November 10-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a rákosmezei Királydombot nemzeti emlékhellyé nyilvánítják, így a nemzeti emlékhelyek jegyzékében szereplő 19 helyszín kiegészülne a Királydombbal.

„A magyar történelem sorsfordító tanácskozásainak színhelyét, a Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti” – olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

Azt is kiemelik, hogy „A nemzet múltja szempontjából kiemelt fontosságú helyszín megőrzéséhez, valamint a magyarság emlékezetében való felelevenítéséhez indokolt a Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása.”

A törvénytervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Rákos mezeje a későbbi évszázadok emlékezetében a magyar nemzeti szuverenitás és népképviselet szimbólumává vált, már az Árpád-kortól kezdve országos gyűlések, királyválasztások valamint országos döntések megszületésének helyszíne volt.

Pest és Buda városának képe Rákos mezejéről 1829-ben (rajzoló: Hofbauer János, metsző: Gurk Eduard) (Fotó: Wikipedia)

„A középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelyét jelentő Rákosmező kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország alkotmány- és parlamentarizmus történetében. Már az Árpád-korban tartottak Rákos mezején országos gyűléseket, elsősorban királyválasztás, valamint hadra kelés céljából, így a terület politikai értelemben vitathatatlanul az ország egyik középpontját jelentette. 1277-ben e helyen választották meg IV. (Kun) Lászlót, majd a Jagelló-korban a rákosmezei diéta vált a magyar alkotmányos fejlődésben azzá az állandósult rendi országgyűléssé, ahol a köznemesség személyes jelenlétével születtek meg az országos döntések. Itt hozták meg 1505-ben a magyar jogtörténet fontos hivatkozási pontjává vált »rákosi végzést« is, amelyben a magyar nemesség úgy határozott, hogy nem fogad el idegen családból való uralkodót. Rákos mezeje a későbbi évszázadok emlékezetében a magyar nemzeti szuverenitás és népképviselet szimbólumává vált” – írja a törvénytervezet.

A javaslat szerint a védelem a Budapest X. kerület, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen elhelyezkedő, a 42717 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra vonatkozik, amely a Kőbányai Önkormányzat tulajdona. A domb nyugati oldalát már beépítették lakóházakkal, de a magaslat keleti része jelenleg is szabadon megközelíthető, beépítetlen rész, itt lesz az emlékhely.

A kőbányai Királydomb, a rákosmezei országgyűlések egykori színhelye (Fotó: patriotak.hu)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletében felsorolt 19 nemzeti emlékhely kiegészül a 20. sorral: A rákosmezei Királydomb Budapest X. kerület, 42717 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

A Magyar Patrióták Közössége hívta fel a figyelmet a kőbányai Királydomb, a rákosmezei országgyűlések egykori színhelyének méltatlan állapotára, idén nyáron egy animációs kisfilmet is készítettek róla. Azt kezdeményezték a döntéshozóknál, hogy a területen a beépítés helyett alakítsanak ki egy emlékhelyet. Ez a cél megvalósulni látszik, az Országgyűlés várhatóan még idén dönt a javaslatról.

Nyitókép: A Királydomb keleti, beépítetlen része drónfotón (Fotó: patriotak.hu)