Keresés az archívumban

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.

Új tanösvény mutatja be a Kis-Duna-part természeti kincseit A Kis-Duna kincsei tanösvény interaktív, játékos formában, QR-kódok segítségével mutatja be Csepel természeti kincsének növény- és állatvilágát.

Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.

Autópályán Budapestről a Balatonra Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.

Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.

Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.

Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Széchenyi al-dunai útja Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.

Reprezentatív főbejáratot terveznek az Újbudai Polgármesteri Hivatal Bocskai úti épületére Az 1942-ben épült, jelenleg az Újbudai Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület homlokzata teljesen megújul. Lezárult az ötletpályázat, melynek célja a főbejárat melletti homlokzatrészre, az egykori dombormű helyére illeszkedő alkotás megtervezése volt. Három pályaművet is díjazott a zsűri.

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.

Márai Sándor nyomában a Múzeumok éjszakáján A XX. századi magyar és világirodalom kiemelkedő alkotója, a polgári eszmény következetes képviselője, a műveltség, a tudás elhivatott közvetítője volt Márai Sándor. Értékrendje sokak számára ma is erkölcsi útmutatóként szolgál. A szombati Múzeumok éjszakáján végigjárhatjuk azokat az I. kerületi helyszíneket, ahol Krisztinaváros neves írója is élte a mindennapjait.

Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.

Egy példátlan buszbaleset hatásai A Ferihegyi gyorsforgalmi úton 1960. június 16-án súlyos autóbusz-baleset történt, összesen 13-an vesztették életüket. A 65 évvel ezelőtti balesetet sok körülmény okozta, ezeket és a tragédia hatásait, következményeit érdemes megismerni.

Új kiállítás a második világháborúról A II. világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából 1945 – Kereszttűzben címmel új állandó kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A korabeli hadi cselekmények felidézése mellett főként a budai Vár, a Bécsi kapu tér, a levéltári palota és emberi sorsok bemutatásán keresztül kaphatunk betekintést azokba a tragikus eseményekbe, amelyek a mai napig is hatással vannak az életünkre.

Tündérkert a Svábhegyen – Jókai Mór hegyvidéki életéről nyílt kiállítás Az idén 200 éve született Jókai Mór svábhegyi életével ismerkedhetünk meg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény XII. kerületi, Zugligeti úti új kiállításán. Láthatunk Jókaihoz köthető személyes használati tárgyakat, fényképeket, leveleket, megtudhatjuk, hogyan alakította ki a nagy magyar író a híres svábhegyi kertjét, a lebontott Jókai-villát pedig maketten ismerhetjük meg.

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

Meseszerű épület a Városmajor utcában – A felújított Schachtner-ház A budapesti épületek nagy többségét az osztrák–magyar kiegyezés után, a dualizmus időszakában emelték, és rájuk a történelmi stílusok többé-kevésbé hű követése jellemző. A megelőző évtizedekben az ízlés nem volt még annyira következetes, a homlokzatok inkább csak megidézték az elmúlt korok hangulatait. Ezért a XIX. század közepének romantikus épületei – például az alábbiakban bemutatásra kerülő Városmajor utcai Schachtner-ház is – bájos színfoltként tűnnek ki az utcaképből. A közelmúltban felújított műemlék egyházi átadása a hétvégén történt meg.

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

Plakátok a XX. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján Különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A múlt század eleji nagyváros hangulatát idézik a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott alkotások. A művészi kivitelezésű plakátokon keresztül megelevenedik az egykori világ, megjelennek a sörkertek, mozik, mulatók, a hőlégballon, a hullámfürdők és a sétahajók.

Elköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre költözik a Városligetből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az intézménynek jelenleg helyet adó Vajdahunyad vára pedig új funkciót kap a jövőben. Magyarország történetét bemutató kiállítás nyílik majd az épületben, és konferencia-központot is kialakítanak benne.

A zugligeti villamosbaleset – 125 éve szabadul el a kirándulókkal teli kocsi A budapestieket 1900 júniusában több villamosszerencsétlenség is sokkolta. Június 4-én a zugligeti villamosbalesetben több halott is volt, majd a következő napokban több kisebb baleset is történt. Az utasok ennek hatására a villamosvezetők ellen fordultak.

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

Gyorsvasúttal Ferihegyre – A Nyugati pályaudvarról indul majd a repülőtéri járat Közvetlen vasúti összeköttetés lesz a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között. A gyorsvasút a Nyugatitól Kőbányáig a meglévő vasúti hálózaton közlekedik majd, új nyomvonal csak innen épül a repülőtérig. Az 1 milliárd eurós – mintegy 400 milliárd forintos – beruházás a magántőke bevonásával valósul meg, a pályázatot várhatóan még ebben az évben kiírják.

Az Újpesti vasúti hid megnyitása Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.

130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

Iskolautcát alakítanak ki a józsefvárosi Trefort Gimnázium előtt Józsefvárosban 2025 áprilisában elfogadták az Iskolautca Programot, amelynek keretében több iskola bejáratánál lezárják az utcát az autóforgalom elől, hogy ott biztonságos közösségi teret alakítsanak ki. Elsőként az Astoria metrómegálló közelében, a Trefort utcában, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt alakítanak ki iskolautcát.

Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

Átadták a Szent Rókus-kápolna előtti zöld területet Megújult a Szent Rókus-kápolna előtti tér a Rákóczi útnál. Fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek el. A virágágyásokban az év szinte minden szakában virágzik valami.

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

Az egész főváros gyászba borult – Munkácsy Mihály búcsúztatása 125 évvel ezelőtt Gyászolók hatalmas tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára 125 éve, 1900. május 9-én az egy héttel korábban elhunyt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. A művész népszerűségét és kultuszát mutatta, hogy temetése a résztvevők számát és a nemzet gyászát tekintve csak Kossuth Lajoséhoz hasonlítható.

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.