Damkó József szobraival nap mint nap találkozunk fővárosszerte, akár Pesten járunk, akár Budán. Ezzel együtt a neve kevéssé ismert, leginkább Stróbl Alajos tanítványaként tartják számon. Pedig többet érdemelne. A most 150 éve, 1872. október 15-én született alkotó a budapesti Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos és Loránfi Antal tanítványa volt, majd hat évig Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult.

Ezt követően, 1899-ben ösztöndíjjal a híres párizsi Julian Akadémiára járt, de éveket töltött tanulmányúton Rómában is. Eleinte emlékérmeket tervezett, ilyen az Iparművészeti Társulat felhívására készített Szent László-éremterv, amelyet annyira lendületesnek tartottak az ítészek, hogy dicséretet kapott érte, bár a megrendelést nem ő szerezte meg. Említésre méltó a Szent Anna-plakett is, melynek megformálásán vallási elhivatottsága már megmutatkozott.

 

Szűz Mária a kisdeddel. Az 1900-ban készült szobor a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A fiatal alkotó sikereket aratott a magyar népi életképeket bemutató kisméretű terrakotta szobraival, amelyek egyik kritikusa szerint „a szeretettel megcsinált művészmunka mélységét sugározzák”. Aztán a századforduló időszakában nagyplasztikai megbízásokat is kapott, ezek közül számos az egyházművészeti témakörhöz kapcsolódik.

Damkó első két nagyplasztikai műve Pest legrégebbi templomában, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban (V., Március 15. tér) találhatóak. Az 1900-ban készült két szobor, a Szűz Mária a kisdeddel, valamint a Szent József a gyermek Jézussal című alkotás egymással szemben található a főbejárathoz közel, ahol egy diadalív választja el a belső tér barokk részét a gótikus szentélytől. A diadalív északi pillére előtt láthatjuk Szűz Máriát a kisdeddel, a déli pillér előtt pedig Szent Józsefet a gyermek Jézussal.

Szent József a gyermek Jézussal, Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban (Fotó: belvarosiplebania.hu)

Az általános ábrázolásokhoz igazodva Damkó a kis Jézust élettel teli, pufók kisdednek ábrázolja, aki – mintegy előre vetítve saját isteni voltát – a kezét áldó mozdulatra emeli. A Szűzanya kissé előrehajol, gyengéd szeretettel. A Szent József és Jézus szobrának esetében a fiú már nagyobbacska, József egy keresztet tart a kezében, amit a gyermek elgondolkodva megérint. A mozdulatban az Atyától kapott feladat, Jézus megváltó szerepe jól felismerhető. Tudjuk, hogy a templom súlyos károkat szenvedett a II. világháború során, de a két szobor sérülés nélkül átvészelte azokat az időket.

A piaristák belvárosi központja 1914 és 1918 között készült el, a Március 15. tér – Piarista utca – Váci utca – Szabad sajtó út által határolt területen. Az épületben 1918-ban szentelték fel a piarista kápolnát, a hat mellékoltár közül kettőt faragott Damkó József.

A Szent Péter-oltár Damkó József szobrával a kápolnában. Ma a Sapientia Főiskola aulájában áll (Forrás: archivum.piarista.hu)

Damkónak az 1905. november 9-én felszentelt lipótvárosi plébániatemplomban, azaz a Szent István-bazilikában ugyancsak két szobra látható, az oltárhoz legközelebb lévő oszlopok mellett. Az egyik az 1925-ös Jézus szíve szobor, a másik a Szent Antal-szobor 1928-ból. A ruszkicai márványból készített Jézus-szobor a bal oldali főhajóban, egy oszlop mellett áll, és három ujjával saját szívére mutat. A három ujj a Szentháromságra, a három isteni személyre (Atya, Fiú, Szentlélek) utal. 

A Jézus szíve szobor a Szent István-bazilikában (Forrás: bazilika.biz)

A szoborral átellenben található, a jobb oldali hajóban Páduai Szent Antal fehér márványból faragott egész alakos szobra. A művelt teológust és nagy hatású prédikátort több módon is megörökítik az egyházművészetben, például hol hallal a kezében, hol persellyel láthatjuk. A barokk kortól a legnépszerűbb árbázolások egyike volt Jézussal együtt megjeleníteni Szent Antalt. Damkó is ezt a megoldást választotta. 

Ugyancsak ő készített XI. Pius pápa tiszteletére egy domborművet. Az alkotást a Szent Lipót-sekrestye kápolában helyezték el, amely 1983 óta a Szent Jobb-kápolna nevet viseli. Az 1929-ben készült dombormű felirata a következő: EMLÉKEZÉSÜL ARRA, HOGY RATTI ACHILLES XI.PIUS PÁPA EZEN KÁPOLNÁBAN 1891 JUNIUS HAVÁBAN SZENTMISÉT MONDOTT. 

Nem hagyhatjuk említés nélkül az 1938. november 6-án felszentelt Szent Imre-plébániatemplom szobordíszeit sem, hiszen a templom a Feneketlen-tó környezetének egyik ékköve. A tavat annak idején úgy alakította ki Mőcsényi Mihály tájépítész, hogy vizében a templom visszatükröződjön.

A bejárat felett, az erkély párkányán négy ciszterci szent látható: Harding Szent István, Clairvaux-i Szent Bernát, III. Jenő pápa és Molesme-i Szent Róbert szobra. Ezek, valamint a timpanonon lévő Magyarok Nagyasszonya és a hódoló magyar szentek alkotása Damkó József és Markup Béla munkája. Hogy melyiket ki mintázta, ma már nem tudjuk, de Prohászka László Vigiliában megjelent tanulmánya szerint III. Jenő pápa szobrán mindenképpen érezhető Damkó kézjegye.

A XI. kerületi Szent Imre-plébániatemplom homlokzatának timpanonja (Fotó: szentimre.hu)

Köztéri szakrális alkotásai közül kiemelkedik Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. A Steindl Imre tervezte, 1901. május 16-án felszentelt, mai nevén Budapest Rózsák terei Szent Erzsébet-templom előtti téren 1932-ben állították fel, a szent halálának 700. évfordulóján.

Egészen a szobor felállításáig a teret Szegényház térnek nevezték, majd ekkor kapta meg a Rózsák tere nevet, ami Erzsébetre, a szegények patrónusának rózsacsodájára utal. (Erzsébethez a leginkább kötődő történet a rózsacsoda: Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, és azok rózsákká változtak, amikor a férje kérdőre vonta.) 

Árpád-házi Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén (Fotó: pestbuda.hu)

Damkó József erőteljes és kifejező alkotása Kapisztrán Szent János szobra, amelyet a budai Várban, az akkori Nándor téren, a Hadtörténeti Múzeum épülete – az egykori Nándor-laktanya – előtt állítottak fel. Kapisztránt, aki ferences szerzetes, teológus és hitszónok volt, a keresztes seregek lelkes toborzójaként ismerjük az Oszmán Birodalom elleni harcban. 

A nándorfehérvári csatában maga is részt vett,  ezt követően pestisben hunyt el (nem sokkal azután, hogy feladta a szintén pestises Hunyadi Jánosra az utolsó kenetet). Halálának 465. évfordulójára készült el budai szobra, amely szerzetesi ruhában ábrázolja őt, jobb kezével magasra emeli a zászlót, amelynek rúdja apostoli kettős keresztben végződik.

Kapisztrán Szent János szobra a Kapisztrán téren. Damkó József alkotását 1922-ben avatták fel (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Akik megfordultak már a közeli I. kerületi Hess András téren, bizonyosan nem kerülte el a figyelmüket egy másik erőteljes szobor sem, amely XI. Ince pápát ábrázolja. A szobor Buda török uralom alóli felszabadításának 250. évfordulójára készült,1936-ban. Talapzatát Wälder Gyula építész tervezte mészkőből. A mű előlapján, a pápai címer alatt a következő felirat van: XI. INCE PÁPA / Magyarország megmentője / emlékére / a hálás nemzet / 1686–1936. A szobor egyik erőssége a jobb kezének határozott mozdulata, ahogy a hármas keresztet tartja, miközben a bal kéz az ég fele mutat.

XI. Ince pápa szobra a Hess András téren 1940-ben (Forrás: budavar.btk.mta.hu) 

Boldog XI. Ince pápa szobra a mai Hess András tér zöldjében. Damkó József alkotását 1936 októberében leplezték le (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A szobrász számos síremléket is alkotott, közülük most emeljük ki az egyik legszebbet, az Árkay család síremlékét. Árkay Kálmánnak két gyermeke is elhunyt, az egyik 1892-ben, a másik fia 1897-ben. 

A művész síremlékeket is készített. Az Árkay család síremléke a Fiumei úton (Fotó: oszk.hu)

A síremlékre a szobrász egy lanton játszó angyalt és két gyermeket formázott meg. A művet 1899-ben a Műcsarnok Tavaszi tárlatán is bemutatták még 1900-as felállítása előtt.

Ha valaki felsétál a budafoki dombok tetejére, a Sarló utcába, akkor egy erősen leromlott állapotú mauzóleumot talál. A mauzóleumot az 1907-ben elhunyt Törley Józsefnek építtette özvegye, Sacelláry Irén a Törley-birtok legmagasabb pontján. A mauzóleum elkészítéséről több évszám olvasható a szakirodalmakban: egyes források szerint 1908-ban kezdődött el a kivitelezés és 1910-ben fejeződött be, mások szerint 1911-ben adták át. A Ray Rezső Vilmos tervezte szecessziós mauzóleum homlokzati domborműveit Damkó faragta. A bejárat mellett kétoldalt egy-egy finoman rajzolt nőalak látható, felette a Törley és Sacelláry család címere és a felirat.

A Törley család Budafokon található szecessziós mauzóleumának domborműveit 1909-ben készítette Damkó József (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A műemlék egyébként évtizedek óta nagyon elhanyagolt. Hol hajléktalanok laknak benne, hol céltalanul feltörik valakik. Megmentése egyelőre várat magára. 

Világi munkái között említsük meg mestere, Stróbl Alajos Epreskertben lévő mellszobrát!  Damkó jegyzi egyébként az epreskerti szobrászműterem allegorikus szobordíszeit is.

Mesteréről, Stróbl Alajosról készített mellszobra az Epreskertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Kossuth téren is megtaláljuk munkáit. Az 1896-ban Hauszmann Alajos tervei alapján készült a régi Igazságügyi Palota, ami a Kúriának is helyet adott (később Néprajzi Múzeum épülete). A főpárkánya feletti attika posztamensein a szoboralakokat Stróbl Alajos felügyelete mellett a szobrásznövendékei készítették el. Ezek közül az Irodalom allegóriáját megformázó nőalak Damkó munkája. A szépen megmintázott figura az egyik kezében tollat, a másikban könyvet tart. Ugyanitt ő alkotta a Szobrászat allegóriáját is, amely egy férfialak,  egyik kezében a műve, a másikban egy véső.

A Kossuth téri régi Igazságügyi Palotán elhelyezett allegorikus nőalak, mely az irodalmat jeleníti meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Damkó mindezen kívül számos hősi emlékművet is jegyez, de a Parlamentben is találkozhatunk műveivel. A XX. század első éveiben pirogránitból szoborsorozat készült a ház díszítésére, ami a hazai foglalkozásokat mutatja be. A képviselőházi társalgóban Damkó Józseftől a gépészetet és az építőművészetet megjelenítő allegorikus alkotások találhatóak. Ez utóbbi esetében egy ferences rendi apácát mintázott meg a művész, kezében egy gótikus stílusú templom makettjét tartja.  

Az egykori Józsefvárosi Telefonközpont oromzatán látható két hatalmas szoborcsoportot is Damkó József készítette, a Vajdahunyadvár barokk épületszárnyán is megtalálhatjuk alkotását, de a Hauszmann Alajos által épített királyi palota háború után elbontott kupolájának egyik szobrát is ő készítette.

Jajczay János művészettörténész így foglalta össze művészetét: „Damkó, a par excellence egyházművész, egyszer a hitétől átszellemült szüzet, máskor a magába mélyedő dominikát mintázta meg”. A II. világháborút követően a mester már nem kapott állami megbízásokat, 1955-ös haláláig nem készített szobrokat, pályája lezárult. 

Nyitókép: Árpád-házi Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)