A Hangya Szövetkezet az 1896-ban alakult Magyar Gazdaszövetségnek köszönheti születését. A gróf Károlyi Sándor vezette szövetség független gazdákból szerveződött meg, akik a szövetkezeti alapon működő közép- és kisbirtokok fejlesztésében látták a hazai agrárszféra modernizálásának útját. Ők kezdeményezték egy olyan hálózat megteremtését, amely a vidéki hitelszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a termelők között alakít ki szoros kapcsolatot.

1898-ban hivatalosan létrejött a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet. Első vezérigazgatója Balogh Elemér bankár volt, akit maga Károlyi bízott meg a feladattal. A Hangya rövid idő alatt behálózta az országot városi és falusi boltjaival, különböző vállalkozásaival. 1907-ben a központ áruforgalma már elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig már az ezredik falusi szövetkezet megalakulását ünnepelték. A taglétszám 1900 és az I. világháború kitörése közötti időszakban 22 ezerről majdnem 200 ezerre emelkedett.

A Hangya Szövetkezet 1904-ben döntött arról, hogy a fővárosban saját központi áruházat épít. A Boráros tér és a Csepel rakpart (ma Közraktár utca) találkozásánál egy 623 négyszögöl alapterületű telket vásároltak a Gregersen G. és Fiai Építővállalattól, és Schmahl Henrik építész vezetésével rögtön két épületet is emeltek 1905-ben.

Gróf Károlyi Sándor arcképei a Vasárnapi Ujság 1885. október 11-i (fönt) és 1906. április 29-i számában

A sarokra egy négyemeletes bérházat építettek, amelynek földszinti részén Hangya-boltok nyíltak. A másik, háromemeletes épület az áruház feladatát látta el. Egy év sem telt el, és mindkét ház udvarán hátsó traktust építettek, hogy az irodáknak is helye legyen, és a raktározásnak is nagyobb tér jusson. Az áruházban egy takarékpénztári fiók mellett több részleg is működött.

A mezőgazdasági osztály a szövetkezeti tagoknak kiszállítás mellett különböző méretű és minőségű zsákokat, ponyvákat, gyomirtó szereket, pincegazdasági árucikkeket kínált. A vetőmagosztályon vetőmagvak mellett műtrágyát és a talaj termékenységét elősegítő egyéb kémiai anyagokat vásárolhattak az érdeklődők. 

A mezőgazdasági géposztályon gazdasági kisgépek, ekék, boronák, szecska- és répavágók, morzsolók, darálók, szőlészeti és borászati gépek, valamint vetőgépek voltak megtekinthetők. Az áruházban ruházati osztály is működött, itt vásznat, szövetet, kész ruhákat, fehérneműt, harisnyát, cérnát, pamutot, mindenféle rövid- és díszműárukat, továbbá női, férfi- és gyermekcipőket kínáltak.

A Hangya-központ épületei 1925 körül a mai Közraktár utca 30., 32. és 34. szám alatt (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1920-ban új fejezet nyílt a budapesti központ történetében. Közeledett a Hangya alapításának 25. évfordulója, a vezetés pedig egy új, korszerű székház megnyitásával kívánta megünnepelni a jeles dátumot. Györgyi Dénes (1886–1961) műépítész kapta a feladatot, hogy az áruház mellett, a Közraktár utca 30. alatti telekre tervezze meg a székházat.

Györgyi igazi művészcsaládból származott. Édesapja, Györgyi Kálmán iparművész az Iparrajziskola igazgatója volt a századfordulón, nagyapja Györgyi Alajos festőművész, nagybátyja pedig Giergl Kálmán építész, a Klotild-paloták és a Zeneakadémia megálmodója volt. Györgyi Dénes egy ideig a magyaros építőstílus hatása alatt dolgozott (ennek egyik példája a Kós Károllyal 1910-ben együtt tervezett Városmajor utcai iskola), majd a modern, egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet stílusjegyeit alkalmazta, de a historizáló neobarokk világában is otthon érezte magát (erre a keszthelyi Balatoni Múzeum, vagy a debreceni Déri Múzeum szolgál bizonyítékul). Amikor a Hangya-központ tervezéséhez hozzálátott, az art deco stílusjegyei ragadták meg fantáziáját.

Györgyi Dénes portréja az Érdekes Újság 1917. január 8-i és a Nemzeti Újság 1938. május 11-i számában

A székház bejárata 1930 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 26410)

A székház, az áruház és a bérház a Közraktár utcában 1930 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Hangya-épületek a Boráros tér felől 1935 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A hétszintes palota utcai homlokzata számos érdekességet mutat. A földszinten két teherforgalom számára alkalmas kapu és egy főbejárat található, a következő négy emeletet a szimmetria és a viszonylag keskeny, de nagyszámú ablaknyílás határozza meg. Az ötödik emelet szintjén 8 dombormű látható, s bár magasra kell felnézni annak, aki szeretné látni a díszeket, érdemes megerőltetni magunkat.

A Hangya Szövetkezet tevékenységét bemutató, ifj. Mátrai Lajos és Ohmann Béla által készített reliefek antik hatású, erőteljes kompozíciók. Vannak köztük a H betűvel díszített pajzsot két oldalról közrefogó emberalakok, a vasművességet, a mezőgazdasági munkákat, az aratást, az áruszállítást jelképező életképek, és több helyen ott szerepel Hermész, aki a megtermelt áruk kereskedelmét felügyeli. A két szobrász ezután többször kapott felkérést Györgyi Dénestől, hogy egy-egy tervéhez épületdíszeket készítsen.

Az egykori székház 2021-ben, a mai Közraktár utca 31. szám alatt (Fotó: Simon Tímea)

Domborművek közelebbről (Fotó: Simon Tímea)

Homlokzat párhuzamos és merőleges síkokkal (Fotó: Simon Tímea)

A Markó utcai transzformátorház és a Honvéd utca 22–24. alatt épült bérház szobrai és domborművei remekül mutatják, milyen a jó összhang építész és szobrász között. A Hangya-székház emeletein irodák, tárgyalók és előadótermek várták a szövetkezet tagjait. Az igazgatóság irodái az egyszerűség és praktikusság jegyében készültek, a tervező a belsőépítészeti megoldások terén is remekelt.

Az igazgatóság ülésterme (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1944–45-ös városostromot az épületek kisebb sérülésekkel átvészelték, de a székházban keletkezett egy nagyobb tűz, mely az irodákat és az iratanyag jelentős részét elpusztította. A „Hangya" Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a II. világháború után megpróbálta elkerülni a megszűnést, de az 1947. évi XI. törvénycikk létrehozta a Magyar Országos Szövetkezeti Központot, mely gyorsan bekebelezte az 1898-ban létrejött Hangyát. A központ három épületét is államosították.

A Györgyi Dénes tervezte házba az Ásványolaj-értékesítő Vállalat (Áfor), a Közraktár utca 32. alá a Tüzelőanyag- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat (Tüker), későbbi nevén a Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat (Tüzép) költözött, a 34. szám alatt pedig a tanácsi bérlakások emeletei alatt az Autóközlekedési Vállalat 17. számú központja nyílt meg.

A Közraktár utca 32. számú ház, mely eredetileg az áruház szerepét töltötte be, szintén díszes homlokzattal rendelkezett. Az első emeleti szamárhátíves ablakok két szintet fogtak át, a harmadik emelet csúcsíves ablakait rózsa- és lóheremintás stukkódíszek ékesítették.  Az államosítást követően az épület sajnos egyre zsúfoltabbá vált, a többszöri átépítések miatt már csak zegzugos folyosók és tömött irodahelyiségek maradtak.

A volt áruház épülete a bontás előtt 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A 34. szám alatti egykori bérház ma is megvan, sőt nemrégiben új színt kapott. Homlokzata harmonikus hangulatot sugároz, az első és harmadik szinten az ablakok csúcsíves záródásúak, a harmadik emelet ablakai alatt oroszlánfejek láthatók, a negyedik emelet felett pedig levél- és virágminták.

A Közraktár utca 34–30. számú épületek 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

A Közraktár utca 34. számú épület körfolyosói 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

2006-ban azonban az épületegyüttes átalakult. A középső, rossz (vagy rossznak gondolt) statikai állapotban lévő egykori áruházat elbontották, helyére modern irodaházat emeltek, amely az 1920-ban megálmodott Hangya-székház épületével egy egységet alkot. Talán szerencsésebb lett volna, ha elbontás nélkül újul meg a Boráros tér, Közraktár utca sarka, de természetesen mint minden, ez is nézőpont kérdése. A három régi házból kettő megmaradt, és jobb állapotban várja a következő évtizedeket, mint az elmúlt 50-60 évben. Györgyi Dénes életművének egy kiváló darabja pedig még biztosan sokáig velünk marad.

Nyitókép: A Hangya Szövetkezet egykori székháza 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)