Budapest legrégebbi református templomai

2022. október 31. 10:00

Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.

A kereszténység kétezer éves történetében időről időre felerősödtek azok a közösségek, amelyek figyelmeztették az intézményes egyházat a bibliai tanítástól eltérő életvitelére. A középkor folyamán többen megfogalmazták a Szentírásra alapozott kritikájukat a római katolikus egyházszervezet sokszor anyagias, az evangéliumok szellemiségével ellenkező működésével kapcsolatban.

Az ellenvéleményüket kifejezők nemcsak szavakkal, hanem életvitelükkel is példát kívántak adni az őszintébb keresztény hitélet lehetőségére.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én a 95 tétel című vitairatával kezdeményezte a nyugati keresztény egyház egészét érintő reformációt, amelynek hatására az európai templomépítészetben is jelentős változások mentek végbe. A lutheri elveket követő evangélikus templomokban, bár a szószék fontos szerepet kapott, az oltár, mint a szakrális tér központja megmaradt.

A Kálvin János nevével fémjelzett svájci reformáció hitelveit követő református egyház templomaiban nincs oltár, az itteni szakrális tér középpontjában a Biblia magyarázatának helyét, a szószéket helyezték, amelynek közelében kiemelt, sokszor centrális térrészben az úrasztala található, ahol a lelkipásztor az úrvacsorát kiosztja a gyülekezeti tagok részére.

Óbudán található a főváros legrégebbi református temploma

A mai Budapest-Óbudai Református Egyházközség a magyar főváros terültén lévő egyházközségek közül a legősibb. Több mint háromszáz évvel a városegyesítés előtt, 1566-ban alapították az akkor még önálló Óbudán, 1785 és 1786 között felépült temploma a mai napig fennálló legkorábbi kőtemplom.

Az egyházközség első temploma a török hódoltság korában a mai Szent Péter és Pál római katolikus templom helyén állt. Buda visszafoglalása után Óbuda birtokosa a katolikus felekezetű gróf Zichy Péter lett. Az új földesúr 1698-ban a templomot elvéve a reformátusoktól az újonnan megalakuló katolikus plébániának adta át.

A Budapest-Óbudai Református Egyházközség temploma (Forrás: www.refobuda.hu)

Óbuda reformátusai ezután egy olyan kis épületet használhattak imaházként, amely egy Madarassy nevű földműves tulajdonában állt, és akinek 1747-ben bekövetkezett halála után a telek a rajta álló épülettel együtt a református egyházközségé lett. A hitélet gyakorlásáért évenként 25 forintot kellett fizetni a földesúr számára. Az imaházat a középkori királynői vár két terme felett emelték. A Zichy család után 1766-ban a császári Kamara lett Óbuda birtokosa. Az új tulajdonos a reformátusok addigi jogait továbbra is biztosította.

Az 1770-es években bővíteni és felújítani szerette volna az imaházat az egyházközség. Az építkezéshez az engedélyt a helyi prefektus megadta, de a királyi személynök visszavonta azt, arra hivatkozva, hogy az engedélyezés királyi felségjog. Ezután a Kamara az imaház elvételét rendelte el. Az egyházközség 1777-ben Mária Terézia királynőhöz fordult kérvénnyel a döntés megváltoztatásáért. A reformátusok számára az építkezés ügyének kedvező elbírálása csak az 1781-es türelmi rendelet után, 1785. február 14-án született meg.

A reformátusok legrégebbi fővárosi temploma a XVIII. század végén épült barokk stílusban Óbudán (Forrás: obuda.hu)

A régi imaház helyén építendő új templom alapkövét 1785. május 18-án tették le, felszentelését 1786. augusztus 27-én tartották. A téglalap alaprajzú épület belső elrendezése a XVIII. század végén általánossá vált alföldi református templomok építészeti gyakorlatát követi: a korláttal körülvett úrasztala és a szószék együttese a belső tér középén a déli hosszfal előtt találhatók. A rövidebb nyugati fal elé karzatot emeltek. A templom bejáratához a tornyot 1788-ban építették fel.

Pest legrégebbi református temploma a Kálvin téren áll

Pesten és Budán a török hódoltság alatti református hitélet a török csapatoknak 1686-ban Budáról való kiűzése után teljesen megszűnt. I. Lipót császár a két szabad királyi város számára kiadott 1703. évi kiváltságlevélben úgy rendelkezett, hogy a települések falai között csak katolikusok kaphatnak polgárjogot. Ez a rendelkezés a II. József által 1781-ben kibocsátott türelmi rendeletig maradt érvényben. A protestánsok az 1790-es években Pesten és Budán az összlakosság 1 százalékát tették ki, s eredetileg közös evangélikus-református templom felépítése merült fel.

Az evangélikusok külön templomépítési kezdeményezése után a Pesti Református Egyházközség 1796-ban alakult meg. Az istentiszteleteket 1796. október 1-től a mai Lipótvárosban egy magánházban tartották. Pest városa 1801-ben templom és parókia építése céljából a kecskeméti városkapu előtti vásártéren építési telket adományozott, ahol 1804-re felépült a parókia épülete, amely eredetileg az istentiszteleteknek is helyet adott.

A Kálvin tér 1897-ben, a Danubius-kút mögött a református templom (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.042)

A templom ünnepélyes alapkőletételén, 1816. június 12-én részt vett az építkezés legjelentősebb támogatója, József nádor felesége, Hermina hercegnő. Az egyházközség alapítói eleve országos viszonylatban központi templom felépítésére gondoltak, amely magyarázza az épület monumentális arányait. A felszentelési istentiszteletet 1830. június 8-án tartották.

A templomot, a magyar klasszicista szakrális építészet szép példáját, Hild Vince tervezte és Hofrichter József kivitelezte. A bejárat négy korinthoszi oszlopon nyugvó portikuszának tervét Hild József 1848-ban készítette el. Az épület három részre tagolódik: az előtérre, az orgonakarzatnak és az oldalkarzatoknak is helyet adó középtérre és a liturgikus térre, ahol a szószék, az úrasztala és a presbitérium padsorai helyezkednek el. A szószéket két-két korinthoszi oszlop tartja és félköríves lezárású építmény keretezi.

A Kálvin téri református templom (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

Az 1838. évi nagy árvíz a templomot elárasztotta, az épület alatti kripták beomlottak. A magyar református templomokban teljesen szokatlan a portrészerű sírszobor, amely a templom bejáratától balra található, és emléket állít az 1851-ben a kriptába eltemetett gróf Zichy Manóné Strachan Saroltának. A romantikus stílusú szoborfülke építészeti kialakítását Feszl Frigyes tervezte, az anglikán felekezetű grófné szobrát a francia Raymond Gayrard készítette. A grófné hagyatékából fedezték a középtér két oldalán elhelyezett kétszintes karzatok költségeit, amelyekkel az ülőhelyek száma 980-ra emelkedett.

A Kálvin tér napjainkban (Fotó: Putz Orsolya/pestbuda.hu)

A toronysisak mai formája 1859-ben készült el. A kriptában, ami viszonylag ritkán létesült a XIX. században magyar református templomokban, 1817–1868 között 85 személyt temettek el. Később csak kivételes esetekben helyeztek el itt koporsókat. A kriptában nyugszik az egyházközség egykori főgondnoka, Fáy András író, közéleti személyiség, továbbá több arisztokrata, Pest megyei birtokos és pesti módosabb polgári család tagjai, valamint az egyházközség lelkipásztorai, a Dunamelléki Egyházkerület püspökei közül Báthory Gábor és Petri Elek.

Az 1930-as években Róth Miksa készítette a liturgikus tér üvegablakait, amelyek közül a második világháborúban a szószék mögötti elpusztult. Szintén Róth Miksa alkotásai 1934-ből a templomtér mögötti gyülekezeti teremben, a Kálvin teremben a keresztény szimbólumokat ábrázoló, illetve a lépcsőházban Bocskai István, Kálvin János és Bethlen Gábor alakját megörökítő festett üvegablakok.

Szobrot emeltek Kálvin Jánosnak

Búza Barna a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő személyisége volt, hosszú munkásságának egyik legszebb gyümölcseként megbízást kapott a Dunamelléki Református Egyházkerülettől egy egész alakos Kálvin-szobor megformálására. Az alkotást 2000-ben Budapest egyik fontos tömegközlekedési csomópontján, a Kálvin téren helyezték el, közel a főváros egyik legrégibb református templomához. A két és fél méter magas bronzszobor mintegy három és fél mázsa finom minőségű bronzból készült.

A Kálvin-szobor (Forrás: oszk.hu)

A Szilágyi Dezső téren épült fel Buda legrégebbi református temploma

A budai reformátusok történetének kezdetei a török időkre nyúlnak vissza, de Buda töröktől való visszafoglalása után több mint 200 évet kellett várni, amíg ismét saját egyházközségük lett. A XIX. században a budai Várnegyedet körülvevő városrészek egyre népesebbé váltak, az 1880-as évekre a reformátusok száma meghaladta a 2300 főt. A Budapesti Református Egyházközségen belül külön saját gyülekezetbe szervezésük 1883-ban kezdődött. A következő évben az 1884. október 21-én megtartott közgyűlésen megvitatták Kiss Áron pedagógus Felhívó Szózat címen megfogalmazott indítványát, az 1686-ban megszűnt budai református gyülekezet újjáalakítása tárgyában.

A Szilágyi Dezső téri templom 1896 körül (Forrás: Budapest-Budai Református Egyházközség)

Templomtelket hosszabb döntési eljárás után kaptak a budai reformátusok. Budapest Székesfőváros közgyűlése 1889 júniusában a Fazekas, mai nevén Szilágyi Dezső tér központi részét díjtalanul átadta templomépítés céljára. Az adomány feltételéül szabták, tekintettel városképi jelentőségére, hogy „monumentális jellegű” templomot építsenek, és az építkezést öt éven belül kezdjék meg. A nyílt tervpályázatot 1890-ben írták ki, amelyben kívánatosnak tartották az épület protestáns jellegének hangsúlyozását.

Az akkor már több templomot tervező építész, Pecz Samu „Pentagon” jeligéjű pályatervét hirdették ki győztesnek 1892-ben. Az 1893 júliusában megindult építkezés során az épület alapjába a Duna közelsége miatt másfél méter vastag betonréteget helyeztek.

A Pecz Samu tervezte református templom az I. kerületi Szilágyi Dezső téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1896. március 29-én tartott ünnepi istentiszteleten Szász Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondta a felszentelési imádságot. A neogótikus stílusban épült templom falait vörös dísztégla, kupoláját Zsolnay-kerámia borítja. Az épület egyediségét centrális alaprajzának újszerű kialakítása adja. Alapformája ötszög, amely négy oldalán poligonális záródású karéjokkal, ötödik oldalán két boltszakaszos hajóval bővített.

A templom teljes külső homlokzata 2016-ban megújult (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Duna felől a főbejárat északi oldalához 65 méter magas, különálló harangtorony kapcsolódik. A belső kialakítás is Pecz Samu tervei alapján történt, szintén neogótikus stílusban. Az úrasztala Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszter, a keresztelőmedence Kiss Áron és felesége, a zsoltártáblák Hegedüs Sándor pénzügyi szakember költségén készült.

A három ismertetett templom mellett a későbbi időszakokban felépítettek is teret adnak a fővárosi református gyülekezetek hitbeli épülésének és színhelyet biztosítanak évről évre, október 31-én a reformációért történő hálaadó megemlékezéseknek.

Nyitókép: A Kálvin tér napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten

A budai Duna-part pentagonja – A teljesen megújult Szilágyi Dezső téri templomban jártunk

Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában

Bethlen Gábor, Bocskai István, Budapest, Búza Barna, építészet, Feszl Frigyes, Hild Vince, Kálvin János, Kálvin tér, Kálvin-szobor, Millisits Máté, Óbudai Református Egyházközség, Örökségünk, Pecz Samu, PestBuda, pestbuda.hu, reformáció, református templom, Róth Miksa, Szilágyi Dezső téri református templom

¹³⁷ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰