Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezetek egykori székháza

Írta: Gönczi Ambrus

2021. febr. 6. 11:00

A boltjaival és különböző vállalkozásaival egykor az egész országot behálózó Hangya Szövetkezet életében új fejezet nyílt 1920-ban: elhatározták ugyanis, hogy új, méltó székház építésével ünneplik meg fennállásuk közelgő 25 éves jubileumát. A mai Közraktár utca 30. szám alatt, Györgyi Dénes tervei alapján nemsokára fel is épült az art deco stílusú székház, amely azóta is áll, és immáron száz éve hirdeti büszkén az egykor három szomszédos házból álló Hangya-központ sikerét.

A Hangya Szövetkezetek az 1896-ban alakult Magyar Gazdaszövetségnek köszönheti születését. A gróf Károlyi Sándor vezette szövetség független gazdákból szerveződött meg, akik a szövetkezeti alapon működő közép- és kisbirtokok fejlesztésében látták a hazai agrárszféra modernizálásának útját. Ők kezdeményezték egy olyan hálózat megteremtését, mely a vidéki hitelszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a termelők között alakít ki szoros kapcsolatot.

1898-ban hivatalosan létrejött a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet. Első vezérigazgatója Balogh Elemér bankár volt, akit maga Károlyi bízott meg a feladattal. A Hangya rövid idő alatt behálózta az országot városi és falusi boltjaival, különböző vállalkozásaival. 1907-ben a központ áruforgalma már elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig már az ezredik falusi szövetkezet megalakulását ünnepelték. A taglétszám 1900 és az I. világháború kitörése közötti időszakban 22 ezerről majdnem 200 ezerre emelkedett.

A Hangya Szövetkezetek 1904-ben döntöttek arról, hogy a fővárosban saját központi áruházat építenek. A Boráros tér és a Csepel rakpart (ma Közraktár utca) találkozásánál egy 623 négyszögöl alapterületű telket vásároltak a Gregersen G. és Fiai Építővállalattól és Schmahl Henrik építész vezetésével rögtön két épületet is emeltek 1905-ben.

Gróf Károlyi Sándor arcképei a Vasárnapi Ujság 1885. október 11-i (fönt) és 1906. április 29-i számában

A sarokra egy négyemeletes bérházat építettek, melynek földszinti részén Hangya-boltok nyíltak. A másik, háromemeletes épület az áruház feladatát látta el. Egy év sem telt el, és mindkét ház udvarán hátsó traktust építettek, hogy az irodáknak is helye legyen, és a raktározásnak is nagyobb tér jusson. Az áruházban egy takarékpénztári fiók mellett több részleg is működött.

A mezőgazdasági osztály a szövetkezeti tagoknak kiszállítás mellett különböző méretű és minőségű zsákokat, ponyvákat, gyomirtó szereket, pincegazdasági árucikkeket kínált. A vetőmagosztályon vetőmagvak mellett műtrágyát és a talaj termékenységét elősegítő egyéb kémiai anyagokat vásárolhattak az érdeklődők. 

A mezőgazdasági géposztályon gazdasági kisgépek, ekék, boronák, szecska- és répavágók, morzsolók, darálók, szőlészeti és borászati gépek, valamint vetőgépek voltak megtekinthetők. Az áruházban ruházati osztály is működött, itt vásznat, szövetet, kész ruhákat, fehérneműt, harisnyát, cérnát, pamutot, mindenféle rövid- és díszműárukat, továbbá női, férfi- és gyermekcipőket kínáltak.

A Hangya-központ épületei 1925 körül a mai Közraktár utca 30., 32. és 34. szám alatt (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1920-ban új fejezet nyílt a budapesti központ történetében. Közeledett a Hangya alapításának 25. évfordulója, a vezetés pedig egy új, korszerű székház megnyitásával kívánta megünnepelni a jeles dátumot. Györgyi Dénes (1886-1961) műépítész kapta a feladatot, hogy az áruház mellett, a Közraktár utca 30. alatti telekre tervezze meg a székházat.

Györgyi igazi művészcsaládból származott. Édesapja, Györgyi Kálmán iparművész az Iparrajziskola igazgatója volt a századfordulón, nagyapja Györgyi Alajos festőművész, nagybátyja pedig Giergl Kálmán építész, a Klotild-paloták és a Zeneakadémia megálmodója volt. Györgyi Dénes egy ideig a magyaros építőstílus hatása alatt dolgozott (ennek egyik példája a Kós Károllyal 1910-ben együtt tervezett Városmajor utcai iskola), majd a modern, egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet stílusjegyeit alkalmazta, de a historizáló neobarokk világában is otthon érezte magát (erre a keszthelyi Balatoni Múzeum, vagy a debreceni Déri Múzeum szolgál bizonyítékul). Amikor a Hangya-központ tervezéséhez hozzálátott, az art deco stílusjegyei ragadták meg fantáziáját.

Györgyi Dénes portréja az Érdekes Újság 1917. január 8-i és a Nemzeti Újság 1938. május 11-i számában

A székház bejárata 1930 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 26410)

A székház, az áruház és a bérház a Közraktár utcában 1930 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Hangya-épületek a Boráros tér felől, 1935 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A hétszintes palota utcai homlokzata számos érdekességet mutat. A földszinten két teherforgalom számára alkalmas kapu és egy főbejárat található, a következő négy emeletet a szimmetria és a viszonylag keskeny, de nagyszámú ablaknyílás határozza meg. Az ötödik emelet szintjén 8 dombormű látható, s bár magasra kell felnézni annak, aki szeretné látni a díszeket, érdemes megerőltetni magunkat.

A Hangya Szövetkezetek tevékenységét bemutató, ifj. Mátrai Lajos és Ohmann Béla által készített reliefek antik hatású, erőteljes kompozíciók. Vannak köztük a H betűvel díszített pajzsot két oldalról közrefogó emberalakok, a vasművességet, a mezőgazdasági munkákat, az aratást, az áruszállítást jelképező életképek és több helyen ott szerepel Hermész, aki a megtermelt áruk kereskedelmét felügyeli. A két szobrász ezután többször kapott felkérést Györgyi Dénestől, hogy egy-egy tervéhez épületdíszeket készítsen.

Az egykori székház 2021-ben, a mai Közraktár utca 31. szám alatt (Fotó: Simon Tímea)

Domborművek közelebbről (Fotó: Simon Tímea)

Homlokzat párhuzamos és merőleges síkokkal (Fotó: Simon Tímea)

A Markó utcai transzformátorház és a Honvéd utca 22-24. alatt épült bérház szobrai és domborművei remekül mutatják, milyen a jó összhang építész és szobrász között. A Hangya-székház emeletein irodák, tárgyalók és előadótermek várták a szövetkezet tagjait. Az igazgatóság irodái az egyszerűség és praktikusság jegyében készültek, a tervező a belsőépítészeti megoldások terén is remekelt.

Az igazgatóság ülésterme (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1944-45-ös városostromot az épületek kisebb sérülésekkel átvészelték, de a székházban keletkezett egy nagyobb tűz, mely az irodákat és az iratanyag jelentős részét elpusztította. A „Hangya" Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a II. világháború után megpróbálta elkerülni a megszűnést, de az 1947. évi XI. törvénycikk létrehozta a Magyar Országos Szövetkezeti Központot, mely gyorsan bekebelezte az 1898-ban létrejött Hangyát. A központ három épületét is államosították.

A Györgyi Dénes tervezte házba az Ásványolaj-értékesítő Vállalat (ÁFOR), a Közraktár utca 32. alá a Tüzelőanyag és Építőanyagkereskedelmi Vállalat (TÜKER), későbbi nevén a Tüzelőanyag és Építőipari Vállalat (TÜZÉP) költözött, a 34. szám alatt pedig a tanácsi bérlakások emeletei alatt az Autóközlekedési Vállalat 17. számú központja nyílt meg.

A Közraktár utca 32. számú ház, mely eredetileg az áruház szerepét töltötte be, szintén díszes homlokzattal rendelkezett. Az első emeleti szamárhátíves ablakok két szintet fogtak át, a harmadik emelet csúcsíves ablakait rózsa- és lóheremintás stukkódíszek ékesítették.  Az államosítást követően az épület sajnos egyre zsúfoltabbá vált, a többszöri átépítések miatt már csak zegzugos folyosók és tömött irodahelyiségek maradtak.

A volt áruház épülete bontás előtt 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A 34. szám alatti egykori bérház ma is megvan, sőt nemrégiben új színt kapott. Homlokzata harmonikus hangulatot sugároz, az első és harmadik szinten az ablakok csúcsíves záródásúak, a harmadik emelet ablakai alatt oroszlánfejek láthatók, a negyedik emelet felett pedig levél- és virágminták.

A Közraktár utca 34-30. számú épületek 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

A Közraktár utca 34. számú épület körfolyosói 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

2006-ban azonban az épületegyüttes átalakult. A középső, rossz (vagy rossznak gondolt) statikai állapotban lévő egykori áruházat elbontották, helyére modern irodaházat emeltek, mely az 1920-ban megálmodott Hangya-székház épületével egy egységet alkot. Talán szerencsésebb lett volna, ha elbontás nélkül újul meg a Boráros tér – Közraktár utca sarka, de természetesen mint minden, ez is nézőpont kérdése. A három régi házból kettő megmaradt és jobb állapotban várják a következő évtizedeket, mint az elmúlt 50-60 évben. Györgyi Dénes életművének egy kiváló darabja pedig még biztosan sokáig velünk marad.

Nyitókép: A Hangya Szövetkezet egykori székháza 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó