A tervek szerint az idei év második felében a Várkapitányság megkezdi a budavári Dísz tér 1–2. szám alatti, 1902-ben Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján épült ház rekonstrukcióját. A Magyar Vöröskereszt Egylet által építtetett székházban működött a Horvát–Szlavón–Dalmát Minisztérium is, 1920-tól a II. világháborúig pedig a Külügyminisztérium székházaként szolgált, miközben 1923-ban Hoepfner Guidó tervei alapján kibővíttették. Az épület a háborúban közvetlen találatot kapott, és jelentős sérüléseket szenvedett, s bár újjáépíthető lett volna, mégis a bontása mellett döntöttek 1946-ban.
Az épület 1935-ben, az akkori Külügyminisztérium székházaként (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hauszmann szellemében készültek a rekonstrukció tervei
Az épület a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá. A Várkapitányság szakemberei a tavalyi év elején, az épület pincerendszerének feltárása során találtak rá Mikula Ferenc Álmos és Előd vezér alakját ábrázoló szobraira, melyek eredetileg a Halászbástya északi részét, a főtorony alatti teraszt díszítették. Tavaly nagyrészt lezajlott a régészeti feltárás, amely az időjárási körülmények miatt idén tavasszal, a délnyugati részen talált török kori kút feltárásával folytatódik.
A PestBudának a Várkapitányság projektvezetője, Bodrogi Bence elmondta, hogy azokat a legértékesebb történeti tereket, amelyekről fényképes dokumentáció is fennmaradt, eredeti formájukban rekonstruálják: így a déli főbejáratot a hozzá tartozó lépcsőházzal és a dísztermet is. Ide visszahelyezik a régészeti feltárások során előkerült két emléktáblát, de a tervek között szerepel a főbejárattal szemközti, Szent Koronát ábrázoló üvegmozaik helyreállítása is. Az épület külső homlokzata az eredeti, Hauszmann-féle időszaknak megfelelően épül vissza, a tető és a belső homlokzat azonban modern megoldásokat is tartalmaz majd.
Az újjáépülő ház homlokzatai az eredeti tervek alapján készülnek majd el (Látványterv: Várkapitányság)
Az épület tetőterét a jövőben is hasznosítani fogják, de a Hoepfner-féle manzárdablakok helyett a kialakítás során újszerű megoldást alkalmaznak. A tető síkját követő, állítható acéllamellák engedik majd be a fényt a tetőtéri helyiségekbe, ugyanakkor lentről tömör, a Hauszmann-kori szerkezetet idéző tetőhéjazatot fogunk látni. Természetesen rekonstruálják a tetőzet eredeti díszeit és az attikafalat is – részletezte Bodrogi Bence.
Az épület visszakapja díszeit, a tetőn azonban manzárdablakok helyett újszerű megoldást alkalmaznak majd (Látványterv: Várkapitányság)
Mivel az épület egykori funkciójához hasonlóan irodaházként fog szolgálni a jövőben, a belső terek nagy része (a fönt említett termeken túl) irodahelyiség lesz. A ház eredetileg sem túl nagy belső udvarát pedig a harmadik emelet födémsíkjában üvegtetővel fedik le,ezzel lehetővé válik, hogy a belső udvar átriumként jelenjen majd meg – mondta el Bodrogi Bence.
Az épület alá a terület régészeti érintettsége miatt nem épül mélygarázs, a közelben, a Palota úton épülő új, harmadik Várgarázsban tudnak majd az autósok parkolni.
Érseki rezidenciák helyszíne
A jó elhelyezkedésű telekegyüttes történetileg is jelentős: a Mátyás idején itt álló sarokház Beckensloer János esztergomi érsek, majd Váradi Péter erdélyi prépost (Mátyás bizalmasa), később kalocsai érsek tulajdona is volt. Ezután a pápasághoz legközelebb került magyar bíboros-érsek, Bakócz Tamás szerezte meg. A török csak falakat hagyott meg az érseki házakból, a későbbi épületeket pedig 1900-ban, a Vöröskereszt Egylet palotájának építésekor bontották le.
A Vöröskereszt Egylet székházának építésekor a telken álló három házat lebontották, köztük ezt a sarokházat is (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A telekegyüttesen álló sarokház és a ma is álló Batthyány-palota (a képen balra a magasabb épület) között régen két kisebb ház állt, mindkettőt 1900-ban bontották le (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A háborús találat után, az épület lebontását követően a telekegyüttes az elmúlt 70 évben lényegében városképi sebként tátongott. Az ’50-es évekre a pinceszintig lerombolt épület törmelékkel feltöltött telke az Amerikai Egyesült Államok birtokába került, azonban funkcióját évtizedekig nem találták, egyáltalán nem használták. A rendszerváltás után – már ismét magyar tulajdonban – a Budavári Önkormányzat a világörökségi helyszínhez méltatlan zsibvásárt üzemeltetett a területen.
Az egykori épület pincéje a tavalyi feltárások idején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A még idén elkezdődő és a következő években befejeződő munkálatok régi adósságot törlesztenek tehát: a Hauszmann szellemében újjászülető épülettel lezárul a Dísz tér 1–2. számú telekegyüttes hét évtizede tartó rendezetlensége.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció