István hídnak akarták nevezni az első pesti függőhidat, végül Dróthíd lett a neve

A cikk angolnyelvű változata: They wanted to call the first suspension bridge in Pest the István Bridge, eventually it was called Dróthíd (Wire Bridge)

Írta: Domonkos Csaba

2021. augusztus 9. 15:00

Dróthíd. Furcsa név, pedig így hívták azt a kis hidacskát, amelyet 195 éve, 1826. augusztus 9-én adtak át a Városligetben, a mai George Washington-szobor közelében. A kis gyalogoshíd akkor új technológiát képviselt, hiszen kábelhíd volt, és az első függőhíd Pesten.

A Városligetben lévő tóban a XIX. században két sziget is volt: az egykori nagyobb sziget területén áll ma a Széchenyi Gyógyfürdő, míg a kisebb szigeten a Vajdahunyadvára. A kisebb szigetre vezető hidat 1826-ban építették, a mintegy 22 méter hosszú, és alig 2 méter széles hidacska a gyalogosok kényelmét szolgálta. De miért hívták Dróthídnak? Azért, mert részben valóban drótból, azaz fém sodronyokból készült.

A városligeti Dróthíd szerkezetét tekintve egy függőhíd volt, e tekintetben az első Pesten, és közel negyedszázaddal megelőzte a szintén függőhíd szerkezetű Lánchidat. Azonban a városligeti hidat nem láncok tartották, hanem drót sodronyok. Ez akkoriban még nagyon új technológiának számított, a kábeleket  az 1820-as években kezdték el a hídépítésnél használni, leginkább Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 

Fritz Anton bécsi szitásmester szakmájából kifolyólag jól ismerte a vashuzalokat, és mivel az újdonságok iránt is érdeklődött, figyelemmel követte a külföldi hídépítési kezdeményezéseket is. Sőt, maga is sikerrrel használta az anyagot kisebb gyalogos hidaknál. 

Ő tervezte és építette a városligeti kis kábelhidat. Ez már a második ilyen hídja volt Magyarországon, mivel egy évvel korábban, 1825-ben egy hasonló szerkezetet már készített Pozsonyban is.

A Városliget a XIX. század elején (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Dróthíd helyén már korábban is állt egy fahíd, de azt el kellett bontani, mert elkorhadt, életveszélyessé vált. A pesti Szépítő Bizottság először egy kőhidat akart építtetni a helyére, de az ötletet hamar elvetették, mert a süppedős talajú Városligetben csak aránytalanul nagy költségekkel lehetett volna megépíteni.

Ekkor, 1825 őszén jelentkezett ajánlatával Fritz Anton. A nádor és a többi döntéshozó előtt nem volt ismeretlen a szitásmester által javasolt megoldás, hiszen a pozsonyi hidat jól ismerték. Így 1825. végén el is fogadták a tervet. Maga az építkezés 1826 tavaszán kezdődött, és három hónapig tartott. A híd teljes költsége kissé magasabb lett a tervezett 5 és félezer forintnál, végül 5978 forintért készült el. 

A hidat a Széptő Bizottság József nádor fiáról, Istvánról kívánta elnevezni, de ezt a nádor udvariasan elhárította. A megnyitóra azonban elküldte két gyermekét is, István főherceget és a lányát, Hermina főhercegnőt, és így a híd átadása 1826. augusztus 9-én igen nagy pompával zajlott le.

A híd Hofbauer János 1828 körül készült rézkarcán (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hogy is nézett ki a kis híd? Mintha a mostani Erzsébet híd kicsinytett modelljét néznék, hiszen gyakorlatilag itt is egy egynyílású kábelhídról volt szó. 

 A kőből épített hídfőknél négy, alig két méter magas öntöttvas oszlop állt, és sok más akkori függőhídhoz hasonlóan nem kapuszerűen voltak kialakítva, azaz a tetejükön nem voltak összekötve. A híd négy sarkán álló oszlopokon vezetett át a szerkezetet tartó drótkötél-pár, amelyeket vashuzalokból fontak. E drótköteleket összesen 52 függesztőkábel kapcsolta a hídpályához, ami viszont fából készült. A hídpálya két oldalán a korlátot méhsejt-szerűen kialakított drótfonat alkotta, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hidat Dróthídnak nevezze a pesti közönség. 

István főherceg, akiről a hidat Pest városa el szerette volna nevezni. Josef Bekel akvarellje (Forrás: Wikimedia Commons) 

Bár első pillantásra a Dróthíd gyenge szerkezetnek tűnik, mégis 50 évig állt, csak az 1870-es években jelentkeztek rajta hibák. A városi tanács kiküldött bizottsága 1874-ben alaposan megvizsgálta a hidat, és az elbontása mellett döntöttek, mivel úgy ítélték, hogy felújítása nem biztonságos.

A régi hídról és a „régi” Városligetről így emlékezett meg a Budapesti Hírlap 1885. június 14-én:

„A régi városliget eltűnt, a tüzjátéktéren és a mellék részeken a nagyszerű kiállítási helyiség terül el ; a régi cirkusz helyén van a nagy szökőkút medencéje és körűié virágágyak, a drót-hidat fahíd váltotta fel; a lajtos öntöző kocsikat vizvezetéki gummi csövek és a rozzant omnibuszokat, újabbak, szebbek”

Sajnos, a városligeti Dróthídból semmi nem maradt, csak néhány rajz és vázlat, de elmondhatjuk, hogy ez a híd valóban egy újszerű alkotás volt, hiszen a világban akkor kezdett terjedni ez az építési eljárs. A későbbi Lánchíd kissé más technológiával épült, hiszen láncok tartották, de az elv ugyanaz volt, mint ahogy ugyanaz az elv a Dróthíd kései rokonánál, az Erzsébet hídnál is.

Nyitókép: A híd Carl Vasquez metszetén 1837-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó