Új, akkoriban rendkívül modernnek és biztonságosnak számító üzletközpont nyílt meg 110 évvel ezelőtt az Andrássy út 39. szám alatt: a Párisi Nagy Áruház. A Goldberger család birtokában lévő épület kialakítása a párizsi áruházak mintáját követte, és szinte minden megvásárolható volt benne. Az új épület tágas belső terekkel, széles lépcsőkkel épült meg, összesen öt lifttel. A gépészeti berendezések is modernek voltak, az áramszünetek idejére például külön generátorokat építettek be, és modern tűzvédelmi rendszereket alkalmaztak saját vízszivattyúval. 

A Párisi Nagy Áruház főhomlokzata az Andrássy út 39. szám alatt 1912-ben (Forrás: Épitő Ipar, 1912. augusztus 25.)

Az áruház kialakítása a luxust sugallta, így a Zsolnay porcelánból készült díszítőelemek, a Róth Miksa-féle üvegablakok, az aranyozott lépcsőfeljáró, az üzletpolitika azonban más volt.  Alacsony árakra, egy terméken kevés haszonra, de nagy forgalomra törekedtek. Minden osztályon voltak 96 filléres termékek, csomagok, azaz ennyiért az adott osztályon lehetett venni valamit, sálat, kesztyűt, 6 poharat vagy adott hosszúságú kötelet, 96 fillérbe került egy kiló tarhonya vagy 25 deka vaj is.

A Párisi Nagy Áruház belső tere (Forrás: Épitő Ipar, 1912. szeptember 1.)

Az új Párisi Nagy Áruházat Sziklai Zsigmond tervezte, és a szecessziós épület Budapest akkori legnagyobb és legkorszerűbb áruháza lett. Kapuit a nagyközönség előtt 1911. március 3-án nyitották meg, a Budapesti Hírlap erről 1911. március 4-én így tudósított:

„Ma nyílt meg az Andrássy-utnak egyik legnagyszerűbb látványossága, a Párisi Nagy Áruház a melynek palotája a Terézvárosi Kaszinó helyén épült, részben a régi épület fölhasználásával. A négyemeletes palota belseje impozáns képet mutat rendkívül célszerűen épült emeletsoraival és jól kihasznált és szebbnél-szebb holmival dúsan megrakott helyiségeivel. A mi az áruház berendezését illeti, ehhez fogható Budapesten nincs több. Már magában véve az, hogy az egész nagy palota egyetlen üzletnek a helyisége, olyan rendkívüli jelenség, a mely a nagyobb világvárosokban sem gyakori.”

Mindezekkel együtt azonban az épület és az áruház sorsa külön-külön is hányattatott volt. Maga a Párisi Nagy Áruház korábban is létezett, de másutt, a Rákóczi út 38. szám alatt, ám az ottani üzlet 1903. augusztus 24-én porig égett. A hatalmas tűz nemcsak a boltot, az árukészletet pusztította el, hanem átterjedt az egész épületre. A lakóknak az ablakból a tűzoltók által kifeszített ponyvára kellett kiugraniuk, de ez sajnos 12 embernek nem sikerült. Az áruház ugyan nem sokkal később kisebb területen újra megnyitott, de a tulajdonosok új helyet kerestek üzletüknek.

A Párisi Nagy Áruház korábbi helye, az 1903-ban leégett Rákóczi úti 38. szám alatti épület (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A választás az Andrássy út 39. szám alatt álló Terézvárosi Kaszinó épületére esett, amely 1884-ben épült Petschacher Gusztáv tervei szerint. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az épületet felújítják, ám 1909-ben azzal szembesültek a kivitelezők, hogy a négyszintes ház nagyon jelentős átépítésre szorul. Nem voltak megfelelők az alapok, és a felhasznált anyagok is hitvány minőségűek voltak. Ezért felújítás helyett a teljes elbontás és új épület építése mellett döntöttek. Az új ház építésénél tanultak a korábbi tűzesetből, így az épület vasbetonból készült, és betartották a tűzbiztonsági előírásokat is.

A Párisi Nagy Áruház helyén álló egykori Terézvárosi Kaszinó Andrássy úti homlokzata 1890-ben. Az 1884-ben elkészült épületet Petschacher Gusztáv tervezte (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Párisi Nagy Áruház szecessziós stílusú Andrássy úti homlokzata 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ahogy a Friss Ujság 1911. február 28-án írta:

„Párisi Nagy Áruház megnyitása. A VI-ik ker. elöljáróság az újonnan épült Párisi Nagy Áruházban a tulajdonos Goldberger S. G. kívánságára megtartotta a tűzbiztonsági bejárást avégböl, hogy az immár megnyitásra kész áruház megfelel-e a tűz és közbiztonság követelményeinek. A helyszínen megjelentek Eszláry Sándor elöljáró, Szilágyi Lajos főmérnök, Szerbovszky Szaniszló tűzoltó főparancsnok, Imrey L. rendőrkapitány, Kisleleky Imre rendőrfogalmazó, Scheffer M. segédmérnök. A két és fél órán át tartott szemlén a bizottság meggyőződött arról, hogy az összes tűzoltó és tűzbiztonsági berendezés minden tekintetben megfelel a legszigorúbb követelményeknek; olyannyira, hogy nemcsak saját területén belül, hanem a szomszéd házaktól származható tüztől is teljesen megvédi és szigeteli.”

Azonban a Terézvárosi Kaszinót végül mégsem bontották el teljesen, a hátsó része megmaradt, benne az 1885-ben Lotz Károly által kifestett Lotz-terem is.

A Lotz-terem a század elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Vértessy Miklós a Párisi Nagy Áruházról szóló, a Budapest folyóirat 1981. évi áprilisi számában megjelenő cikkében azonban árnyalja a képet:

„A vállalat jövedelmét lényegesen növelte az alkalmazottak nagyfokú kizsákmányolása. Belépéskor külön nyilatkozatot kellett aláírniuk, hogy bármikor elbocsáthatók, felmondási időre nem tarthatnak igényt. A tolvajok ellen alkalmazott felügyelők vigyáztak a csenevész, vézna eladókra is, nehogy egy percet pihenjenek vagy panaszkodjanak.”

A Párisi Nagy Áruház utcai homlokzata az 1910-es években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Igaz, a fenti leírás egy 1918-as cikkre hivatkozik, amikor is az üzlet már döcögött, és az 1920-as évekre majdnem csődbe is ment, amin csak egy új üzletpolitika segített. A tulajdonos Goldberger család az üzletet részvénytársasággá alakította, az áruház osztályait külön-külön bérbe adták, csak a reklám és a közös nyitvatartási idő volt egységes. Azaz kicsit olyan volt, mint a mostani plázák, sok bolt működött egy helyen, párhuzamosan.

A Párisi Nagy Áruház osztályai az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Párisi Nagyáruház belső ábrázolása 1934-ben (Forrás: korabeli képeslap)

Az üzlet ugyan gazdaságilag sikeres volt, de a kínált áruk minősége csökkent, így a vevők egyre inkább a kisebb pénzű vásárlók közül kerültek ki.

A Divatcsarnok megnyitása 1957-ben (Fotó: Fortepan/képszám: 199632)

A háború után sok minden megváltozott, az épület 1957-ig könyvraktárként működött, majd utána állami áruházként, Divatcsarnok néven nyílt meg ismét. De az már egy másik történet.

Nyitókép: A Párisi Nagy Áruház épülete 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)