Vannak építészek, akiknek neve hallatán azonnal műveik, nevezetes épületeik jelennek meg tudatunkban. Meinig Arthur neve nem tartozik ezek közé. Ki mondaná meg közülünk egy készületlenül kapott kérdésre a Stefánia Palota, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim-palota vagy a Szabadság tér meghatározó épülete, az Adria-palota tervezőjének nevét? Pedig ezek a jeles épületek egyazon alkotótól származnak: Meinig Arthurtól, a Szászországban született, ám magyarrá lett, hazánkban alkotó építésztől.

Igen örvendetes hír tehát, hogy a Holnap Kiadó monográfiát szentelt Meinig életművének. „Az építészet mesterei” sorozatban megjelent kötet szerzője, Rozsnyai József művészettörténész minden tekintetben kitűnő munkát végzett, és a jól megírt szöveget alátámasztó több mint félezer hivatkozás tanúskodik alapos kutatómunkájáról.

Meinig Arthur stílusát így jellemzi a könyv fülszövege: „Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat.”

Számos fővárosi, vidéki és a trianoni határon túli munkája közül mai budapesti szemmel és közfunkcióját tekintve egyértelműen legfontosabb alkotása az egykori Wenckheim-palota, amelyről fontos megjegyezni, hogy bár nem a köz számára tervezte Meinig, kitűnően látja el immár majdnem száz esztendeje a FSZEK adta közfeladatot. Erről az épületről is igen gazdag képanyaggal illusztrált, remek ismertetést kapunk a kötetből.

A sorozat többi kötetéhez hasonlóan a gyönyörű régi fényképek, tervrajzok mellett jó minőségű mai felvételek illusztrálják a könyvet.

Meinig Arthur művei jelentős értékei fővárosunknak. Ideje, hogy felfedezzük a mögöttük rejlő alkotót, erre hív bennünket Rozsnyai József új kötete.