Bombamerényletet is túlélt már a most újjászülető Andrássy út 47.

A cikk angolnyelvű változata: Rebirth: Historic palace at 47 Andrássy Avenue restored

Írta: Bukovszki Péter

2021. január 6. 9:00

Egykor Budapest egyik legszebb kávéházának adott otthont, de működött benne kaszinó, drogéria, kesztyűbolt és autókereskedés is. A hajdanvolt Palermo kávéház épülete a közelmúltig az Andrássy út fekete bárányának számított, az ingatlanpanamák és a pusztulás kora azonban nemrégiben véget ért. A Liszt Ferenc tér sarkán álló házat most építési háló takarja, benne a műemléki felújítással párhuzamosan luxuslakásokat alakítanak ki.

Az 1878 és 1880 között Freund Vilmos és Quittner Zsigmond (nem pedig a fia, Quittner Ervin, hiszen ő ekkor még sem született) tervei alapján épült ház még az Andrássy út palotáihoz képest is kiváló helyen áll: pár lépésre az Oktogontól, a kellemes hangulatú Liszt Ferenc tér sarkán. Bár a Karpelesz (később Karsai) Ignác, a Pesti Viktória Gőzmalom igazgatója megbízásából épített ház (az ő családja építtette a tér másik sarkán álló házat is, amelyben az Írók boltja működik) az elmúlt évtizedben leginkább indokolatlanul sűrűn változó tulajdonosai és eltűnt milliók miatt került be a hírekbe, a neoreneszánsz palota sorsához méltatlan mizéria tavaly véget ért. 

A házat borító építési háló mintázata már a felújított homlokzatot ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A BBID Ingatlanfejlesztő beruházásában, a Lima Design Kft. tervezésével ugyanis 2020 februárjában végre elkezdődhetett a hányatott sorsú ház felújítása. A munkák során a háromemeletes, 4700 négyzetméter hasznos alapterületű épület teljes külső-belső átalakuláson esik át, az ígéretek alapján a műemlékileg védett és fontos részleteit megtartják és restaurálják, így a ház díszes kapualját, főlépcsőházát és a lépcsőkorlátokat is. 


A díszes előcsarnok a ház egyik legértékesebb része, amit szintén felújítanak (Fotó: Bayer Contruct Zrt.)

A ház légszennyezettség miatt elfeketedett homlokzata újra világosszürke színt kap, benne pedig 10 luxuslakást alakítanak ki. A legfényűzőbb a tetőterasszal rendelkező legfölső szint lesz. 

A ház legfölső szintjén tetőterasz is készül, odalentről azonban ez aligha lesz látható (Látványterv: Lima Design)

A belső udvart úgy tűnik, szinte kivételesnek számító módon itt nem fedik le (Látványterv: Lima Design)

Az épülettől nem idegenek a polgári hangulatú, fényűző lakások, hiszen az idők során több híres és jómódú lakó élt falai között – persze az építtető Karsai Ignácon és családján kívül. Mások mellett például Zsolnay Vilmos, aki nélkül a lechneri szecesszió sem lenne ugyanaz, és fia, Miklós, akik itt működtették a pécsi gyár budapesti kirendeltségét („fióktelepét”) is. Híres lakó volt még nyugdíjas éveiben báró Szurmay Sándor egykori honvédelmi miniszter, Kőnig Gyula európai hírű matematikus, a róla elnevezett Kőnig-egyenlőtlenség bizonyítója, Palotay Rezső, a Szent Lukács Gyógyfürdő tulajdonosa is. 

A ház több újság szerkesztőségének is helyet adott, itt szerkesztették például a Magyar Hírlap és a Világ című lapokat. A házban intézmények, cégek és más szervezetek egész sora működött: volt itt kesztyűüzlet, drogéria, hangjegykölcsönző, a Borgward német autógyár „vezérképviselete” is. 

Az Auguszta-zenekar háborús jótékonysági koncertje a Liszt Ferenc téren 1914. augusztus 27-én, a Palermo kávéház terasza előtt, Erdélyi Mór fényképén. Háttérben az Oktogon (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A két legjelentősebb intézmény azonban minden bizonnyal a ház Andrássy úti és Liszt Ferenc térre néző földszinti részét elfoglaló Palermo kávéház és az emeleten működő Terézvárosi Polgári Kaszinó voltak. 

A kávéház (amely a tér másik oldalán lévő Japán kávéházzal szemközt működött) olyan hírességeknek szolgált törzshelyéül, mint Molnár Ferenc, Bródy Sándor vagy Ady Endre, de megfordult itt gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök is. Ady a korabeli beszámolók szerint egyébként leginkább a Kabos Ede író, újságíróról elnevezett páholyban időzött legszívesebben. Olyannyira védjegyévé vált a hely, hogy halálának tizedik évfordulóján, 1929-ben egy emléktáblát is felavattak a páholy falán, Bokros Biermann Dezső alkotását. 


A kávézóban, a Kabos-páholy falán, Ady törzshelyén 1929-ben avatták fel a költőről készült domborűvet, Bokros Biermann Dezső alkotását, rajta Ady: Én nem vagyok magyar? című versének első néhány sorával (Fotó: Népszava, 1929. szeptember 10.)

Mint minden valamirevaló pesti kávéházban, természetesen a Palermóban is voltak biliárdasztalok és kártyaszoba, terasza pedig a kellemes Liszt Ferenc térre nézett. Az idillnek az 1929-ben kezdődött válság vetett véget. A Palermo 35 éves, ambiciózus tulajdonosa, Katona Klein Kálmán a felvirágoztatás reményében vásárolta meg a helyet, ám végül nem bírta anyagilag, így 1930. január 2-án délután a Kazinczy utcai gőzfürdő egyik kabinjában agyonlőtte magát.


A Palermo biliárdterme (Fotó: Bíró Pál/egykori képeslap)

A Palermo kávéház teljes pompájában (Fotó: Bíró Pál/egykori képeslap)


A bezárt Palermo lehúzott redőnyei 1930. július 17-én (Fotó: Pesti Napló, 1930. július 18.)

A kávéházat még abban az évben, július 17-én bezárták, méghozzá fényes nappal: a vendégek nyugodtan iszogattak és beszélgettek, már néhány délutáni pincér is megérkezett, felváltani a délelőttös kollégákat, amikor megjelent „három aktatáskás úr” – mint kiderült, a végrehajtók – akik lehúzatták a rolót. Persze nem örökre. Bár a Palermónak vége lett, de helyén ezután több hasonló vendéglátóhely is működött később, az Eden, a Balázs kávéház, majd később, a hatvanas években a Brasil eszpresszó. 

Amikor a régi szép idők már múlt volt: a Palermo helyén működő Brasil eszpresszó 1968-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 100870)

A ház emeletén a Palermo idejében a Terézvárosi Polgári Kaszinó működött, amely társasági eseményeknek és játszani vágyóknak egyaránt kínált szórakozást: rendeztek itt Mikulás-estet, szépségversenyt, bálokat, ám aki szerencsejátékra vagy kártyára vágyott, az is megtalálta a számítását. Ám ahol szerencsejátékot játszanak, ott rendszerint fölbukkan a csalás is. 1925 márciusában derült ki, hogy a rendőrség tiltott kártyajáték miatt ítélte el a kaszinó vezetését, köztük Bársony Elemér elnököt, volt népjóléti minisztert. 

A házat és környékét 1934-ben rejtélyes robbanássorozat tartotta félelemben: rövid idő alatt több házban robbant pokolgép a Liszt Ferenc tér 10., 11, az Andrássy út 42. és 70-es számok alatt és máshol is. Fel nem robbant bombát találtak az Andrássy út 47. lépcsőházában is, az Apolló-szobor talapzatához erősítve. Bár ez utóbbi – házilag barkácsolt – szerkezet besült, korabeli szakértők szerint jelentős károkat okozhatott volna az épületben, ha mégis felrobban. A rendőrség néhány heti nyomozás után kiderítette, hogy a bombák mögött ugyanaz a személy áll: a 33 éves Schiess József szobafestő. Az anarchista-kommunista fiatalember maga gyártotta a pokolgépeket Izabella utca 81. szám alatti bérelt lakásának pincéjében. Később bevallotta, hogy a kommunista párt tagja, és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját akarta „megünnepelni” a robbantásokkal.

A házat a II. világháborúban a nyilasok is megszállták, több száz zsidó embert hurcoltak innen a Duna-partra kivégezni. 

A palota 1958-ban éppen olyan leromlott állapotban volt már, amilyennek a közelmúltig ismertük (Fotó: Fortepan/Képszám: 103059)

Bár az épület sikeresen átvészelte a vérzivataros XX. századot, az elmúlt évtizedek alatti elhanyagoltság és az ingatlanpanamák miatt sorozatosan meghiúsuló felújítás a végveszély közelébe sodorta, egyúttal viszont számos eredeti, értékes részletet óvott meg a szakszerűtlen átalakítástól. Ha a mostani beruházás során valóban igényesen restaurálják a műemléki részeket, a ház életében új korszak kezdődhet, amely talán fordulatos történetéhez is méltó lesz majd. 

Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Barcsak visszaallitanak a Palermo csodas szecesszios enteriorjet...
A legendas kavehaz meg a dalszvegirokat is megihlette:
https://www.youtube.com/watch?..


Szuper! Szegény ükapám (Freund Vilmos) már forgott a sírjában egy ideje.

Válaszok:
persona | 2021. január 7. 11:19

Nagyszerű, újabb kibelezett ház! Még örülni kell, hogy valamennyit megtartanak a régiből!


Kerem, ha lehetseges frissitsek Freund Vilmos es a Ferkai-csalad Wikipedia oldalait. Meglehetosen hianyosak, pedig erdekelne mi lett Freund Vilmos gyermekeinek, ill. unokainak sorsa a XX. szazadban.

Válaszok:
Énvagyok | 2021. január 7. 18:45

Ez engem is érdekelne :) Sajnos csak a szűk családi körben hallott történetekből, régi családi históriákból, illetve régi képekből, családfából és régi könyvekből tudok dolgokat. Vannak családi oldalaink a neten (nem tudom, ki szerkeszti), illetve megtalálhatók még azért ismert emberek a Wikipedián (pl. Dr. Ferkai András) ezen a családi ágon, de sajnos nem tudom, ki lehetne az, aki hitelesen bővíteni tudná ezeket az ismeretanyagokat.


Ha jól értettem a cikkből, akkor sajnos a kávéház visszaállítását nem tervezik. Pedig, milyen klassz lenne.


Kimaradt a cikkből: A harmadik emeleten működött gr.Bethlen István lapja a 8 órai újság. A nyilasok elsőként ezt az újságot foglalták el és szüntették meg.

Válaszok:
Sándor | 2021. január 11. 15:09

Elég hányatott jelenű épület.......nem csak a bombát élte túl, de még Verók bandáit is.


Ja a lényeg lemaradt! Zseniális és nagyon színvonalas a cikk, amely bemutatta az épület múltját, jelenét és remélhetőleg a sokkal méltányosabb jövőjét is. :)



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó