A nyolcvan éve elhunyt Móricz Zsigmond pesti otthonai

A cikk angol nyelvű változata: The Pest homes of Zsigmond Móricz, who died 80 years ago

Írta: Simon Flóra

2022. szeptember 15. 9:00

Az Üllői útról nemcsak Kosztolányi Dezső (Üllői úti fák), de Móricz Zsigmond is eszünkbe juthat. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnevesebb alkotója ugyanis húsz évig lakott Üllői úti otthonaiban, ahol olyan meghatározó művek születtek, mint a Tragédia vagy a Légy jó mindhalálig. Az író az első felesége öngyilkossága után a Fővám tér egyik bérházába költözött lányaival, majd rövid ideig a Bartók Béla út egy premodern stílusú házának lakásában élt. Móricz Zsigmond, akinek nevét köztéri alkotások, közintézmények, irodalmi ösztöndíj és számos közterület őrzi, nyolcvan éve hunyt el.

„A boldogság és a béke e kedves szigetén”, a Szatmár megyei Tiszacsécsén született Móricz Zsigmond 1879. július 2-án (egyes források szerint június 29-én). A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja református családból származott, apja Móricz Bálint feltörekvő parasztember, anyja Pallagi Erzsébet papi család leszármazottja volt. A vállalkozó szellemű apa üzletei rendszerint kudarcba fulladtak, így a család állandó szegénységben élt. Ennek ellenére a szülők gyermekeiket igyekeztek a lehető legmagasabb szinten taníttatni. Zsigmond először a Debreceni Református Kollégium diákja volt, majd középfokú tanulmányait Sárospatakon folytatta, végül Kisújszálláson tett érettségi vizsgát.  

A fiatal Móricz Zsigmond (Forrás: pim.hu)

Debrecenben előbb teológiát, majd jogot tanult az egyetemen, és a Debreceni Hírlap szerkesztésében is részt vett. Első novellája a Debreceni Ellenőrben jelent meg A bécsi bútor címmel. 1900 őszén a fővárosba költözött, a Budapesti Tudományegyetemen jogot és bölcsészetet tanult. Ő is részt vett Négyesy László híres stílusgyakorlatok előadásain, akárcsak pályatársai, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula vagy Tóth Árpád, akikkel itt ismerkedett meg.

Végül nem szerzett diplomát. Rokonai révén állást kapott számvevőségi gyakornokként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott rövid ideig. 1903-tól Tisza István lapjában, Az Ujság szerkesztőségében dolgozott hírlapíróként és a gyermekrovat szerkesztőjeként.

Első feleségével, Holics Jankával 1905-ben (Forrás: pim.hu)

Kispesten ismerkedett meg későbbi feleségével, Holics Eugéniával (Janka). A lány 1901 júniusában kapott tanítónői oklevelet Pozsonyban, majd egy barátnője, Fükő Boriska segítségével állást szerzett a kispesti polgári leányiskolában (a mai Ady Endre Református Általános Iskola elődje). Móricz és Janka ebben az iskolában ismerkedett meg egy teaünnepély alkalmával 1902-ben. Móricz ekkor egy kispesti barátjánál, Majthényi Miklós helyi postamesternél lakott.

Nemcsak Móricz Zsigmond életére, de teljes életművére is nagy hatással volt kapcsolatuk. Esküvőjüket 1905. január 5-én, Janka születésnapján tartották. Közös otthonuk az Üllői út 91/a szám alatti bérház harmadik emeletén volt. Itt éltek 1905 és 1911 között. 

Móricz Zsigmondék otthona az Üllői út 91/a alatt volt 1905-től (Forrás: googlemaps.com)

Fontos év volt Móricz élete és pályája tekintetében az 1908-as esztendő, ekkor jelent meg a Nyugatban a Hét krajcár című elbeszélése, melyet második kisfia, Bandika halála után írt. (A gyermek tizenhárom hónaposan halt meg, első fia, aki ugyancsak ezt a nevet kapta, nyolc hónapot élt. Ezután három lányuk született.) Ez a novella a kortárs irodalmi közeg elismerését hozta Móricznak. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, amikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert” – írta a siker kapcsán egy helyen. Egy évvel később megjelent az azonos című novelláskötete, melyről Ady Endre írt méltatást. 

Móricz 1926-ig élt ebben a házban az Üllői út 95. szám alatt (Forrás: googlemaps.com)

Az elismertség nyomán jobb anyagi körülmények között élhettek, így átköltöztek egy nagyobb, immár háromszobás lakásba az Üllői út 95. szám alá. Itt éltek 1926-ig. (Egyes források szerint Móricz 1906 és 1926 között az Üllői út 95. szám alatt lakott, csak éppen egy kisebből egy nagyobb lakásban költöztek át. A ház emléktábláján is ez a dátum szerepel. Ugyanakkor ő maga írja a Pipacsok a tengeren kötet előszavában, hogy pályája kezdetén az Üllői út 91/a alatt laktak, és az irodalomtörténeti kutatások is igazolják ezt.)    

Felszabadítóan és megtermékenyítően hatott rá az elismertség és a siker, sorra jelentek meg kötetei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Tavaszi szél, Magyarok, Kerek Ferkó). Nála senki nem ismerte kortársai közül jobban belülről a szegényparasztot, a gazdagodót, a vidéki értelmiséget vagy a dzsentrit. Itt, az Üllői úton írta önéletrajzi indíttatású, a debreceni kollégiumi éveket felelevenítő Légy jó mindhalálig című regényét is 1920-ban.

Második felesége, Simonyi Mária színésznő (Forrás: pim.hu)

Simonyi Mária színésznővel 1924-ban a Búzakalász című darab próbái alatt ismerkedett meg. Felesége, aki írásai első olvasója, kritikusa volt, rövid idő alatt felismerte, hogy férje szerelmes. Több féltékenységi jelenet után, 1925. április 2-án önkezével vetett véget életének. Tettét így indokolta búcsúlevelében. „Míg én élek, addig maga nem tud szabadulni attól, hogy adósa valakinek és azt az adósságot miattam nem törlesztheti le.”  

Az író és Simonyi Mária 1926-ban kötött házasságot, lányaival még abban az évben átköltöztek a nő Fővám tér 2–3. szám alatti, negyedik emeleti lakásba.

Móricz Zsigmond első felesége halála után a Fővám tér 2–3. számú lakásba költözött lányaival (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bérház negyedik emeleti lakásában tíz éven át, 1926 és 1936 között élt és alkotott az író.

Az elegáns, ötszobás lakás kissé szűk volt, hiszen a házaspáron és a lányokon kívül itt élt Mária édesanyja, nővére, a szakácsné és a szobalány is. Móricz kapta meg a legnagyobb szobát dolgozószobának, amelynek erkélye is volt. Bár anyósa szobájába egy ajtón át közvetlen átjárás nyílt, ezt egy nagy könyvespolccal barikádozták el. Ebben a lakásban született a Rokonok, az Úri muri és a Barbárok című kötet is, valamint több száz cikk is.

A Fővám téri ház negyedik emeletén éltek Móriczék (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

„Itt lakom a Fővám téren s az erkélyem a Dunapartra nyílik. Gyönyörű kilátás. Szemben a Gellérthegy, a Gellért szálló, a Műegyetem nyugodt épülete, s ellátni egész Csepelig. A rádióoszlopok mint különös cérnaszálak feszítve a földtől az égen égő csillagig. De a legérdekesebb a nyüzsgő Dunapart, a piac. Már az első napsugár előtt megindul az élet. Kis hajók jönnek a partra, hordárok taligái mozdulnak meg, a kofák felnyitják a bódéikat s a nagy tér megelevenedik, virágok mezeje nyílik ki, s minden szezonban roppant hegyek a tavaszi salátától az őszi káposztahegyekig, minden évszak felküldi a maga terményeit a főváros szívébe. Szép és mozgalmas kép, látványosságnak is a legszebbek közül való, a mit a város mutat. Csak egy dolog bántja állandóan a szemem. A kofasátrak”– írta az Est 1928. májusi számában Móricz Zsigmond.

Pályája mindeközben egyre gazdagodott. 1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett egészen 1933-ig, amikor a népi írók mozgalmának egyik fő alakjává lépett elő. A Kelet Népét 1939-től 1942-ig, haláláig szerkesztette.

A lakásban Móricznak egy erkélyes dolgozószobája volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1936. szeptember 25-én Móricz az akkori Ferenc József hídon (ma Szabadság híd) sétált át, amikor Litkei Erzsébettel találkozott (Litkei Margit Erzsébet, 1941-től Litkei-Móricz Erzsébet). A lány éppen öngyilkosságra készült. Az író felkarolta a lányt, aki azt állította magáról, hogy lelencházban élt korábban. Erzsébetet – akit Csibének nevezett el – örökbe fogadta, magához vette. (Az irodalomtörténészek eltérő véleménnyel vannak arról, hogy Csibe a szerelme volt-e az írónak, vagy valóban csupán mint árváról gondoskodott).  A lány elbeszélései, életének történetei nyomán születtek meg a Csibe-novellák, majd 1940-ben az Árvácska című regény. Később Móricz örökbe fogadta Erzsébet fiát is, és nevére vette. Móricz Imre tavaly hunyt el.

Móricz utolsó budapesti otthona a Bartók Béla út 50. szám alatt volt 1936–1937-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Időközben Móricz 1936-ban elvált feleségétől, rövid ideig a mai Bartók Béla út 50. szám (akkor Fehérvári út 48.) alatti házban élt. Az ötemeletes, premodern stílusú, szabálytalan alaprajzú telken elhelyezkedő bérház 1914-ben épült Málnai Béla és Haász Gyula tervei alapján. A héttengelyes, zárt utcasorba illeszkedő épületet a tervezők úgy alakították ki, hogy a középső öt tengely az első emelettől a beépítési vonaltól visszaugrik, így egy kis előteraszt, U alakú francia udvart hozva létre. A tervezőket Kalmár Sándor, a Fortuna Rum- és Likőrgyár Rt. alapítója, tulajdonosa kérte fel lakása számára. Móricz a ház V. emelet 1. számú lakását bérelte.

Csibével 1936 körül (Forrás: pim.hu)

Móricz Virág visszaemlékezései szerint apja 1937 decemberében végleg kiköltözött Csibével Leányfalura, a nyaralójukba. A Rózsa Sándorról írt regények itt születtek. Agyvérzése után otthonából a budapesti Korányi Klinikára szállították, ahol szeptember 5-én hajnalban hunyt el.

Móricz Zsigmond bronzszobrát Varga Imre készítette 2004-ben. A  Móricz Zsigmond körtéren álló mű az 1978-ban Ticsacsécsén elhelyezett szobor másolata (Forrás: ujbuda.hu)

Nyitókép: Móricz Zsigmond a Fővám téri lakásuk dolgozószobájában (Forrás: pim.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó