Keresés az archívumban

Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.

Emelkedik az új Puskás Ferenc Stadion Nagy ütemben halad az új nemzeti stadion építése Budapesten.

Kibővül a Széher úti Szent Ferenc Kórház Közel 2 ezer négyzetméteres új tömböt alakítanak ki a II. kerületi kórházban.

Harmincmilliárd jut a Jahn Ferenc Kórháznak Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja indul el az Egészséges Budapest programmal.

Kiállítás emlékezik Ferenc József és Sisi koronázására A koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.

Ferenc tér: a város egyik leghangulatosabb tere Sokan csak most, az átadást követően csodálkoznak rá, milyen kellemes tér bújik meg a Klinikák metrómegállótól 5 percnyi sétára. A felújítás nem volt mindennapi, a tervezésbe ugyanis a környékbeliek is beleszólhattak. A frissen átadott Ferenc téren jártunk.

Építészet és hitvallás: Török Ferenc munkássága A nyolcvanéves Török Ferenc építőművész munkásságát bemutató kiállítás nyílt a Vigadóban. Méltatók szerint az idén nyolcvanéves építész az alkotásban soha nem tévesztette szem elől a közösséget, amely templomot készült építeni magának.

Jön a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny Szeptember 2. és 11. között rendezik meg a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt.

Király Ferenc-kiállítás nyílt a Várkert Bazárban A magyar származású szlovéniai szobrász „megszólít bennünk valami olyat egy élettelen anyagon keresztül, ami a lelkünkbe hatol”.

Pápai Magyar Intézet: köszöntötte Ferenc pápa Erdő Pétert Levélben köszöntötte Ferenc pápa Erdő Péter bíborost a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulóján. A magyar papnövendékek képzésére eredetileg 1579-ben alapították meg Rómában a Magyar Kollégiumot.

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.

Esztétikusabb és biztonságosabb lesz a Nyugati téri aluljáró A pesti fonódó villamos már folyamatban levő tervezése újabb elemmel bővül, a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújítását is elvégzik. A tervek szerint az utasforgalmi terek, a közvilágítás, a tűzvédelem, a gépészet és a közművek is megújulnak, valamint egy akadálymentes mosdó is épül. Az aluljáróban a 45 évvel ezelőtti átadása óta jelentősebb korszerűsítés nem történt.

Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.

Részvénytársasági színház a Nagykörúton Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.

Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.

A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!

Szerkezeti problémák miatt tart zárva az Erzsébet-kilátó Az Erzsébet kilátót idén februárban zárta le a XII. kerületi önkormányzat, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy szerkezeti problémák miatt a tervezettnél hosszabb ideig tart zárva Budapest egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az 1910-ben átadott műemlék épületre teljes körű műszaki felülvizsgálat vár, ezután derül ki, milyen beavatkozásra van szükség a biztonságossá tételéhez.

Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.

Aki meg akarta változtatni Magyarországot – Széchenyi minisztersége 1848-ban Magyarország életében 1848. március 15-e minden szempontból fordulópont volt, a legjelentősebb fordulópontok egyike hazánk életében. A forradalom után felállt az első felelős magyar minisztérium (akkoriban az egész kormányra használták ezt a kifejezést), ahol tárcát kapott Széchenyi István is.

Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.

A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.

Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.

Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.

A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.

A kerékpárok kitiltása a belvárosból Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.

Az első gőzvasút első próbamenete Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.

A Magyar Rádió 100 éves A Magyar Rádió százéves. A hivatalosan, mindenki számára elérhető rádióadások 1925. december 1-én indultak el Magyarországon. A rádió nem volt már ismeretlen a magyarok előtt, hiszen „illegálisan” több mint két éve hallgathatták a kísérleti adásokat.

A 175 éve született Alexander Bernát filozófusra emlékeztek a Kozma utcai temetőben A Nemzeti Örökség Intézete a filozófia világnapján Alexander Bernát születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Kozma utcai temetőben, a magyar filozófus és esztéta felújított síremlékénél.

Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.

Elkészült a kis belvárosi tér, ahová a Hermész-kutat is áthelyezték A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.

40 éves a ferihegyi 2-es terminál Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.

Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.

Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.

A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

Visszatérhet a villamos a Bajcsy-Zsilinszky útra A budapestiek közkedvelt közlekedési eszköze az ikonikus sárga villamos. Számukra jó hír, hogy a belvárosi Bajcsy-Zsilinszky útra újratervezik a villamosvágányokat, de a Nyugati tér és a Lehel tér között is a felszínen közlekedne ismét a villamos. Így átszállás nélkül lehet majd utazni Budafokról Káposztásmegyerre. A kiviteli tervek 2028-ra készülnek el.

Megnyílt a nagytétényi kastély parkja Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.

Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.