A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Strobl Alajos

Írta: Flier Gergely

2021. június 21. 10:00

A 165 éve született Strobl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovasszobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Strobl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

Stróbl Alajos a történelmi Magyarország legészakibb részén, a felvidéki Liptóújvár melletti Királylehotán született 1856. június 21-én. Tehetségét korán felismerték, művészeti tanulmányait Bécsben végezte és már itt ismertségre tett szert, hiszen 1877-től már ki is állították szobrait. Huszonöt éves korában, 1881-ben hazatért és a fővárosba költözött. Pályája töretlenül ívelt felfelé s a millenniumi kor meghatározó szobrásza lett, amit később, 1913-ban nemesi címmel is elismertek, ekkortól neve előtt a liptóújvári nemesi előnevet viselte.

Foglalkoztatott, termékeny alkotó volt, emellett évtizedeken át oktatta szobrászok nemzedékeit. Sok megbízást kapott, sokszor úgy is emlegették rosszallóan vagy irigykedve, mint „hivatalos” szobrászt. E tiszteletreméltó társadalmi pozíció nem akadályozta meg abban, hogy saját szabályai szerint éljen: különös életstílusáról számos legenda forgott közszájon.


Temple János: Strobl Alajos munka közben című olajfestménye az 1880-as években készült

Ennek fő színteréül rendezte be maga körül életének kedves helyszínét, az Epreskertet. A Terézvárosnak ez az Andrássy úthoz és a Városligethez közel eső csendes zuga az 1880-as évek közepétől népesedett be művészekkel, akik közül különösen Strobl Alajos hagyta rajta keze nyomát a kerten. Szobrok, műtárgyak sokasága került ide, köztük egy komplett épület, a lebontásra ítélt józsefvárosi kálvária, melyet Strobl Alajos hozatott ide, megmentve ezt az értékes barokk emlékünket a pusztulástól. Az eredetileg a józsefvárosi Kálvária téren álló épületet lerombolásra ítélték, de végül gondos kezek a helyszínen szétszedték, majd az Epreskertben tégláról téglára újraépítették. Hasonlóképpen idekerült a budavári Nagyboldogasszony-templom vagy Mátyás-templom egyik eredeti, középkori kapuja is.

Strobl Alajos az Epreskertben egy ünnepségen, melyen Zadravecz István püspök a Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának másolatánál tett látogatást Szent György napján (Fotó: Tolnai Világlapja, 1922. május 10.)

Az Epreskert volt Strobl életének első számú színtere. Úgy élt itt, mint középkori várúr és reneszánsz műgyűjtő egy személyben, mellyel kiérdemelte az „epreskerti várúr” elnevezést is kortársaitól. Fővárosunk egy konkrét területe tehát erősen kötődik Strobl személyéhez, de életművének legfontosabb alkotásai is Budapesthez kötődnek, mint Arany János múzeumkerti szobra, a Szent István-szobor a Halászbástyán, a Kossuth-mauzóleum szobrai és a budavári Mátyás kútja.

Alakját felidézve nem szabad kihagynunk egy kevésbé művészeti vonatkozású, de szép és jellemző momentumot: az első világháború kitörésekor 58 éves, a frontszolgálat alól életkora miatt már mentesülő Strobl önként jelentkezett katonai szolgálatra és hadnagyi rangban be is vonult. Innen öt hónapi szolgálat után csak betegsége miatt tért vissza.


Benczúr Gyula Strobl Alajos főhadnagy című festménye Az Érdekes Ujsag, 1915. december 5-ei számából

Strobl fővárosi köztéri alkotásai között a legrégibbek épületszobrok. Legtöbbjükről nem is gondolnánk, hogy készítőjük azonos Szent István lovasszobrának alkotójával, pedig a maguk nemében elsőrendű alkotások ezek is. Ilyenek a VI. kerületben az Andrássy út 23. számú ház kariatidái.

Az Andrássy út 23. számú ház kariatidái is Strobl Alajos alkotásai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nem messze tőlük, az Operaház homlokzatának szoborfülkéiben Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülőszobrai valamint az Operaház épületét őrző két szfinx szobra és a Keleti-pályaudvar homlokzatának szoborfülkéjében álló James Watt szobor. Ezek az alkotások az 1880-as években születtek.

James Watt szobra a Keleti pályaudvar homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Már a következő évtizedből származik a budai hegyvidéken két nagyszerű mellszobor, báró Eötvös József emlékműve a XII. kerületi Eötvös József parkban és ettől nem messze a XII. kerületi Széchenyi-hegyen, a Széchenyi-kilátó alatti támaszfal szoborfülkéjében gróf Széchenyi István mellszobra.

Báró Eötvös József mellszobra a XII. kerületi Eötvös József parkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Míg Eötvös József szobra ma is látható, sajnos a Széchenyi Istvánt ábrázoló alkotást hiába keressük, a bronzszobrot ugyanis 1995-ben ellopták. Érdekesség, hogy nem ez volt az első ilyen eset, ugyanis már 1900-ban színesfémtolvajok áldozata lett a mellszobor, de akkor egy évvel később végül Bécsben rábukkantak a bűnüldöző szervek.

Gróf Széchenyi István egykori mellszobra a XII. kerületi Széchenyi-hegyen (Fotó: A Millenniumi Magyarország : album korabeli fotográfiákkal)

A budai hegyekben volt még egy fontos szobra Stroblnak: a János-hegyi Erzsébet-kilátó belső terében helyezték el 1910-ben Erzsébet királyné carrarai márvány mellszobrát, mely ma már szintén nem találunk itt, mert 1945 után a Budapesti Történeti Múzeumba vitték.

Strobl első igazán jelentős köztéri szobra a fővárosban a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű volt, melyet az Arany halálának tizedik évfordulóját követő évben, 1893-ban lepleztek le.

Strobl Alajos a műteremben az Arany János emlékmű főalakjával. Kép a Vasárnapi Ujság 1893. május 14-i számából

Az Arany János-emlékműre a költő halála után öt esztendővel, 1887-ben írtak ki pályázatot. Ennek első fordulóját Zala György és Strobl Alajos nyerte, közülük a második fordulóban Strobl került ki győztesen.

Arany János szobra napjainkban a Nemzeti Múzeum előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkotás folyamatát a kezdetektől nagy figyelem kísérte, a Vasárnapi Ujság például így számolt be 1890. február 2-i számában:

„Strobl Alajos szobrász epreskerti új műtermében most fogott hozzá Arany szobrának nagyban való kiviteléhez. A művész először is a nagy ülő alakot mintázza meg, melynek váza már fel is van állítva. A főalakkal még ez évben elkészül s azután fog a mellékalakok mintázásához. A szobrot díszítő turul-madár azonban már készen is van.”

A következő évben, az 1891. június 19-ei számban már ezt olvassuk a lapban: „Strobl Alajos Arany szobrát fejezi be, melynek egyes részei nem sokára öntés alá kerülnek.”

Az Arany János-emlékmű napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emlékmű végül csak két évvel később készült el és 1893. május 21-én leplezték le.

A központi alakot, Arany Jánost Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska alakjai veszik körül, illetve elől a Vasárnapi Ujság által is említett turulmadár, mely a karmaiban lantot és papírtekercset tart. A Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű nemcsak a millenium korának egyik legnagyszerűbb magyar szobra, de a költőről alkotott képünkben is meghatározó szerepet játszik.

Még a századforduló előttről származik Stroblnak egy kisebb, de nagyon szép alkotása, mely a központi vásárcsarnok közelében, a ferencvárosi Erkel utca 3. szám alatt található. A házban egykor működött halkereskedés portálját díszítik a szobrászművész domborművei. A halászat világának életképei között a Lánchíd és a budavári palota képe is felsejlik a háttérben.

A ferencvárosi Erkel utca 3. domborművei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A huszadik század első évtizedében Strobl Alajos több olyan alkotásával gyarapodott fővárosunk, melyekről Arany János szobrához hasonlóan csak a legnagyobb csodálattal szólhatunk. Első ezek sorában a budavári Mátyás kútja, melyet Budapest Trevi-kútjaként is emlegetnek. A budavári palotát újjáalkotó Hauszmann Alajos fejében született meg a terv, hogy díszkút is emelje a palota fényét. Ferenc József király jóváhagyásával Strobl Alajost bízták meg, hogy ezt a díszkutat Mátyás király emlékének szentelve alkossa meg a palotakápolna északi oldalfala mentén. Az eredmény Strobl gazdag fantáziáját dicséri, aki Mátyás főszereplésével vadászjelenetet álmodott a csobogó víz köré. Mátyás kútja, melyen 1899-ben kezdett el dolgozni a szobrászművész, 1904. végére készült el.


A budavári Mátyás-kút napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika szobrai, melyek közül több Strobl Alajos alkotása, nem köztéren állnak ugyan, de jelentőségük gyakorlatilag nem marad el a köztéri szobrokétól. Különösen igaz ez a bazilika főoltárán álló hófehér, carrarai márvány Szent István szoborra, melyet 1905-ben állítottak fel.

Az államalapító királyunkat ábrázoló carrarai márvány szobrot 1905-ben állították föl a Szent István-bazilika főoltárán (Fotó: bazilika.biz)

Szent István király budavári lovasszobra is ezekben az években készült, hosszas előkészületek után. Államalapító királyunk köztéri szobrával régi adósságát törlesztette a főváros, mikor 1896-ban törvény határozott felállításáról a Halászbástyán. De ezután is még tíz évnek kellett eltelnie a szobor 1906. május 21-ei leleplezéséig. Strobl Szent István lovasszobráról ugyanazt mondhatjuk, mint az Arany János emlékműről: az ábrázolt személyről, Szent István királyunkról alkotott képünkhöz ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik.

Szent István királyunk lovasszobra a Halászbástyán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nemzetközi gyűjtés előzte meg Semmelweis Ignác budapesti szobrának felállítását, melynek elkészítésével Fadrusz Jánost bízták meg. A szobor helyszínének és a vele szemben támasztott követelményeknek meghatározása azonban elhúzódott és időközben Fadrusz János elhunyt, így került a megbízás Strobl Alajoshoz. A szobrot 1906. szeptember 30-án leplezték le a belvárosi Erzsébet téren. Mai helyén, a Szent Rókus Kórház előtt 1948 óta áll.

Semmelweis Ignác szobra az Erzsébet térről került mai helyére, a Szent Rókus Kórház elé (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terézvárosi Liszt Ferenc téren 1907-ben helyezték el világhírű zeneszerzőnk, Liszt Ferenc szobrát a Zeneakadémia homlokzatán. Strobl reverendában ábrázolja Liszt Ferencet. Az ülőszobor monumentális és méltóságteljes, akárcsak Liszt zenéje.

Liszt Ferenc szobra a Zeneakadémia épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar mezőgazdaság XIX. századi megújításának nagy alakja volt gróf Károlyi Sándor, akinek 1906-ban bekövetkezett halála után bízták meg Strobl Alajost szobrának elkészítésével. A szobrot két évvel később, 1908-ban leplezték le a városligeti Vajdahunyad várának udvarán. Bízvást mondhatjuk, ez Budapest egyik leghangulatosabb szobra.

Gróf Károlyi Sándor szobra a városligeti Vajdahunyad várának udvarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Margitszigeten is találunk szobrot Strobl Alajostól. Arany János-mellszobrát 1912-ben állították fel itt, ahol nagy költőnk élete alkonyát töltötte.

 Arany János margitszigeti mellszobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mechwart András gépészmérnöknek, a Ganz-gyár vezérigazgatójának 1913-ban állított egykori budai emlékműve az 1944/45-ös ostrom idején elpusztult, de az emlékmű egy mellékalakja, az öntőmunkás szobra ma is látható a Ganz Öntödei Gyűjtemény állandó kiállításának épülete előtt a II. kerületi Bem József u. 20. alatt.

Az öntőmunkás alakja az egykori Mechwart-emlékműről. A szobor ma a Ganz Öntödei Gyűjtemény állandó kiállításának épülete előtt áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Arany János mellett XIX. századi irodalmunk egy másik nagy alakjának fővárosi emlékművét is Strobl Alajosnak köszönhetjük: az 1910-es évek elején ő kapott megbízást Jókai Mór-szobrának megalkotására. A szobor felállítási helye többször módosult, eredetileg a fővárosi könyvtár otthonául szolgáló Wenckheim-palota előtti tér, majd az ugyancsak józsefvárosi Rákóczi tér volt a tervezett helyszín.

Jókai Mór szobra a terézvárosi Jókai téren napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Végül a Terézvárosban, a mai Jókai téren állították fel 1921-ben. Strobl mellékalakokat is tervezett a szoborhoz, de az Olvasó lányok szoborcsoportot végül külön állították fel a Városligetben, már az alkotó halála után, 1927-ben. (A közeljövőben, hosszú idő után a terézvárosi önkormányzat tervei szerint Jókai szobra mellett kap majd helyet az Olvasó lányok szobor.)

Az Olvasó lányok szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A középkor nagy szentje, Assisi Szent Ferenc személye minden bizonnyal foglalkoztatta Stroblt, hiszen többször megformálta alakját. A Magyar Nemzeti Galériában található, az 1908-10 évek során alkotott tanulmányfej fontos része az életműnek és a Szent István-bazilikában is áll egy Assisi Szent Ferenc-szobor Strobltől.

Assisi Szent Ferenc szobra a Bakáts téri plébániatemplom külső falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A ferencvárosi Bakáts téren található Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom külső falán lévő szoborfülkében 1927-ben helyezték el Strobl egy szoborábrázolását a szentről, melynek aszketikus vonásai a művész többi köztéri szobrához képest intimebb, bensőségesebb érzetet keltenek.

Köztéri szobrai mellett Strobl Alajos számos síremléket alkotott és sok jelentős személyiség sírjára került az ő alkotása. Ennek legékesebb példája Kossuth Lajos monumentális mauzóleuma, melyen Strobl szobrai szerepelnek, köztük az oroszlánt legyőző géniusz lélegzetelállító alakja.

A Kossuth-mauzóleum oroszlánt legyőző géniuszának alakja a műteremben (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1905. november 5.)

Egyik legnagyobb szobrászművészünk, liptóújvári Strobl Alajos 70 éves korában hunyt el Budapesten, 1926-ban. Szobrai olyan értékei Budapestnek, melyeket újra és újra felfedezhetünk és rácsodálkozhatunk alkotójuk zsenialitására.


Damkó József: Strobl Alajos mellszobra a terézvárosi Epreskertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Arany János szobra napjainkban a Nemzeti Múzeum előtt (Fotó:Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó