A budapesti tömegközlekedésben 1887. november 28-a mindenképp határkő, ugyanis ekkor indult meg egy rövid, alig egy kilométeres kísérleti pályán az első villamos, de azt hozzá kell tenni, hogy azért az a villamos kissé más volt, mint az, amelyik később meghódította a fővárost. A legfontosabb különbség a próbavillamos és a későbbi járművek között nem az volt, hogy a próbavillamosnak nem volt a tetején áramszedője, mert Budapesten sokáig a villamosok a föld alatt vezetett, harmadik vágányon keresztül kapták az áramot, hanem az, hogy a nyomtávja csak 1000 milliméter volt, míg a „rendes” villamosé 1435, ugyanannyi, mint a vonaté. (Hozzá kell tennünk, hogy számos helyen a villamos keskeny nyomtávú.)

Az első, még próbavillamos 1887-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 24111)

Az, hogy Budapesten megjelent a villamos, és viszonylag korán tette ezt, az egy embernek, Balázs Mórnak köszönhető. Ez a férfiú győzte meg Werhner von Siemenst, hogy Budapesten mutassa be az általa megalkotott szerkezetet. Erre jó oka volt Balázs Mórnak, ugyanis a budapesti kötöttpályás közlekedésben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnak privilégiuma volt, viszont a szerződés a villamos vontatású szerkezetekre – hiszen a szerződés megkötésekor még nem is léteztek – nem terjedt ki. A főváros vezetése is támogatta Balázst, mert ők is szerették volna kissé visszaszorítani a nagyhatalmú BKVT-t.

Az 1887-es sikeres próba után 1888-ban Balázs Mór vezetésével, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske cég megalapította a Budapesti Városi Vasutat, amely Budapest területén engedélyt kapott villamosvonalak kiépítésére. A cég nagy erőkkel kezdte meg az építkezéseket, és az első vonalat 1889. július 30-án, az Egyetem tér – Stáczió utca – Köztemető útvonalon építették ki.

Villamos a Podmaniczky utcában (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.030)

A városi vezetők még annyira nem bíztak a villamos vontatásban, kikötötték, hogy az útvonalnak, és az ezzel együtt engedélyezett Podmaniczky utcai vonalnak is alkalmasnak kellett lennie arra, hogy akár gőzvontatással is üzemeljen, ha a villamos vontatás nem válna be. A Gazdasági Mérnök című lap 1889. július 28-i száma az alábbiakat írta:

„Fővárosunk oly intézménnyel gyarapodott, a mely nagyban emeli nagyvárosi jellegét. F. hó 22-én volt a stáczió-utczai villamos-vasutnak mütanrendőri bejárása és ezzel a vasúttal Budapest értékes vonalat kapott. A bejárt forgalmi vonal első gyakorlati kísérlet a villamosvasutak nagyobb szakaszban való alkalmazásának és e tekintetben Budapest dicséretes példával jár elöl a többi európai városoknak.”

Valóban, Budapest abban az élen járt, hogy a villamos vasutat a belvárosi szakaszon építette ki, addig ezt máshol csak külvárosban alkalmazták. A vonal próbajárata nagy figyelmet keltett, az idézett cikk ezt írta az első próbáról:

„A próbabejárást nagy közönség nézte, mely a közelgő villamosjárműveket élénk éljenzéssel üdvözölte. A próbamenetek pompásan sikerültek, a kocsik hol gyorsabban, hol lassabban haladtak, a szerint, amint a kocsivezetők többé vagy kevésbbé fékezték az áramot. […] A váltóknál várni kellett egy pillanatig, míg a kocsivezető – miként ez a lóvasútnál szokás – a váltót megigazította. A kocsi kétszer tette meg az utat oda meg vissza, másodízben a végből, hogy meggyőződjék, vajjon a kocsik a váltókon rendesen megkerülik-e egymást és miután ebben a tekintetben is a tett tapasztalok teljes megelégedésre szolgáltak, ismét elhajtatott az új városházára, hogy a tett tapasztalatokhoz képest a további intézkedéseket megtegye.”

Ugyan a próba sikeres volt, mégis a villamos vasút vezetősége azt kérte, hogy a megnyitást hadd halasszák el július 30-ra, amikorra is a személyzet kellő gyakorlatot szerez.

Ezért az első budapesti normál nyomtávú állandó villamos 1889. július 30-án indult el. A városatyáknak az a félelme, hogy a villamosüzem nem fog beválni, és gőzüzemmel kell helyettesíteni, alaptalannak bizonyult. Budapesten hihetetlen gyorsan győzedelmeskedett a villamos, pár év múlva a konkurens vállalat, a BKVT is lecserélte a lóvasútjait villamosokra, és pár év múlva már a föld alatt is megindultak a villamos hajtású kocsik Budapesten.

Mára Budapesten a sárga villamosok – a BVV villamosai eleve sárgák voltak – behálózták a várost, sőt Budapesten járnak a világ legnagyobb villamos szerelvényei.

Nyitókép: Villamosok kocsiszínben (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.030)