Az Uránia Nemzeti Filmszínház két alagsori kamaratermét a 2000 és 2002 közötti teljes körű felújításkor alakították ki, a díszterem alatt újonnan létrehozott szinten. Akkoriban a multiplexek elterjedésével sorra zártak be a nagy múltú filmszínházak Budapesten, és 1999-re az Uránia Mozi látogatottsága is olyan drámaian lecsökkent, hogy ideiglenesen be kellett zárni.

A szakmai szervezetek és a sajtó szinte azonnal és egyöntetűen lépett fel a magyar film és a mozizás kultikus, nagy hagyományú 1896-ban elkészült épületének bezárása ellen tiltakozva. A kulturális kormányzat végül a funkció megőrzésének fontossága miatt úgy határozott, hogy a filmművészet reprezentatív, nemzeti bemutatóintézményét kívánja megteremteni a valamikori filmszínházban.

A felújítás nemcsak az évek óta esedékes műemléki rekonstrukcióról szólt, de a korszerű bővítésről is, további mozitermek kialakításával. A 2000 januárjában kiírt pályázatot Mányi István Építész Stúdió nyerte meg, mely a két kialakítandó kamaratermet a díszterem alá képzelte. Ez az elképzelés egyet jelentett az alagsor komplex beépítésével.

Megnyíltak az Uránia pinceszinti vetítőtermei (Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Pinceszint eredetileg nem volt az akkor már több mint százéves épület alatt, ezt ki kellett ásni, de a fejlett, úgynevezett grouting technológia segítségével szinte új lábakra állították a Schmahl Henrik tervezte, Rákóczi út 21. szám alatti palotát.

A homlokzati felújítást, a gazdag ornamentikájú belső terek rekonstrukcióját, a klíma- és levegőztetőrendszer felújítását, a díszterem színpadtechnikájának korszerűsítését és az emeleti kávézó megépítését is magába foglaló felújítás mellé társult a pincerész mozifunkciójának megteremtése. Az újjáalakult Nemzeti Filmszínházat 2002. április 1-jén adták át.

Az Uránia díszterme (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

A két alagsori, közel hetven főt befogadó kamaraterem között boltíves úgynevezett foyert, előcsarnokot alakítottak ki, amelyben korábban indiai teaház üzemelt, de jelenleg nem szánnak vendéglátóipari funkciót ennek a köztes térnek.

Mint arról már korábban írtunk: az 1890-es évek közepén eredetileg mulatónak készült Uránia Budapest legjellegzetesebb, mór jegyeket hordozó épülete, amely keleties stílusával magára vonzza a járókelők figyelmét. Schmahl Henrik Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész számára tervezte az épületet a Rákóczi úti (illetve akkor még Kerepesi úti) telekre, eredetileg hangverseny- és táncterem is volt benne. Az ötszintes épület főhomlokzatán a mór stílus a meghatározó, ez leginkább az ablakok formáján és díszítésében jelenik meg.

Nyitókép: Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete

Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók