85 éve szentelték fel a ferencvárosi Szent Vince-plébániatemplomot

A cikk angolnyelvű változata: The Church of Saint Vincent de Paul in Ferencváros was consecrated 85 years ago

Írta: Gönczi Ambrus

2021. november 20. 11:00

A historizáló építőművészet szép példája a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.

Ferencváros római katolikus vallású lakói számára egészen a XX. század első évtizedéig az 1822-ben, a mai Bakáts téren épült ideiglenesnek szánt első, majd az 1879-ben felszentelt, ma is álló végleges templomépület szolgált központként. A polgárok számának gyors növekedése azonban ekkorra már új, sőt újabb templomok építését követelte.

Különösen a mai Ferenc körút – Üllői út – Vágóhíd utca – Soroksári út által határolt Középső-Ferencváros igényelte a hitéletbeli törődést, ahol a kerület nagyjából 50 ezer fős lakosságának majdnem kétharmada élt. 1903-ban Hofhauser Antal terve alapján a Gát utca 4. szám alatt megnyílt a lazarista rend temploma, melyet az alapító Páli Szent Vincéről neveztek el.

Az 1903-re elkészült egykori lazarista templom a Gát utcában, 1904 körül

Nem elsősorban a környéken lakók részére biztosította a vallásgyakorlást, de természetesen az istentiszteleteken bárki részt vehetett. 1923-ban megalakult a középső-ferencvárosi plébánia, székhelye pedig a Gát utcai templom és szerzetesház lett. A kerületi lakosok száma ebben az évtizedben már meghaladta a 90 ezer főt, ez pedig azt is jelentette, hogy a kis alapterületű Gát utcai mellett egy új templom építése alapvető fontosságúvá vált.

A lazarista templom belső tere ma (Fotó: Simon Tímea)

1926. november 14-én építőbizottság alakult, amely a felépítendő templom javára estélyeket, teadélutánokat, kerti ünnepélyeket és hajókirándulásokat rendezett, téglajegyeket adott ki. Majdnem három év alatt sikerült 80 ezer pengőt összegyűjteni, mely az építkezés
előkészítéséhez már megfelelő anyagi alapot jelentett.

Budapest is hozzájárult a kezdeményezéshez azzal, hogy 1930-ban telket jelölt ki a Mester utca – Haller utca találkozásánál, az akkor Országos Vásártérnek nevezett területen. A város vezetésének egy feltétele volt csupán: a templom főtengelye a Mester utca – Haller utca kereszteződésének irányába essen, hogy az architektúra leghangsúlyosabb elemei, a torony és a főhomlokzat a lehető legjobban érvényesüljenek.

A Mester utca – Haller utca találkozásánál 1936-ban felépült új templom és plébánia (A kép 1938-ban készül) (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templomépítő bizottság 1929-ben Friedrich Lajost bízta meg a tervek elkészítésével. Ő úgynevezett lombard-olasz román stílusú épületben gondolkodott, konkrétabb elképzelései azonban nem nyerték el a zsűri tetszését. Ajánlatára a bizottság végül Fábián Gáspárt bízta meg a tervek díszesebbé alakításával és a torony megtervezésével. A választás kiválónak bizonyult, hiszen Fábián korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett.

Helyismerete is remek volt: a közeli Fáy András Gimnázium, illetve az Ecseri úti Szent Kereszt-plébániatemplom is az ő elképzelései szerint épült. Az építkezés 1935-ben kezdődött és 1936. október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel sok ezer ferencvárosi hívő jelenlétében a templomot. Védőszentként Páli Szent Vincét kapta, így a Gát utcái lazarista templom ettől kezdve Kaníziusz Szent Péter oltalma alatt állt. 

Fábián Gáspár látványtervei 1930-ból (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az 1260 négyzetméter beépített alapterülettel rendelkező, akár 2000 ember befogadására is alkalmas templom 56 méter hosszú, 31,5 méter széles, a kereszthajó szélessége 14 méter. Észak-itáliai román stílusú templomok mintájára épült. Ezt bizonyítja a hosszhajó mellé, nyugatra helyezett torony, és a latinkereszt alaprajz. A főbejárat előtt nyitott előcsarnok teremti meg az átmenetet a külvilág és a templombelső között.

A belső előcsarnok bal oldalán kápolna, a szentély két oldalán pedig a sekrestye és egy raktárhelyiség található. Az épület homlokzatát faragott homokkő burkolja. A templomkülső leglátványosabb része az 55 méteres torony, melynek tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak. Szlezák László, a kor talán legfoglalkoztatottabb harangöntő mestere két harangot készített ide, egy 360 kilogrammos B-hangú nagyharangot és egy 115 kilós F-hangú kisharangot, ez utóbbit ajándékba adta a templomnak.

Tudósítás a Pesti Hirlap Képes Mellékletének 1936. októberi számában

A szószék és számos berendezési tárgy mellett a főoltárt is Fábián Gáspár tervezte. A majdnem 5 méter hosszú, 1,3 méter széles oltár oszlopfejei carrarai márványból, a törzsek zöld márványból, a fennmaradó részek siklósi szürke és piszkei vörös márványból készültek. A szentély öt festett üvegablakát Palka József alkotta, Páli Szent Vince és az általa alapított rend tevékenysége elevenedik meg rajtuk. A kereszthajó hat ablakát magyar szentek alakjai díszítik. A főbejárat felett látható Szent Vince szobra, melyet Bory Jenő készített.

Páli Szent Vince szobra a főhomlokzaton (Fotó: Simon Tímea)

Külön meg kell említeni a mintegy 100 négyzetméteres orgonakórust és a mellette kialakított zeneszobát. Az orgona, mely 1943-ban készült, jelentős zenetörténeti értéket képvisel. Nem elsősorban azért, mert az Angster cég egy kiváló darabjáról van szó, hanem megszólaltatója
miatt. Kopeczky Alajos orgonaművész, zenetanár, karnagy tette híressé a hangszert és a templom kórusát is. Ő még 1921-ben a Gát utcában kezdett orgonálni, 1936 őszétől 2001-ben bekövetkezett haláláig pedig a Haller téri templom kántor-karnagya volt. Neve örökre összeforrt azzal a közösséggel, melyet 80 évig szolgált.

A templom 1938-ban és 2004-ben, a homlokzati felújítás után

A templom sok megpróbáltatást kiállt, a II. világháborús városostrom idején például szovjet katonák egy misét követően betörtek az épületbe és tíz ferencvárosi férfit végeztek ki. Ennek a tragikus eseménynek az emlékét 2001 óta tábla is őrzi. 1998-ban nagyszabású felújítás kezdődött, ennek eredményeként a templombelső új festést kapott, korszerűsítették a fűtésrendszert és kijavították a tetőszerkezetben keletkezett károkat.

2004-ben az eredeti tervek alapján a templom teljes homlokzata is újjászületett. A templom mellett épült meg a plébánia 1938-ban, melyet Fábián Gáspár hasonló neoromán stílusban tervezett, és önmagában is figyelemfelkeltő épület. Kevesen tudják, de a plébánia alagsorában működik a főegyházmegyei ostyaellátó üzem. Korszerű gépek segítségével készülnek különböző vastagságú ostyák, és innen szállítják a főváros katolikus templomaiba a szükséges mennyiségű adagokat.

A plébánia épülete

A Szent Vince-plébániatemplom, ahogy azt az építtetők akarták, a mai napig meghatározza a környék képét. A régi vásártér bódéi helyett bokrok és magasra nőtt fák biztosítják a megfelelő hátteret, hogy az arra járók, vagy istentiszteletre sietők egyaránt megállhassanak egy pillanatra, és ha csak rövid ideig is, megcsodálják a historizáló építőművészet szép példáját.

Nyitókép: Az elkészült templom és plébánia 1938-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó