Stróbl Alajos a történelmi Magyarország legészakibb részén, a felvidéki Liptóújvár melletti Királylehotán született 1856. június 21-én. Tehetségét korán felismerték, művészeti tanulmányait Bécsben végezte, és már itt ismertségre tett szert, hiszen 1877-től már kiállították a szobrait. Huszonöt éves korában, 1881-ben hazatért, és a fővárosba költözött. Pályája töretlenül ívelt felfelé, s a millenniumi kor meghatározó szobrásza lett, amit később, 1913-ban nemesi címmel is elismertek, ekkortól neve előtt a liptóújvári nemesi előnevet viselte.

Foglalkoztatott, termékeny alkotó volt, emellett évtizedeken át oktatta szobrászok nemzedékeit. Sok megbízást kapott, sokszor úgy is emlegették rosszallóan vagy irigykedve, mint „hivatalos” szobrászt. E tiszteletre méltó társadalmi pozíció nem akadályozta meg abban, hogy saját szabályai szerint éljen: különös életstílusáról számos legenda forgott közszájon.


Temple János: Strobl Alajos munka közben című olajfestménye az 1880-as években készült

Ennek fő színteréül rendezte be maga körül életének kedves helyszínét, az Epreskertet. A Terézvárosnak ez az Andrássy úthoz és a Városligethez közel eső csendes zuga az 1880-as évek közepétől népesedett be művészekkel, akik közül különösen Stróbl Alajos hagyta rajta keze nyomát a kerten. Szobrok, műtárgyak sokasága került ide, köztük egy komplett épület, a lebontásra ítélt józsefvárosi kálvária, melyet Stróbl Alajos hozatott ide, megmentve ezt az értékes barokk emlékünket a pusztulástól. Az eredetileg a józsefvárosi Kálvária téren álló épületet lerombolásra ítélték, de végül gondos kezek a helyszínen szétszedték, majd az Epreskertben tégláról téglára újraépítették. Hasonlóképpen idekerült a budavári Nagyboldogasszony-templom vagy Mátyás-templom egyik eredeti, középkori kapuja is.

Stróbl Alajos az Epreskertben egy ünnepségen, melyen Zadravecz István püspök a Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának másolatánál tett látogatást Szent György napján (Fotó: Tolnai Világlapja, 1922. május 10.)

Az Epreskert volt Stróbl életének első számú színtere. Úgy élt itt, mint középkori várúr és reneszánsz műgyűjtő egy személyben, mellyel kiérdemelte az „epreskerti várúr” elnevezést is kortársaitól. Fővárosunk egy konkrét területe tehát erősen kötődik Stróbl személyéhez, de életművének legfontosabb alkotásai is Budapesthez kötődnek, mint Arany János múzeumkerti szobra, a Szent István-szobor a Halászbástyán, a Kossuth-mauzóleum szobrai és a budavári Mátyás kútja.

Alakját felidézve nem szabad kihagynunk egy kevésbé művészeti vonatkozású, de szép és jellemző momentumot: az I. világháború kitörésekor 58 éves, a frontszolgálat alól életkora miatt már mentesülő Stróbl önként jelentkezett katonai szolgálatra, és hadnagyi rangban be is vonult. Innen öt hónapi szolgálat után csak betegsége miatt tért vissza.


Benczúr Gyula Strobl Alajos főhadnagy című festménye Az Érdekes Ujság, 1915. december 5-ei számából

Stróbl fővárosi köztéri alkotásai között a legrégibbek az épületszobrok. Legtöbbjükről nem is gondolnánk, hogy készítőjük azonos Szent István lovas szobrának alkotójával, pedig a maguk nemében elsőrendű alkotások ezek is. Ilyenek a VI. kerületben az Andrássy út 23. számú ház kariatidái.

Az Andrássy út 23. számú ház kariatidái is Stróbl Alajos alkotásai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nem messze tőlük, az Operaház homlokzatának szoborfülkéiben Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő szobrai, valamint az Operaház épületét őrző két szfinx szobra és a Keleti-pályaudvar homlokzatának szoborfülkéjében álló James Watt-szobor. Ezek az alkotások az 1880-as években születtek.

James Watt szobra a Keleti pályaudvar homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Már a következő évtizedből származik a budai hegyvidéken két nagyszerű mellszobor, báró Eötvös József emlékműve a XII. kerületi Eötvös József parkban és ettől nem messze a XII. kerületi Széchenyi-hegyen, a Széchenyi-kilátó alatti támaszfal szoborfülkéjében gróf Széchenyi István mellszobra.

Báró Eötvös József mellszobra a XII. kerületi Eötvös József parkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Míg Eötvös József szobra ma is látható, sajnos a Széchenyi Istvánt ábrázoló alkotást hiába keressük, a bronzszobrot ugyanis 1995-ben ellopták. Érdekesség, hogy nem ez volt az első ilyen eset, ugyanis már 1900-ban színesfémtolvajok áldozata lett a mellszobor, de akkor egy évvel később végül Bécsben rábukkantak a bűnüldöző szervek.

Gróf Széchenyi István egykori mellszobra a XII. kerületi Széchenyi-hegyen (Fotó: A Millenniumi Magyarország : album korabeli fotográfiákkal)

A budai hegyekben volt még egy fontos szobra Stróblnak: a János-hegyi Erzsébet-kilátó belső terében helyezték el 1910-ben Erzsébet királyné carraraimárvány mellszobrát, melyet ma már szintén nem találunk itt, mert 1945 után a Budapesti Történeti Múzeumba vitték.

Stróbl első igazán jelentős köztéri szobra a fővárosban a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű volt, melyet az Arany halálának tizedik évfordulóját követő évben, 1893-ban lepleztek le.

Strobl Alajos a műteremben az Arany János-emlékmű főalakjával. Kép a Vasárnapi Ujság 1893. május 14-i számából

Az Arany János-emlékműre a költő halála után öt esztendővel, 1887-ben írtak ki pályázatot. Ennek első fordulóját Zala György és Stróbl Alajos nyerte, közülük a második fordulóban Stróbl került ki győztesen.

Arany János szobra napjainkban a Nemzeti Múzeum előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkotás folyamatát a kezdetektől nagy figyelem kísérte, a Vasárnapi Ujság például így számolt be 1890. február 2-i számában:

„Strobl Alajos szobrász epreskerti új műtermében most fogott hozzá Arany szobrának nagyban való kiviteléhez. A művész először is a nagy ülő alakot mintázza meg, melynek váza már fel is van állítva. A főalakkal még ez évben elkészül s azután fog a mellékalakok mintázásához. A szobrot díszítő turul-madár azonban már készen is van.”

A következő évben, az 1891. június 19-i számban már ezt olvassuk a lapban: „Strobl Alajos Arany szobrát fejezi be, melynek egyes részei nem sokára öntés alá kerülnek.”

Az Arany János-emlékmű napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emlékmű végül csak két évvel később készült el, és 1893. május 21-én leplezték le.

A központi alakot, Arany Jánost Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska alakjai veszik körül, illetve elöl a Vasárnapi Ujság által is említett turulmadár, mely a karmaiban lantot és papírtekercset tart. A Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű nemcsak a millennium korának egyik legnagyszerűbb magyar szobra, de a költőről alkotott képünkben is meghatározó szerepet játszik.

Még a századforduló előttről származik Stróblnak egy kisebb, de nagyon szép alkotása, amely a Központi Vásárcsarnok közelében, a ferencvárosi Erkel utca 3. szám alatt található. A házban egykor működő halkereskedés portálját díszítik a szobrászművész domborművei. A halászat világának életképei között a Lánchíd és a Budavári Palota képe is felsejlik a háttérben.

A ferencvárosi Erkel utca 3. domborművei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XX. század első évtizedében Stróbl Alajos több olyan alkotásával gyarapodott fővárosunk, melyekről Arany János szobrához hasonlóan csak a legnagyobb csodálattal szólhatunk. Első ezek sorában a budavári Mátyás kútja, melyet Budapest Trevi-kútjaként is emlegetnek. A Budavári Palotát újjáalkotó Hauszmann Alajos fejében született meg a terv, hogy díszkút is emelje a palota fényét. Ferenc József király jóváhagyásával Stróbl Alajost bízták meg, hogy ezt a díszkutat Mátyás király emlékének szentelve alkossa meg a palotakápolna északi oldalfala mentén. Az eredmény Stróbl gazdag fantáziáját dicséri, aki Mátyás főszereplésével vadászjelenetet álmodott a csobogó víz köré. Mátyás kútja, amelyen 1899-ben kezdett el dolgozni a szobrászművész, 1904. végére készült el.


A budavári Mátyás-kút napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika szobrai, melyek közül több Stróbl Alajos alkotása, nem köztéren állnak ugyan, de jelentőségük gyakorlatilag nem marad el a köztéri szobrokétól. Különösen igaz ez a bazilika főoltárán álló hófehér, carraraimárvány Szent István-szoborra, melyet 1905-ben állítottak fel.

Az államalapító királyunkat ábrázoló carraraimárvány szobrot 1905-ben állították föl a Szent István-bazilika főoltárán (Fotó: bazilika.biz)

Szent István király budavári lovas szobra is ezekben az években készült, hosszas előkészületek után. Államalapító királyunk köztéri szobrával régi adósságát törlesztette a főváros, mikor 1896-ban törvény határozott felállításáról a Halászbástyán. De ezután is még tíz évnek kellett eltelnie a szobor 1906. május 21-i leleplezéséig. Stróbl Szent István lovas szobráról ugyanazt mondhatjuk, mint az Arany János-emlékműről: az ábrázolt személyről, Szent István királyunkról alkotott képünkhöz ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik.

Szent István királyunk lovas szobra a Halászbástyán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nemzetközi gyűjtés előzte meg Semmelweis Ignác budapesti szobrának felállítását, amelynek elkészítésével Fadrusz Jánost bízták meg. A szobor helyszínének és a vele szemben támasztott követelményeknek meghatározása azonban elhúzódott, és időközben Fadrusz János elhunyt, így került a megbízás Stróbl Alajoshoz. A szobrot 1906. szeptember 30-án leplezték le a belvárosi Erzsébet téren. Mai helyén, a Szent Rókus Kórház előtt 1948 óta áll.

Semmelweis Ignác szobra az Erzsébet térről került mai helyére, a Szent Rókus Kórház elé (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terézvárosi Liszt Ferenc téren 1907-ben helyezték el világhírű zeneszerzőnk, Liszt Ferenc szobrát a Zeneakadémia homlokzatán. Stróbl reverendában ábrázolja Liszt Ferencet. Az ülő szobor monumentális és méltóságteljes, akárcsak Liszt zenéje.

Liszt Ferenc szobra a Zeneakadémia épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar mezőgazdaság XIX. századi megújításának nagy alakja volt gróf Károlyi Sándor, akinek 1906-ban bekövetkezett halála után bízták meg Stróbl Alajost szobrának elkészítésével. A szobrot két évvel később, 1908-ban leplezték le a városligeti Vajdahunyad várának udvarán. Bízvást mondhatjuk, ez Budapest egyik leghangulatosabb szobra.

Gróf Károlyi Sándor szobra a városligeti Vajdahunyad várának udvarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Margitszigeten is találunk szobrot Stróbl Alajostól. Arany János-mellszobrát 1912-ben állították fel itt, ahol nagy költőnk élete alkonyát töltötte.

 Arany János margitszigeti mellszobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mechwart András gépészmérnöknek, a Ganz-gyár vezérigazgatójának 1913-ban állított egykori budai emlékműve az 1944–45-ös ostrom idején elpusztult, de az emlékmű egy mellékalakja, az öntőmunkás szobra ma is látható a Ganz Öntödei Gyűjtemény állandó kiállításának épülete előtt, a II. kerületi Bem József u. 20. alatt.

Az öntőmunkás alakja az egykori Mechwart-emlékműről. A szobor ma a Ganz Öntödei Gyűjtemény állandó kiállításának épülete előtt áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Arany János mellett XIX. századi irodalmunk egy másik nagy alakjának fővárosi emlékművét is Stróbl Alajosnak köszönhetjük: az 1910-es évek elején ő kapott megbízást Jókai Mór szobrának megalkotására. A szobor felállítási helye többször módosult, eredetileg a fővárosi könyvtár otthonául szolgáló Wenckheim-palota előtti tér, majd az ugyancsak józsefvárosi Rákóczi tér volt a tervezett helyszín.

Jókai Mór szobra a terézvárosi Jókai téren napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Végül a Terézvárosban, a mai Jókai téren állították fel 1921-ben. Stróbl mellékalakokat is tervezett a szoborhoz, de az Olvasó lányok szoborcsoportot végül külön állították fel a Városligetben már az alkotó halála után, 1927-ben. (A közeljövőben, hosszú idő után a terézvárosi önkormányzat tervei szerint Jókai szobra mellett kap majd helyet az Olvasó lányok szobra.)

Az Olvasó lányok szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A középkor nagy szentje, Assisi Szent Ferenc személye minden bizonnyal foglalkoztatta Stróblt, hiszen többször megformálta alakját. A Magyar Nemzeti Galériában található, az 1908–10 évek során alkotott tanulmányfej fontos része az életműnek, és a Szent István-bazilikában is áll egy Assisi Szent Ferenc-szobor Stróbltól.

Assisi Szent Ferenc szobra a Bakáts téri plébániatemplom külső falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A ferencvárosi Bakáts téren található Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom külső falán lévő szoborfülkében 1927-ben helyezték el Stróbl egy szoborábrázolását a szentről, amelynek aszketikus vonásai a művész többi köztéri szobrához képest intimebb, bensőségesebb érzetet keltenek.

Köztéri szobrai mellett Stróbl Alajos számos síremléket alkotott, és sok jelentős személyiség sírjára került az ő alkotása. Ennek legékesebb példája Kossuth Lajos monumentális mauzóleuma, amelyen Stróbl szobrai szerepelnek, köztük az oroszlánt legyőző géniusz lélegzetelállító alakja.

A Kossuth-mauzóleum oroszlánt legyőző géniuszának alakja a műteremben (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1905. november 5.)

Egyik legnagyobb szobrászművészünk, liptóújvári Stróbl Alajos 70 éves korában hunyt el Budapesten 1926-ban. Szobrai olyan értékei Budapestnek, amelyeket újra és újra felfedezhetünk, és rácsodálkozhatunk alkotójuk zsenialitására.


Damkó József: Stróbl Alajos mellszobra a terézvárosi Epreskertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Arany János szobra napjainkban a Nemzeti Múzeum előtt (Fotó:Both Balázs/pestbuda.hu)