Mindig örömteli hír, amikor a múlt kincsei közül korábban nem ismert darabok kerülnek elő: a Fortepan digitális fotóarchívum csapata a drezdai székhelyű Deutsche Fotothek digitalizált állományában bukkant rá több tucat, Budapest látképeit, helyszíneit, épületeit ábrázoló, jó minőségű fotónegatívra. Bár a konkrét felvételek itthon sem voltak ismeretlenek, de mindössze kis méretű korabeli képeslapokról ismerhettük azokat. Ezek a megtalált felvételek olyan magas képi minőséget jelentenek, hogy sokszoros nagyítással is minden apró részlet tökéletesen kivehető, köztük kis utcai részletek, feliratok, emberek, járművek.
A magyar piacra szánt, Budapest szépségét hirdető, XX. század eleji képeslapokat a németországi Meissen városában gyártotta a Brück & Sohn nevű cég, amely 1793-tól 2019-ig megszakítás nélkül működött. A cég megszűnte után a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archivumának adta el az itthon eddig nem ismert fotóanyagot.
A magyar főváros múltjának kutatása szempontjából is páratlan értékű fotónegatívokból készült nagy felbontású képeket a Magyar Nemzeti Galériában (a budai Várban) november 15-én megnyílt új tárlaton láthatják az érdeklődők. A Budapest: Az első aranykor című kiállítást nem csupán a megtalált képanyag bemutatása hívta életre, de az egyesített főváros fennállásának kerek, 150. évfordulója is, amelyet 2023. november 17-én ünnepeljük.
A 2023. november 13-i sajtóbemutatón – amelyen lapunk is részt vett – Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte: Pest-Budát az egyesítés előtti évtizedekben valahol a 30. hely környékén tartották számon Európa legnépesebb városai rangsorában, majd egyesített Budapestként alig fél évszázad alatt feljutott a 8. helyre, szinte csak a kontinens birodalmi központjai előzték meg (London, Párizs, Berlin, Bécs, Szentpétervár, Moszkva, Konstantinápoly/Isztambul).
A főigazgató hangsúlyozta a képeslapok korabeli jelentőségét is: amíg a hagyományos vezetékes telefonok sem terjedtek el, addig a képeslapok biztosítottak egy olyan tömör (és sokak számára megfizethető) üzenetküldési lehetőséget a világ távoli helyeire, amit ma már jellemzően egy SMS-sel (vagy chatüzenettel) intézünk.
Az egykori Brück & Sohn cég 1900 és 1918 között több mint 20 000 különböző képeslapot gyártott (jellemzően 500 és 5000 közötti példányszámban), és ezek közül mintegy 500 ábrázolja Budapest különböző pontjait és épületeit – erről Jens Bove, a drezdai Deutsche Fotothek igazgatója beszélt az eseményen. A tárlat részleteit Virágvölgyi István és Török András kurátorok ismertették egy körbevezetés keretében.
A tárlat négy nagyobb egységből áll. Az első a Budapest a csúcson címet viseli, és a főváros századfordulós fejlődési ívét mutatja be a látogatók számára. Itt többnyire olyan fővárosi helyszínek felfedezett negatívjai kaptak helyet, amelyek az elmúlt 120 év során csekély mértékben változtak.
Az előkerült fotónegatívoknak köszönhetően minden korábbinál jobb minőségben vehetjük szemügyre az olyan apró részleteket is, mint például napszámosok várakozását a Közvágóhíd előtt, egy napernyővel sétáló férfit a Baross utcánál, az emberek korabeli öltözködését vagy akár a házfalakon szereplő hirdetéseket.
A tárlat második szekciója bemutatja a Meissen városában 226 évig töretlenül működő Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét. Egyik érdekesség, hogy a cég fennállása alatt 33 333 fajta képeslapot adott ki (főként német és osztrák városokról, illetve tájakról), s ebből mintegy 500 jelenítette meg Budapest különböző pontjait. A szászországi kiadó annyira sikeres volt, hogy még az NDK idején sem merték államosítani, így hét nemzedéken át (az 1793-as alapítástól a 2019-es bezárásig) végig a Brück család kezében maradhatott.
Ugyanebben a szekcióban ismerhetjük meg a képeslapok készítésének technikai hátterét is, például hogyan retusálták és színezték az eredetileg fekete-fehér fotókat. Olykor bizonyos helyszíneket járókelőkkel vagy növényzettel egészítettek ki a jobb összhatás érdekében, más képeslapoknál pedig előfordult, hogy hibás magyar helyesírással kerültek a piacra.
Meissenben a német készítőknek saját fantáziájuk szerint kellett a lehető leghitelesebb színvilággal elkészíteniük a képeslapokat. A kiállításon egyes fotónegatívok alatt nemcsak a XX. század eleji képeslapokat láthatjuk, de új, a mesterséges intelligencia által színkevert változatokat is – így a látogató eldöntheti, melyik munka színvilága áll közelebb a valósághoz.
A tárlat egy másik termében a főváros fejlődésének egy privát nézőpontjába is betekintést nyerhetünk Schoch Frigyes fényképein keresztül. Az 1856-ban született és 1924-ben elhunyt svájci származású építési vállalkozó volt a korszak legaktívabb sztereofotósa. A sztereofotók lényege, hogy valójában két azonos kép készül egymás mellé, két, egymástól 6,5 centiméterre lévő kameralencse segítségével. Megfelelő sztereonéző eszköz segítségével a két kép egyetlen térhatású, háromdimenziós képpé olvad össze.
Az úgynevezett Kaiser-panorámák a XIX. század és a kora XX. század szórakoztató eszközei voltak, amelyek éppen ilyen moziszerű képnézőkkel voltak felszerelve. A kiállításon egy hasonló szerkezet lencséin keresztül Schoch térhatású sztereoképeit lehet megtekinteni.
A kiállítás utolsó egysége az Egykor és most címet viseli: ez a főváros látványos változásait kívánja bemutatni képpárosítások segítségével, egy bő évszázadnyi időkülönbséggel fotózva: a felső képeken a Brück & Sohn századeleji fotói, az alsókon pedig a Fortepan jelenkori felvételei láthatók.
A századfordulós fővárosi emlékek rajongói számára a Budapest: Az első aranykor című kiállítás egy remek lehetőség, hogy elmerülhessenek a korszak hangulatában. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és a Fortepan közös szervezésében létrejött tárlat a fotóművészet kedvelői számára is nyújthat kulisszatitkokat. A kiállítás 2023. november 15-től 2024. február 18-ig várja látogatóit a Budavári Palotában, a Nemzeti Galéria központi szárnyában.
Nyitókép: A felfedezett fotónegatívok egyike, egy 1903-as Brück & Sohn felvétel a Szent Gellért-szoborról, a Tabánról és a budavári királyi palotáról (Forrás: Fortepan/Deutsche Fotothek)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció