nyomda, az isaszegi csatatér, a siklósi vár, a szabolcsi földvár és templom, valamint a tápióbicskei csatatér. A bővüléssel jelenleg hatvan történelmi emlékhely van hazánkban, melyeknek szakmai ernyőszervezete a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) – írja sajtóközleményében a NÖRI.

A mostani döntés alapján három olyan helyszín lett történelmi emlékhely, amelyek az 1848-as forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz kötődnek, így történelmi emlékhely lett a Landerer-nyomda, ahol a forradalom követeléseit megfogalmazó 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták.

Cenzori engedély nélkül nyomtatták ki Landerer és Heckenast nyomdájában 1848. március 15-én a Nemzeti dalt és a 12 pontot, Vinzenz Katzler grafikája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Horváth-ház, amelyben Landerer és Heckenast nyomdája is működött, Carl Vasquez metszete 1837-ben készült az épületről (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán álló egykori Horváth-ház 1817-ben épült Pollack Mihály tervei alapján. A klasszicista stílusú bérháznak két udvara, elegáns előcsarnoka és lépcsőháza volt. Itt működött Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdája, amely az 1848. március 15-i eseményekben főszerepet játszott. A forradalmi tömeg nyomására 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét is.

A bérház a II. világháborúban súlyosan megsérült, az elmúlt évtizedekben is romlott az állapota. Idén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánították a Kossuth Lajos utca 3. szám alatti egykori Horváth-ház felújítását.

A Horváth-ház 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Történelmi emlékhely lett ezek mellett a szabadságharc legfényesebb diadalainak emlékét őrző isaszegi és tápióbicskei csatatér, valamint a Szent Lászlóhoz köthető zsinat helyszíneként a szabolcsi földvár és templom, valamint a magyar történelem viharos századainak szemtanúja, a siklósi vár is, amelyet a Tenkes kapitányából mindenki jól ismerhet – írja a NÖRI.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a bővítés kapcsán elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.

„A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására. Emellett a formálódó Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programunk elsődleges helyszínei lesznek a nemzeti és történelmi emlékhelyek, így a középiskolásoknak élményszerű, tapasztalaton alapuló ismeretszerzéssel tudjuk átadni történelmünk jelentős eseményeit és azok mára gyakorolt hatásait” – tette hozzá a NÖRI vezetője.

Történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít. A mostani döntéssel hatvan történelmi emlékhely van Magyarországon.

Forrás: Nemzeti Örökség Intézete, pestbuda.hu

Nyitókép: A Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatására emlékező dombormű Petőfi portrészobrával a Kossuth Lajos utca, Szép utca sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)