A kis háromszög alakú Hevesi Sándor teret az Izabella utca, a Rejtő Jenő utca, valamint a Magyar Színház épülete határolja. A XIX. század végén Izabella térnek hívták, többször írtak róla a korabeli lapok is, amelyek már 1878-tól e néven emlegették. A XX. század elején új házszámokkal látták el a térre néző lakóházakat és a színházat. A terület 1964 óta viseli mai nevét: Hevesi Sándor csupán élete utolsó éveiben dolgozott ezen a helyen, viszont 1966-tól 2000-ig az a Nemzeti Színház lelt ugyanitt átmeneti otthonra, melynek Hevesi volt hosszú időn át a munkatársa, majd igazgatója.

Hevesi Sándor éppen 150 évvel ezelőtt, 1873. május 3-án született, a XX. század első felének egyik sokoldalú személyisége volt: színházi rendező és igazgató, drámaíró és fordító, színművészeti oktató és publicista is egy személyben. 

Arcképek Hevesi Sándorról időrend szerint: (balról jobbra) a századforduló idején; az 1920-as években (Képek forrása: Wikimedia Commons); és az 1930-as években (Forrás: OSZK/Színháztörténeti Tár: KA 5222/4)

Pályafutása alatt számos fővárosi színháznak dolgozott, de életének legjelentősebb szakmai műhelye évtizedeken át a Blaha Lujza téren volt, ahol a Nemzeti Színház társulatát vezette. Mintegy 280 színdarabot rendezett: a hazaiak közül Jókai, Katona, Madách vagy Móricz, a külföldiek közül Dosztojevszkij, Goethe, Molière, Ibsen, illetve Shakespeare művei is szerepeltek. Operaházi évei alatt Beethoven, Mozart, Verdi és Wagner munkáit is megrendezte. Később saját drámáit is színpadra vitte, és évekig oktatói tevékenységet is vállalt.

Színművészek társaságában 1938-ban, a Belvárosi Színházban (ma Katona József Színház) bemutatott A bűvészinas című darab premierjén: Somogyvári Rudolf, Turay Ida, Hevesi Sándor és Szilassy László (Forrás: Wikimedia Commons)

Külföldön vendégelőadásokkal népszerűsítette a magyar irodalmat. Színházigazgatóként sikeres bérletrendszert vezetett be, számos publikációjából pedig a mai napig meríthet a színházi szakma. 

Kezdőoldalak Hevesi színháztudományi cikkeinek egyikéből (Forrás: Magyar Iparművészet, 1914. évi 1. szám)

E tekintélyes szakmai örökség indokolta, hogy nevét közterület is viselhesse, mégpedig az az erzsébetvárosi tér, ahol a Nemzeti Színház társulata otthonra lelt 1966-ban, Blaha Lujza téri épületének felrobbantása után. 

A Hevesi Sándor térről ma is mindenkinek elsősorban az itt álló színházépület jut eszébe. A Magyar Színház 1897-ben épült Láng Adolf építész tervei szerint, és mivel népszerűsége hamar felfelé ívelt, a bővítéséről döntöttek.

A Magyar Színház épülete annak eredeti homlokzatával a mai Hevesi Sándor téren (1964-ig Izabella tér), egy 1904-es képeslapon (Forrás: Wikimedia Commons/Brück & Sohn Kunstverlag Meißen)

Az átépítést 1914-ben végezték el Vágó László elképzelései alapján. A terület szűkös adottságai ellenére sikerült tágasabbá tenni a beltéri részeket, létrehozni egy nagyobb előcsarnokot, és megnövelni a nézőtér befogadóképességét.

Vágó László tervrajzai a Magyar Színház átépítéséről. A felső két rajz összehasonlítja az átépítés előtti és utáni állapotot (Forrás: Magyar Iparművészet, 1915. évi 2. szám)

A változást elsősorban kívülről a főhomlokzaton lehetett érzékelni az új előcsarnoknak köszönhetően. Maga Hevesi Sándor is ebben a megújult formában láthatta az épületet, amikor itt dolgozott.

A Magyar Színház szemből (balra), a nagyobb előcsarnokkal bővítve (Forrás: Magyar Iparművészet, 1915. évi 2. szám), illetve (jobbra) oldalról az 1914 és 1944 közötti években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A színház népszerűségét jól mutatja, ahogyan 1923-ban Molnár Ferenc A Vörös malom című művének bemutatóját várta a közönség. A Színházi Élet című lap 1923. október 14–20-i számában olvashatjuk, hogy a jegyekért a nézők éjszaka is sorban álltak, és azok hamar el is fogytak:

„Száz meg száz ember virrasztott az Izabella-téren a Magyar Színház előtt, nehogy elkéssen a pénteki kasszanyitástól. Kis székeken és zsámolyokon ültek a téren az emberek, éjfélig el-elbeszélgettek egymással, […] Ma nincs színházi konjunktúra Budapesten, ez az éjszakai ácsorgás […] szenzációszámba ment. Pénteken délelőtt aztán olyan roham következett a pénztár ellen, hogy komoly veszedelemtől kellett tartani. De nem támadt semmi baj ; sőt : a rohamnak örvendetes következménye az lett, hogy tíz napra egyszerre elkapkodták az összes jegyeket.”

A színházi életen kívül a kicsi Izabella tér csak ritkán adott témát az újságoknak, például 1936. május 28-án, amikor egy méhraj pihent meg a téren felállított óra számlapján. A városi környezetben már akkor is szokatlannak számító jelenségre percek alatt összesereglettek a járókelők. Nem sokkal később méhészek érkeztek, segítségükkel befogták a méhkirálynőt és követőit.

A méhek befogásának egyik pillanata az Izabella téren (ma Hevesi Sándor) 1936. május 28-án (Forrás: Friss Ujság, 1936. május 29.)

A második világháború csapásai nem kerülték el az Izabella teret sem: a rajta lévő díszkút (Ybl Miklós és Mátrai Lajos közös munkája) elpusztult, és a színházat is bombatalálat érte. Az egyik visszaemlékezés szerint 1945 januárjában a zsinórpadlásnál szakadt be a tető, és azon keresztül hullott be a hó, a fűtetlen nézőtér ellenére mégis telt házas előadást tartottak. A háború után – mint minden mást – a színházat is államosították: évekig nagyobb társulatok kamaraszínházként működött, volt idő, amikor a Nemzeti Színház, a Madách Színház vagy a Petőfi Színház használta az épületet.

A téren elpusztult díszkút helyére 1954-ben egy újat emeltek, melyre Medgyessy Ferenc Táncosnő című bronzszobrát helyezték fel. Tíz évvel később, az 1964-es térrendezéskor a szobrot áthelyezték a Kálvin térre, végül a Madách térre, ahol ma is látható.

Három táncos (Horváth Pál, Medveczky Ilona és Bogár Richárd) az Izabella téren (ma Hevesi Sándor tér), mögöttük (balra fent) a Táncosnő című szobor (Forrás: Film Színház Muzsika, 1963. augusztus 16.)

Az 1956-os forradalom idején harcok dúltak a környéken, egy korabeli fénykép megörökítette, hogy a téren lévő kicsi zöld területen egy ideiglenes sírt is elhelyeztek.

Ideiglenes sírhely 1956-ban az Izabella tér (ma Hevesi Sándor tér) közepén (Forrás: Fortepan/Képszám: 101412)

A helyszínt ugyanabban az évben, 1964-ben nevezték át Hevesi Sándor térré, amikor bezárták a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház épületét, hogy a metróépítésre hivatkozva lebontsák azt. A társulat 1966-ban vette birtokba a Magyar Színház épületét, amely 34 évig az otthona is maradt. A beköltözés előtt az épületet teljesen átépítették Ázbej Sándor tervei szerint.

A Hevesi Sándor tér napjainkban, háttérben a Magyar Színház épületének 1964–1966 között elnyert főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A színház kétségtelenül még nagyobb lett alapterületében és magasságában is (kapott két új szintet), historizáló külleme teljesen elveszett. A főhomlokzat Zsolnay pirogránitból készült, rajta Illés Gyula szobrász 757 elemből álló domborművével, melyek különféle színházi témákat jelenítenek meg.

A Magyar Színház főhomlokzata Illés Gyula szobrász domborműveivel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Színház 2000-ig működött az épületben, ám a társulat nem költözött el, hanem 2000. szeptember 1-től Pesti Magyar Színház néven folytatta a munkát. (A Nemzeti Színháznak a IX. kerületi új épület 2002-es elkészültéig nem volt társulata, ezt követően pedig egy újonnan létrehozott társulat költözött a Bajor Gizi park 1. szám alá.)

Balra Hevesi Sándor domborműves emléktáblája a Magyar Színház épületén, jobbra a tér, a színház főbejárata felől (Fotók: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Hevesi Sándor téren a neves színészeken és ismert rendezőkön kívül más híresség is megfordult: itt született Rejtő Jenő. A sajátos humorvilágú író szülőháza közvetlenül a színház szomszédságában áll. A házon emléktábla is helyet kapott, a tér közepén pedig 2017-ben állították fel a Rejtőről emlékező, úgynevezett gondolatkövet. Az író szülőháza és a színház közötti szűk utca 2001 óta a Rejtő Jenő utca nevet viseli (azelőtt a Szövetség utcához tartozott).

Balra Rejtő Jenő szülőházának kapuja különféle szobordíszekkel. Jobbra fent a házon lévő emléktábla, jobbra lent a téren álló gondolatkő (Fotók: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tér legdíszesebb lakóháza a Hevesi Sándor tér 1. házszámú épület: a neobarokk stílusjegyeket hordozó négyemeletes ház Goldmann Ernő tervei szerint épült 1896–1897-ben, tehát ugyanakkor, mint a Magyar Színház. Félköríves záródású kapuját két oldalon szobrok díszítik, melyek atlaszként tartják a felettük látható erkélyt.

A Hevesi Sándor tér 1. főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Két izmos szoboralak atlaszként tartja a Hevesi Sándor tér 1. egyik erkélyét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jellegzetesen erzsébetvárosias hely a Hevesi Sándor tér: szorosan egymás mellett álló házak, megviselt homlokzatok, a régi idők varázsával. Színháza kiemeli az egyszerű szűkös terek sorából, amely 1897 óta színesíti értékes előadásaival a főváros kulturális életét. Legyen így még sok évszázadig!

Nyitókép: A Hevesi Sándor tér a Magyar Színházzal a századforduló idején (Forrás: Hungaricana/Zempléni Múzeum, Szerencs)