Közel száznyolcvan épület kerülne helyi védelem alá a fővárosban egy tervezet szerint

Megijedt a libsi-komcsi moslékkoalíció, hogy szeretett Fővárosunk meg a végén visszanyeri régi fényét. Ezért gyorsan lépni kényszerül, hogy megvédje az 1945-1980 közötti időszak lelkületének megfelelő építményeket. Megvédje a sivárságot, a kopárságot, a jellegtelenséget, az igénytelenséget, a szürkeséget, a betont, az üveget és a kockát!
Csak azt tudják adni ami lényegük!

Nincs mit. Ekkor a kormánytöbbség is a Fővárosi Önkormányzatra változik, és minden népköztársasági épületet lebonthatnak.

Így hátha marad pénz, hogy a kormány díszletépítés helyett megmentsen, megszépítsen még meglévő (!) műemlékeket, és szeretett fővárosunk visszanyerheti régi szépségét. Brutális mennyi tönkretett, átépített, kibelezett ház és a megszüntetett műemlék- és műtárgyvédelem övezi tevékenységüket, pedig állítólag a nemzeti hagyományok őrzői! Persze, ha olcsóban több jót tesznek, sajnos nem épül olyan dinamikusan a nemzeti tőkésosztály!

"Díszletépítés"? A tisztelt vatus hozzászóló netán arra gondol, hogy visszaépítik a háborúban, vagy még inkább a szocializmusban lerombolt, lecsupaszított épületeket? Ha igen, csak további "díszletépítést" kívánok! Remélem azt is, hogy eltakarítják a régi épületek helyére épített szoc-reál szörnyűségeket. (Teherelosztó, vagy a Diplomataház a várban, üvegkalitkák a Kálvin téren, ) De a Hilton Szálló sem odavaló. Sajnos még mostanában is épülnek városképet romboló építmények (Duna Aréna, Clark Szálló, stb.)

"Brutális mennyi tönkretett, átépített, kibelezett ház és a megszüntetett műemlék- és műtárgyvédelem övezi tevékenységüket"
Hát ez szerintem inkább vonatkozik a II. vh és a rendszerváltás közti szocialista "műemlékvédelem"-re, melynek torz eredményeit ma is módunkban áll "megcsodálni"...

Ami pedig a védetté nyilvánítási tervet illeti: kompenzálni akarnak, semmi mást. Irritálja őket, hogy az ő "hagyományaik" lelketlen, szabályos térgeometriai formákra redukált látszóbeton kockákból állnak. Ezek az épületek semmilyen egyéniséggel nem rendelkeznek, többségüket művészien megmunkált, lebombázott vagy a kommunista rendszer által bontásra ítélt de megmenthető (!) épületek helyére húzták fel.

Nagyon helyes és dícséretes. Remélem bővül még a lista.

Egyél egy kis csirkefarhátat, cukorral. Attól majd megnyugszol!!!

Ha ezzel az alapállással fognak védetté nyilvánítani épületeket akkor a Havanna is védett lesz.

A déli pályaudvar épülete pedig bontásra érett állapotban van, szóval ennyit az értelmes hozzá állásról. A megjelölt korszak épületei sajnos nagyon gyenge minőségűek.

Ha valami jó volt a létező szocializmusban, akkor semmi más, csak a műemlékvédelem. Könyvtárnyi irodalom van ennek az időszaknak a helyreállításairól. Csempeszkopács és Őriszentpéter nevét külföldi egyetemeken is tanulják a mintaértékű műemlékvédelem példájaként. A Pestet illeti: Aquincum, Flórián téri romok, margitszigeti romok, török kori fürdők, Mátyás palotájának megmaradt terei, kertje, Buzogány-torony, Buda középkori védművei, Nagytétényi kastély, Lánchíd, Hősök tere vagy az itt látható domonkos templomtér, udvar és a Hilton. Ezek torzak?

Még, hogy műemlékvédelem!
A lista nagyon pontos. A Hilton kivételével ezeket az épületeket kellene sürgősen eltüntetni, mert méltatlanok a fővároshoz.

Ajánlom figyelmébe a következő kötetet: https://moly.hu/konyvek/ezsias..

Ha belülről is látni kívánjuk a szocialista műemlékvédelem áldásos hatásait, érdemes elolvasni.

http://publicatio.uni-sopron.h.. Ez egy szintén érdekes tanulmány a városképre gyakorolt hatásról.

A szocialista műemlékvédelem elrettentő példái a diósgyőri várnál emelt betonbunker-szerű építmény, vagy a visegrádi Salamon-torony zsaluzott-beton megtoldása. A buzogány-torony ebben a formában sohasem létezett, láthatjuk, hogy a szocialista műemlékvédelem is produkált anomáliákat, csak sokkal igénytelenebb kivitelben. A Polgárváros ódon házai közé beékelt betonszörnyekről nem is beszélve. A Budai vár teljes lebontása is felmerült, de végül (szintén politikai okokból) a középkori állapot rekonstruálása mellett döntöttek, elbontva sok Hauszmann-féle épületrészt, egyúttal csökkentették a vár szerves illeszkedését a környezetbe, mindinkább elszigetelve azt a látogatók elől. A Lánchíd felújítása is felemásra sikeredett, az Alagút nyugati bejáratáról nem is beszélve. Az Erszébet-híd egy igénytelen tucatmegoldásként (a minta egy német híd volt) csúfítja a belvárost, a Szabadság-hidat sem teljes egészében eredeti állapotában építették vissza. A Hilton külseje méltatlan a Szentháromság-térhez és a Mátyás-templomhoz. A politikai okokból végrehajtott egyéb épületrombolásokról nem is beszélve. Csempeszkopács és Őriszentpéter valóban értékesek, de valljuk be, ezek üdítő kivételek, nem ez volt a jellemző.

Ma mar egyertelmu, hogy ez csupan legenda. A rendszervaltas ota lezajlott valoban atfogo es alapos feltarasok es felujitasok nyilvanvalova tettek, hogy a szocializmus idejen vegrehajtott beavatkozasok nagyresze boven hagy kivannivalot maga utan minosegileg es mennyisegileg egyarant, de eszmeisegeben legfokepp.
Az ideologiailag vezerelt szelektiv-destruktiv "muemlekvedelem" strategiaja - kulonosen Budapest tekinteteben - az volt, hogy kaparjuk ki es tegyuk kozszemlere az utolso ős- ó- ill. kozepkori sufni romjait is amennyiben erre hivatkozva elbonthatunk valamit ami a szazadfordulo ill. a XX. szazad elso felenek termeke. Tettek mindezt sokszor a leghitvanyabb, oda nem illo anyagok felhasznalasaval mikozben kastelyok, kuriak, templomok, zsinagogak ill. egyeb kozepuletek, ipari, mezogazdasagi es kozlekedesi muemlekek tomkelege allt uresen es pusztult el mindenki szeme lattara, hogy aztan valami sokkal kevesbe ertekes kerulhessen a helyukre, ezzel is szimbolizalva a rendszer gyozelmet. A kozelmultat vegkepp eltorolni eraja azt a hamis latszatot probalta kelteni, hogy a rendszer apolja a kulturalis orokseget, holott csupan annak lecserelesen munkalkodott.
Megboldogult Raday Mihaly varosvedo musora is ekes bizonyiteka a szocialista muemlekvedelem hozzaallasanak a magyarsag epitett oroksegehez... 1980-tol dokumentalja hogyan hagyta a rendszer lerohadni az orszag muemlekallomanyat, de sokszor visszautal a korabbi idoszakokra is. Aki nem hiszi, ajanlom figyelmebe. Minden epizodjat lattam. Nagyon tanulsagos!

Valamennyi példa jogos, ezek valóban fájó pontok. Bontás politikai okokból tényleg megbocsájthatatlan (ez persze nem a műemlékvédelem keretein belül történt). Mindezek mellett a Hilton és a domonkos udvar, templomtér világszínvonalú a kortárs homlokzatokkal együtt.

Sok igazság van mindezekben. A Hunyadi-udvar, Szent György tér sufnijait én is nevetségesnek tartom bemutatni. Zsinagógákról nem tudok, de a Polgári Serfőzde épületegyüttesének eltüntetése például örökre fájni fog. Én örülök mindezek mellett, hogy elindult egy "párbeszéd" a vári házakról.

Nézegetem a Budapestről szóló You Tube filmeket. Nos az Erzsébet hídnál mindig elsiklik a kép, a Lánchíd és a Szabadsághíd domináns. Anno Sávolyi Pál is eredetiben kívánta vissza az Erzsébet hidat, és majdnem minden részét ki is szedték a Dunából. Ez a döntés Sávolyit is meglepte, majd nekiállt jellegtelen hidat tervezni.

A mai Erzsebet hiddal az egyik nagy problemam hogy hazugsagokat terjeszt.
A tobbi, eredeti allapotat tobbe-kevesbe megorzo hid kozott azt hazudja modern kulsejevel, hogy Budapest tortenelmi belvarosanak ezen strategiai pontjan 1964-ig nem allt hid, holott a vilag egyik legszebb hidja allt itt mar tobb mint fel evszazaddal korabban. A tobb szempontbol vilagelso es sokaig vilagrekorder hid nem csak esztetikajaval, elbuvolo kecsessegevel, de muszaki megoldasaival is szenzaciot keltett a maga koraban. A magyar epitomuveszetnek ezen kiemelkedo teljesitmenyet es korabeli mernokeink zsenialitasat felulirni egy Budapest belvarosat ill. annak latkepet tonkre vago hatsavos, villamoskozlekedesre gyakorlatilag alkalmatlan copycat autopalyahiddal olyan tortenelmi bun volt ami megbocsathatatlan es elfogadhatatlan.
Mereteivel es az annak koszonheto hatalmas forgalmaval a mai hid azt sugallja, hogy itt szukseg van egy ekkora hidra, pedig ez is hazugsag, mert az eredeti hid ateresztokepessege pont akkora volt amekkora Budapest belvarosanak kellos kozepen mind a mai napig egeszseges es maximalisan megengedheto lenne. Ha meg valosul egyszer vegre a Rakoczi ut forgalomcsokkentese itt marad majd nekunk ez a hatalmas kihasznalatlan rikitofeher hid a foloslegesse valo ures savjaival es senki nem erti majd, hogy ez hogy tortenhetett...

Stimmel. Apám negatívjai között több is van a néhai Erzsébet hídból. Mielőtt Bécsbe költözött volna sok képet csinált róla. Később sokszor mondogatta, hogy ez volt a legszebb híd a Dunán.

A "modern" építészet Budapesten, kevés kivételtől eltekintve, nem hozott létre értékes épületeket. Egy-kettőt már le is bontottak, (ORI épület a Vörösmarty téren, Parkolóház a Szervita téren, Spenót ház a Roosevelt téren). Ezekért nem kár. Az a probléma, hogy a helyükön emelt újabb épületek sem értékesebbek, ráadásul most már bontanak olyan épületeket is amelyek nem annyira szörnyűek (Fontana a Váci utcában). Budapest legrondább modern épületei a Duna Aréna és a lila színű Clark Szálló. Ezeket kéne eltüntetni és legfőképpen a Bazilika melletti szörnyű banképületet.

Igen, ez mindenképpen nagyon biztató, hogy történik valami, még ha az építész-társadalom egy része nem is hajlandó figyelembe venni az "utca emberének" véleményét, mindenképpen fontos a párbeszéd. Érdekes viszont ez a jelenség, mármint, hogy ha a legtöbb embert megkérdezem, hogy esztétikusnak találja-e a Diplomata-házat, a legtöbb egészen egyszerűen azt válaszolja, hogy "baromi ronda", vagy hogy "kilóg a környező épületek közül". Ami igazán esztétikus, azt szerintem nem kell magyarázni, megvédeni, mert az az egyszerű emberhez is ugyanúgy szól, ettől univerzális jellegű. Szerintem az építészeknek - ma már főleg, hiszen a kommunizmustól eltérően lehetőség van/lenne a párbeszédre - mindenképpen figyelembe kéne venniük a nem szakmabeliek véleményét és elképzeléseit is.

Az építészek nem, nem hallgatják meg a laikusok véleményét, hanem ahogy mondja pont univerzálisan is gondolkodnak. Tanultak építészettörténetet, és tudják a korhangulattól függetlenül megítélni az épületek minőségét. Mi lett volna, ha a reneszánsz ideén lebontják a gótikus katedrálisokat, mert az általuk sötétnek tartott középkorban épültek? Vagy mi lett volna, ha a klasszicizmus ideén lebontják a giccsesnek ítélt barok palotákat? Vagy mi lett volna, ha a századfordulón végbe mennek a Várban az akkor tervezett fejlesztések és ma nem hangulatos barokk és középkori lakóházak között sétálnánk, hanem 3-4 szintes bérházak és minisztériumok között? Mi lenne, ha a Várhegyen ma egy pesti belvárosi hangulat lenne, de szűk, élhetetlen utcákkal? Szerencsére ezek a folyamatok csak részben mentek végbe minden említett korban, és mindig megőriztek valamit az előzőből. Ez a lista ezt kívánja biztosítani. Ha most nem is tetszik a jelen emberének a 20. század építészete, de a jövő embere ne legyen szegényebb nélküle! Mi lesz, ha majd az unokáinkat, dédunokáinkat pont a modern építészet inspirálná, de csak fotókról nézegethetik majd ezeket az épületeket, mert a magához hasonló szűklátókörűek egyszer bontást kiáltottak az összesre?

Érdekes vizekre eveztünk, hiszen pl. a barokk építészet fénykorában rengeteg, az akkori ízlésnek megfelelően barbárnak tartott gótikus épületet romboltak le vagy formáltak át barokká. A barokknál főleg jellemző volt, hogy a laikus (!) megrendelő kívánalmainak kellett az építésznek megfelelnie. A barokk/klasszicizmus/romantika és a 20. századi funkcionalista bauhausból kibontakozó brutalista-minimalista irányzatok teljesen kiüresítették az építőművészetet. Jól mondja, minden korszakot az épületei jellemeznek leginkább (ókor: Akropolisz, piramisok stb, középkor: gótikus katedrálisok, barokk: főúri paloták, szakrális építkezések stb sorolhatnánk mindegyik korstílusnál) és akkor mi jellemzi leginkább a 20. századot? Pőre funkcionalizmus esztétika nélkül, ezek az épületek 100-200 év múlva is értékelhetetlenek lesznek, akármennyire is szeretnék belemagyarázni mondvacsinált erényeiket. Utódaink is látni fogják a távoli jövőben a 20. század embertelen beton-szörnyeit. A "A modern művészet bálványai"-ban Seldmayr részletesen kifejti a művészet kiüresítését.

Kiigazítás: *A barokk/klasszicizmus/romantika és a 20. századi funkcionalizmus nem említhető egy lapon egymással, hiszen ... stb

Igen, minden korban bontottak, átalakítottak, de nem is ezt mondtam. Hanem, hogy nem töröltek el mindent az előző korból, ahogy itt több kommentelő is kívánná a modern építészet kapcsán. Nyilván a modern épületek között is vannak silányabbak, amelyeket szerintem sem kell megőrizni, de a listán szereplőek szerintem a legjobb oldalt mutatják a korszaknak.
Azt írja "pőre funkcionalizmus esztétika nélkül", szerintem meg a szépség nem csak a díszítettségben mérhető!
Azt pedig, hogy 100-200 év múlva mit fognak gondolni ezekről a házakról, azt Ön, Seldmayr vagy bárki más honnan tudja? Jósok? Épp ezért kéne hagyni, hogy az idő eldöntse mi gaz és mi nem! Akkor amikor majd objektívebben tud mindenki ezekre a házakra nézni... (Például több kommentelő is a szocialista diktatúra "élményéhez" köti ezeket a házakat, ha ez az emlékkép leválik róluk, például már objektívebben fogják az utódok megítélni ezeket a házakat. Mint ahogy én is, aki nem akkor születtem, már én is objektívebben tudom megítélni.)

Valóban, a Tudorok idejében lángoltak az angol gótikus katedrálisok, apátságok. A barokk korban, a nagy háborúk után a saját kornak megfelelően építették újjá a Budavári palotát, a templomokat, a toronysisakokat, oltárokat. A franciáknál ledőlt a Bastille, a Tuileriák palotája. A historizmus és a purista műemlék-helyreállítások meg újra kibelezték a barokk templombelsőket. Teljesen olyan, mint a szobordöntögetés, amit tévén élő egyenesben nézünk. Minden megrendelő laikus, kivéve, aki magának tervez (Nagy Péter cár, gróf Bethlen Miklós). Ezért bízza meg az építészt, a műemléki szakmérnök tervezőt. Így bíztak meg egy magyar Sedlmayrt, Jánost és Pintér Bélát, hogy megtervezze a mai Hiltont.

Az a gond, hogy füleky01, Reki és PanzerMeyer urak (feltehetően) úgy gondolkodnak, mint a kommunisták. A célpont más, de a mentalitás pont ugyanaz! Miként az aktuális kultúrpolitika is folyamatosan a hagyományokról beszél, de valójában a jelszava az, hogy "a múltat végképp eltörölni". Ami előttük volt, az komcsi-libsi, még akkor is, ha 200 éve alapították.