Egy elrejtett kis utca a Várban – 85 éves a Babits Mihály sétány

2021. november 17. 16:30

A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.

A budai várfal a XIX. század végére elvesztette korábbi hadászati jelentőségét, és sorsa igen mostohára fordult. A rajta nyíló kapukat a közlekedés akadályozása miatt lebontották, da magát a falat is körbeépítették. A trianoni trauma után irányult újra nagyobb figyelem a megmaradt épített örökségünkre, és így a várfal megítélése is megváltozott. A Bécsi kapu újjáépítését már 1930-ban elhatározta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és 1936-ra Lechner Jenő tervei szerint – nagyrészt eredeti formáját követve – meg is valósult.

A Bécsi kaput 1936-ban építették újjá (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A várfal szépítése azonban nem állt meg itt, hiszen kézenfekvő volt egyúttal az új kapu keleti oldalán futó szakaszt is bevonni a fejlesztésbe. A fal nyugati oldala mentén már korábban sétányt alakítottak ki, ezt folytatták volna a Dunára néző oldalon is. Az akkori Verbőczy (ma Táncsics Mihály) utcán álló főúri paloták kertjei azonban egészen a várfalig kinyúltak, így útját állták a tervezett sétánynak. A Közmunkatanács mint hatóság 1930-tól kezdve – a kisajátítás módszerével – köztulajdonba vette a kertek nagy részét.

A kilátás 1959-ben is gyönyörű volt a Bécsi kapu tetejéről (Forrás: Fortepan/Képszám: 196943)

A gyönyörű panoráma miatt érthető, hogy már a középkorban is nagy jelentősége volt a területnek, 1461-ben például zsinagóga is épült itt. A XIX-XX. században pedig a legnevesebb nemesi családok vásárolták meg az itteni telkeket: a Keglevichek, a Zichyk, az Apponyiak és a Hatvanyak. Rajtuk kívül tehetős polgárok is voltak a lakók között: például Márkus Emília színésznő vagy Louis Cartier francia származású üzletember.

A középkori zsinagógát emléktábla hirdeti a sétányon (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Gróf Apponyi Albert – aki a főváros díszpolgára is volt – idős korában e palotájában töltötte a legtöbb időt, és éppen az eldugott kis kertben kapott leginkább ihletet az emlékiratainak összeállításához. Ezért kérésére a Közmunkatanács a sétányt az ő életében még nem nyitotta meg. Miután viszont 1933-ban visszaadta lelkét a Teremtőjének, minden akadály elhárult a sétatér megvalósítása elől.

Az Apponyi-palota főhomlokzata a Táncsics Mihály útról nézve (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Úgy tervezték, hogy a sétány egészen a Halászbástyáig nyúljon, így teljesen körbejárhatóvá vált a várfal északi része, a Szent György tértől az újjáépített Bécsi kapu tetején át a Szentháromság térig. Az egykori József laktanyánál (ahol 1848. március 15-ig Táncsics Mihály is raboskodott) az erődítmény vonalát az 1530-as években épített Erdélyi-bástya törte meg, sokszög alakú kiszögellést képezve. A sétány ezt nem követte, csak egy kis ívet megtéve kanyarodott ahhoz a szakaszhoz, amelyen a Hatvany–Deutsch-palota és a Brit Nagykövetség állt (a háború után előbbit a Zenetudományi Intézet, utóbbit a Műemlékvédelmi Felügyelőség kapta meg). A Közmunkatanács – talán diplomáciai okokból – nem próbálkozott a kisajátítással, helyette a kertek érintetlenül hagyásával magára a várfalra épített egy konzolok által tartott gyilokjárót, amely a Halászbástyáig vitt.

Az egykori József laktanyában raboskodott Táncsics Mihály (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az új közterületet Horthy Miklós bástyasétánynak keresztelték, és 1936-ban adták át a forgalomnak. A II. világháború jelentősen érintette, de a nagyobb változások azután jöttek: 1945-ben nevezték el a négy évvel korábban elhunyt jeles költőről, Babits Mihályról, majd 1948-ban lerövidítették. Utóbbi drasztikus beavatkozás annak a következménye lett, hogy a József laktanya és az Erdélyi-bástya területét jóvátétel címén az Amerikai Egyesült Államok kapta meg, így pedig megszűnt az átjárás a sétány északi és déli fele között. Szerencsére zsákutcává nem vált, hiszen az Apponyi-palota mellett egy keskeny köz vezet ki a Táncsics Mihály utcára.

Az egykori Keglevich-palota sétány felőli homlokzata (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Babits Mihály emléktábláját 1965-ben helyezték el az egykori Keglevich-palota falán, ami a sétány legizgalmasabb építészeti emléke. Az épület keleti oldalát ugyanis neoreneszánsz erkély és félkörív alapú, lépcsőházat magában foglaló torony teszi mozgalmassá. A sárga vakolattal borított homlokzaton remekül érvényesülnek az emeleti félköríves záródású ablakok zöld spalettái. A XXVIII. században épült házat egyébként csak 1920-ban vette meg gróf Keglevich György, majd 1929-ben a sétány felőli traktusát eladta gróf Csáky Károlynak, az említett neoreneszánsz megjelenést már az ő idejében kapta az épület.

A Zichy-palota Táncsics Mihály utcai főhomlokzata (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A sétányból a Zichy-palota foglalja el a legnagyobb részt, hosszát annak köszönheti, hogy a XVIII. században négy különböző telket egyesített itt az akkori tulajdonos, Horányi Gábor. Az új épület egységes, barokk homlokzatot is nyert, így került a XIX. század közepén a Zichy család birtokába. Ők is többször átalakították, építészként dolgozott rajta Ybl Miklós és Aigner Sándor is. A sétány felé az egyemeletes hátsó szárnyak néznek, melynek egyenes záródású ablakai előtt természetesen erkélyek vonulnak, hogy gyönyörködni lehessen a kilátásban.

Az Apponyi-palota keskeny, hátsó homlokzata (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Tagadhatatlan, hogy a sétány legtekintélyesebb lakója gróf Apponyi Albert volt. 1904-ben költözött ide, innen indult tehát Versailles-ba is, hogy képviselje hazáját az I. világháborút lezáró béketárgyalásokon. A XVIII. századi eredetű, egyemeletes lakóház földszintjét vonalazás élénkíti, a négy ablaktengelyes főhomlokzaton pedig egy emléktábla emlékezik meg egykori neves lakójáról. A hátsó homlokzat jóval keskenyebb, így az emeleti hármas ablak szinte ki is tölti az egészet. E sűrű, mégis esztétikus elrendezés ugyanakkor mozgalmasabbá is teszi, ami kifejezetten jó hatással van a sétány összképére.

A várfal mentén haladó sétány (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Míg egyik oldalon a hangulatos lakóházak és azok kiskertjei állnak, a másikon maga az ősi várfal kíséri az erre járók útját. A romantikus hangulatot csak fokozza, hogy a várfalon kívül is fásított park, mai nevén az Európa Liget terül el. Ideális hely ez tehát annak, aki szereti a régi épületeket, és a városi nyüzsgésből is ki akar szakadni egy rövid időre.

Nyitókép: a Zichy-palota sétány felőli nézete (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Apponyi Albert, Babits Mihály, Bodó Péter, budai vár, Budapest, építészet, Halászbástya, Horthy Miklós, József kaszárnya, PestBuda, pestbuda.hu, Táncsics Mihály, várfal

⁵¹ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

A Sas-hegy 50 éve látogatható

2024. április 25. 18:00

Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

³⁷ ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁹⁶ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³