A pesti utca népszerű alakja volt, akiknek megállt a busz és a villamos, akit fesztelenül szólítottak meg a járókelők, és aki élvezte, hogy mindenki megismeri. Humoreszkjeiben, regényeiben, novelláiban, verseiben sűrűn megjelenik a város, amelyhez hozzátartozott, s amelynek lakóiról árnyalt, sokszor egészen karikírozott képet festett. Karinthy Frigyes kávéházakban élte az életét, a Hadik, a New York és a Centrál asztalainál írta meg hatalmas életművét.
5
Utoljára 25 évvel ezelőtt dolgoztak régészek a belvárosi Károly-palota udvarán, a Károlyi utca 16. szám alatt, a Petőfi Irodalmi Múzeum otthonának helyszínén. Akkor feltárták többek között egy XI–XII. századi temető 23 sírját, egy XIII. századi falu részletét és egy török ház kőből épült pincéjét és élelmiszertárolóját. Az ásatások most ismét folytatódnak.
27
A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.
44
Batthyány Géza gróf a XIX. század végén úgy döntött, hogy egy akkor már több száz éves híres firenzei reneszánsz épületnek, a Strozzi-palotának a másolatát építteti fel Budapesten saját otthonaként. Tervéhez a mai Teréz körút 13. szám alatt találta meg a telket, és Hauszmann Alajost bízta meg a megvalósítással. A házat kívülről ma is bárki megszemlélheti, ám csak kevesen tudják, hogyan nézett ki belülről ez a fényűző főúri palota, amelyben a gróf távoli rokonával, Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök lányával, Emma grófnővel élt boldog házasságban. Videónkban megmutatjuk, mi maradt meg mára a palota pazar belső tereiből.
1
47
Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.
91
A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.
5
21
A jó közlekedés megteremtésében és fenntartásában minden ember egyformán érdekelt. Sok koncepció látott napvilágot Budapest közel 150 éve során, amely segíteni vagy színesíti kívánta közlekedési lehetőségeinket: legyen siklóvasút, mely felvezet a Gellért-hegyre? Kerüljön valahová gyalogoshíd a Dunán? Legyen kétszintes a Hungária körgyűrű? A meg nem valósult, de a tervezőasztalig sikeresen eljutott közlekedésfejlesztési víziók bemutatására vállalkozik a június 21-én megnyílt kiállítás a Közlekedési Múzeum új helyszínén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.
25
A mai Vörösmarty tér és József nádor tér között, a Gerbeaud cukrászda és környezete helyén egy nagyon értékes telek húzódott. 240 évvel ezelőtt ide épült fel a Harmincadhivatal (Vámház), melyet 70 év után ódivatúnak ítéltek meg és lebontottak. A területet ezután többen is szerették volna hasznosítani, gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinót, Pest városa az új városházat emelte volna fel a helyszínen. A telket végül négy részre osztották a XIX. században. Az ide épült házak ma is állnak, értékes darabjai a belváros építészeti örökségének.
1
41
A budai túrázók 95 évvel ezelőtt meglepve tapasztalták a Svábhegyen, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a kedvenc, évszázados fájuk. A kirándulóhely a Normafának nevezett bükkfa nélkül 1927. június 19-től már nem volt ugyanaz, mint korábban.
68
Épp 115 éve hunyt el Mechwart András, aki egy pár száz fős vállalkozásból hozta létre a magyar ipart évtizedekre meghatározó vállalatóriást, a Ganz-gyárat. Eredetileg a törzsgyár Budán, a mai Bem József utca és a Ganz utca közötti területen feküdt, innen terjeszkedett a Kacsa utcába, a Fény utcába, majd pesti telephelyeire. A gyár emlékét ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény őrzi a Bem József utca 20. szám alatt, a gyárat felvirágoztató Mechwart András előtt pedig a róla elnevezett II. kerületi térrel és az itt látható mellszoborral tiszteleg az utókor.
1
98
A pesti Belvárosban, a Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló hatalmas bérházon hamarosan átalakítási munkák kezdődnek: visszakapja a II. világháború után elbontott jellegzetes tornyait. Városképi szempontból kiemelten fontos épületről van szó, amelyen az érdekes tetőelemeken kívül nagy méretű domborművek is helyet kaptak. A ház hatalmas homlokzata a XX. század elejének igen színvonalas alkotása.
96
Az 1837-ben épült első Nemzeti Színház a mai Astoriánál, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állt, a klasszicista épület homlokzatát 1875-ben teljesen átépítették, és egy hatalmas bérházat is emeltek mellé. Pár évvel ezután a pesti közönség olyasminek lehetett szemtanúja, ami akkor még keveseknek adatott meg: bevezették a villanyvilágítást. Ezzel a Nemzeti a világ harmadik színháza lett, amelynek színpadát, nézőterét és homlokzatát ily módon világították meg.
101
Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék.
102
Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.
117
Lehetett volna Villamosszék, Sétahinta, Páros János, Égibusz: több mint tízezer javaslat érkezett az elnevezésére. Végül a zsűri a Libegő mellett döntött. 1970 óta szállítja az utasokat Zugliget és a János-hegy között. Nyitott, kétüléses székeken utazva lehet leküzdeni a két végállomás közötti 260 méteres szintkülönbséget, a drótkötélpályát 17 hatalmas acélpillér tartja. Volt itt nászút, a Trapper farmer reklámja, és számos filmben feltűnik ez a ritka közlekedési eszköz.
52
A Városliget már több mint kétszáz éve a pestiek kedvelt kirándulóhelye, ahol a sétálgatásban, csónakázásban megfáradt emberek előtt mindig nyitva állt néhány étterem kapuja is. A Liget aranykora a millennium idejére esett: az 1896-os ezredéves kiállításra közel hatmillió látogató érkezett, ennek megfelelően a vendéglátás is magasabb fokozatra kapcsolt.
111
Tudják, hogy hol található Budán a Burgerberg vagy a Feldhut, esetleg a Reiche Reid? Sőt vélhetően, ha azt mondják, hogy el kell utazni Dreihotterbe, akkor senki nem arra gondol, hogy a 21-es buszra szálljon fel. A budai városrészek ma szép, hangzatos és néha ősinek hangzó magyar neveket viselnek, ám ez csupán 1847-től van így, amikor egy csapásra szinte minden budai területet átneveztek. Ez volt a híres dűlőkeresztelő.
60
Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt.
119
A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékeztek csütörtökön a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a Kossuth téri Királyi Kúria, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete, valamint a királyi palota bővítésének és átépítésének tervezője, de számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire.
107
Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.
1
82
A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.
1
67
A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.
61
A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.
2
60
Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen – üzente arisztokrata társainak gróf Festetics György, aki az osztrák fővárosban az 1850-es években, a magyar fővárosban, a mai Pollack Mihály téren az 1860-as években építtetett rezidenciát. Az itáliai palazzók mintájára Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota lenyűgözően szép lett, fényes tükörtermében, díszes szalonjaiban, elegáns márványtermében bolyongva eszünkbe juthat, hogy ugyanitt sétálhattak az 1867-es Andrássy-kormány tagjai is, lévén, hogy Festetics György is miniszteri posztot kapott. Járják be velünk ezt a fényűző palotát, amely az első főúri rezidencia volt a mágnásnegyedben!
97
Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.
189
A trianoni békediktátum kíméletlen rendelkezéseket hozott Magyarország számára katonai szempontból is: rendkívül alacsony számban, 35 ezer főben maximálták a hadsereg létszámát, meghatározták a fegyverek számát, a magyar hadiipart lényegében felszámolták. A korlátozó rendelkezésekkel a győztes hatalmak biztosítani kívánták a környező országok katonai fölényét, másrészt azt kívánták elérni, hogy Magyarországnak ne legyen lehetősége kétségbe vonni az 1920-ban meghúzott határokat. A katonai rendelkezésekről szóló törvény 1922-ben lépett hatályba, száz esztendő múltán erre emlékezünk.
86
Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.
102
Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.
2
77
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.
99
A teljes Óbudai Kísérleti Lakótelep is helyi védelem alá kerülne (Fotó: mapio.net)
Összesen 28 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Megijedt a libsi-komcsi moslékkoalíció, hogy szeretett Fővárosunk meg a végén visszanyeri régi fényét. Ezért gyorsan lépni kényszerül, hogy megvédje az 1945-1980 közötti időszak lelkületének megfelelő építményeket. Megvédje a sivárságot, a kopárságot, a jellegtelenséget, az igénytelenséget, a szürkeséget, a betont, az üveget és a kockát!
Csak azt tudják adni ami lényegük!
Nincs mit. Ekkor a kormánytöbbség is a Fővárosi Önkormányzatra változik, és minden népköztársasági épületet lebonthatnak.
Így hátha marad pénz, hogy a kormány díszletépítés helyett megmentsen, megszépítsen még meglévő (!) műemlékeket, és szeretett fővárosunk visszanyerheti régi szépségét. Brutális mennyi tönkretett, átépített, kibelezett ház és a megszüntetett műemlék- és műtárgyvédelem övezi tevékenységüket, pedig állítólag a nemzeti hagyományok őrzői! Persze, ha olcsóban több jót tesznek, sajnos nem épül olyan dinamikusan a nemzeti tőkésosztály!
"Díszletépítés"? A tisztelt vatus hozzászóló netán arra gondol, hogy visszaépítik a háborúban, vagy még inkább a szocializmusban lerombolt, lecsupaszított épületeket? Ha igen, csak további "díszletépítést" kívánok! Remélem azt is, hogy eltakarítják a régi épületek helyére épített szoc-reál szörnyűségeket. (Teherelosztó, vagy a Diplomataház a várban, üvegkalitkák a Kálvin téren, ) De a Hilton Szálló sem odavaló. Sajnos még mostanában is épülnek városképet romboló építmények (Duna Aréna, Clark Szálló, stb.)
"Brutális mennyi tönkretett, átépített, kibelezett ház és a megszüntetett műemlék- és műtárgyvédelem övezi tevékenységüket"
Hát ez szerintem inkább vonatkozik a II. vh és a rendszerváltás közti szocialista "műemlékvédelem"-re, melynek torz eredményeit ma is módunkban áll "megcsodálni"...
Ami pedig a védetté nyilvánítási tervet illeti: kompenzálni akarnak, semmi mást. Irritálja őket, hogy az ő "hagyományaik" lelketlen, szabályos térgeometriai formákra redukált látszóbeton kockákból állnak. Ezek az épületek semmilyen egyéniséggel nem rendelkeznek, többségüket művészien megmunkált, lebombázott vagy a kommunista rendszer által bontásra ítélt de megmenthető (!) épületek helyére húzták fel.
Nagyon helyes és dícséretes. Remélem bővül még a lista.
Egyél egy kis csirkefarhátat, cukorral. Attól majd megnyugszol!!!
Ha ezzel az alapállással fognak védetté nyilvánítani épületeket akkor a Havanna is védett lesz.
A déli pályaudvar épülete pedig bontásra érett állapotban van, szóval ennyit az értelmes hozzá állásról. A megjelölt korszak épületei sajnos nagyon gyenge minőségűek.
Ha valami jó volt a létező szocializmusban, akkor semmi más, csak a műemlékvédelem. Könyvtárnyi irodalom van ennek az időszaknak a helyreállításairól. Csempeszkopács és Őriszentpéter nevét külföldi egyetemeken is tanulják a mintaértékű műemlékvédelem példájaként. A Pestet illeti: Aquincum, Flórián téri romok, margitszigeti romok, török kori fürdők, Mátyás palotájának megmaradt terei, kertje, Buzogány-torony, Buda középkori védművei, Nagytétényi kastély, Lánchíd, Hősök tere vagy az itt látható domonkos templomtér, udvar és a Hilton. Ezek torzak?
Még, hogy műemlékvédelem!
A lista nagyon pontos. A Hilton kivételével ezeket az épületeket kellene sürgősen eltüntetni, mert méltatlanok a fővároshoz.
Ajánlom figyelmébe a következő kötetet: https://moly.hu/konyvek/ezsias..
Ha belülről is látni kívánjuk a szocialista műemlékvédelem áldásos hatásait, érdemes elolvasni.
http://publicatio.uni-sopron.h.. Ez egy szintén érdekes tanulmány a városképre gyakorolt hatásról.
A szocialista műemlékvédelem elrettentő példái a diósgyőri várnál emelt betonbunker-szerű építmény, vagy a visegrádi Salamon-torony zsaluzott-beton megtoldása. A buzogány-torony ebben a formában sohasem létezett, láthatjuk, hogy a szocialista műemlékvédelem is produkált anomáliákat, csak sokkal igénytelenebb kivitelben. A Polgárváros ódon házai közé beékelt betonszörnyekről nem is beszélve. A Budai vár teljes lebontása is felmerült, de végül (szintén politikai okokból) a középkori állapot rekonstruálása mellett döntöttek, elbontva sok Hauszmann-féle épületrészt, egyúttal csökkentették a vár szerves illeszkedését a környezetbe, mindinkább elszigetelve azt a látogatók elől. A Lánchíd felújítása is felemásra sikeredett, az Alagút nyugati bejáratáról nem is beszélve. Az Erszébet-híd egy igénytelen tucatmegoldásként (a minta egy német híd volt) csúfítja a belvárost, a Szabadság-hidat sem teljes egészében eredeti állapotában építették vissza. A Hilton külseje méltatlan a Szentháromság-térhez és a Mátyás-templomhoz. A politikai okokból végrehajtott egyéb épületrombolásokról nem is beszélve. Csempeszkopács és Őriszentpéter valóban értékesek, de valljuk be, ezek üdítő kivételek, nem ez volt a jellemző.
Ma mar egyertelmu, hogy ez csupan legenda. A rendszervaltas ota lezajlott valoban atfogo es alapos feltarasok es felujitasok nyilvanvalova tettek, hogy a szocializmus idejen vegrehajtott beavatkozasok nagyresze boven hagy kivannivalot maga utan minosegileg es mennyisegileg egyarant, de eszmeisegeben legfokepp.
Az ideologiailag vezerelt szelektiv-destruktiv "muemlekvedelem" strategiaja - kulonosen Budapest tekinteteben - az volt, hogy kaparjuk ki es tegyuk kozszemlere az utolso ős- ó- ill. kozepkori sufni romjait is amennyiben erre hivatkozva elbonthatunk valamit ami a szazadfordulo ill. a XX. szazad elso felenek termeke. Tettek mindezt sokszor a leghitvanyabb, oda nem illo anyagok felhasznalasaval mikozben kastelyok, kuriak, templomok, zsinagogak ill. egyeb kozepuletek, ipari, mezogazdasagi es kozlekedesi muemlekek tomkelege allt uresen es pusztult el mindenki szeme lattara, hogy aztan valami sokkal kevesbe ertekes kerulhessen a helyukre, ezzel is szimbolizalva a rendszer gyozelmet. A kozelmultat vegkepp eltorolni eraja azt a hamis latszatot probalta kelteni, hogy a rendszer apolja a kulturalis orokseget, holott csupan annak lecserelesen munkalkodott.
Megboldogult Raday Mihaly varosvedo musora is ekes bizonyiteka a szocialista muemlekvedelem hozzaallasanak a magyarsag epitett oroksegehez... 1980-tol dokumentalja hogyan hagyta a rendszer lerohadni az orszag muemlekallomanyat, de sokszor visszautal a korabbi idoszakokra is. Aki nem hiszi, ajanlom figyelmebe. Minden epizodjat lattam. Nagyon tanulsagos!
Valamennyi példa jogos, ezek valóban fájó pontok. Bontás politikai okokból tényleg megbocsájthatatlan (ez persze nem a műemlékvédelem keretein belül történt). Mindezek mellett a Hilton és a domonkos udvar, templomtér világszínvonalú a kortárs homlokzatokkal együtt.
Sok igazság van mindezekben. A Hunyadi-udvar, Szent György tér sufnijait én is nevetségesnek tartom bemutatni. Zsinagógákról nem tudok, de a Polgári Serfőzde épületegyüttesének eltüntetése például örökre fájni fog. Én örülök mindezek mellett, hogy elindult egy "párbeszéd" a vári házakról.
Nézegetem a Budapestről szóló You Tube filmeket. Nos az Erzsébet hídnál mindig elsiklik a kép, a Lánchíd és a Szabadsághíd domináns. Anno Sávolyi Pál is eredetiben kívánta vissza az Erzsébet hidat, és majdnem minden részét ki is szedték a Dunából. Ez a döntés Sávolyit is meglepte, majd nekiállt jellegtelen hidat tervezni.
A mai Erzsebet hiddal az egyik nagy problemam hogy hazugsagokat terjeszt.
A tobbi, eredeti allapotat tobbe-kevesbe megorzo hid kozott azt hazudja modern kulsejevel, hogy Budapest tortenelmi belvarosanak ezen strategiai pontjan 1964-ig nem allt hid, holott a vilag egyik legszebb hidja allt itt mar tobb mint fel evszazaddal korabban. A tobb szempontbol vilagelso es sokaig vilagrekorder hid nem csak esztetikajaval, elbuvolo kecsessegevel, de muszaki megoldasaival is szenzaciot keltett a maga koraban. A magyar epitomuveszetnek ezen kiemelkedo teljesitmenyet es korabeli mernokeink zsenialitasat felulirni egy Budapest belvarosat ill. annak latkepet tonkre vago hatsavos, villamoskozlekedesre gyakorlatilag alkalmatlan copycat autopalyahiddal olyan tortenelmi bun volt ami megbocsathatatlan es elfogadhatatlan.
Mereteivel es az annak koszonheto hatalmas forgalmaval a mai hid azt sugallja, hogy itt szukseg van egy ekkora hidra, pedig ez is hazugsag, mert az eredeti hid ateresztokepessege pont akkora volt amekkora Budapest belvarosanak kellos kozepen mind a mai napig egeszseges es maximalisan megengedheto lenne. Ha meg valosul egyszer vegre a Rakoczi ut forgalomcsokkentese itt marad majd nekunk ez a hatalmas kihasznalatlan rikitofeher hid a foloslegesse valo ures savjaival es senki nem erti majd, hogy ez hogy tortenhetett...
Stimmel. Apám negatívjai között több is van a néhai Erzsébet hídból. Mielőtt Bécsbe költözött volna sok képet csinált róla. Később sokszor mondogatta, hogy ez volt a legszebb híd a Dunán.
A "modern" építészet Budapesten, kevés kivételtől eltekintve, nem hozott létre értékes épületeket. Egy-kettőt már le is bontottak, (ORI épület a Vörösmarty téren, Parkolóház a Szervita téren, Spenót ház a Roosevelt téren). Ezekért nem kár. Az a probléma, hogy a helyükön emelt újabb épületek sem értékesebbek, ráadásul most már bontanak olyan épületeket is amelyek nem annyira szörnyűek (Fontana a Váci utcában). Budapest legrondább modern épületei a Duna Aréna és a lila színű Clark Szálló. Ezeket kéne eltüntetni és legfőképpen a Bazilika melletti szörnyű banképületet.
Igen, ez mindenképpen nagyon biztató, hogy történik valami, még ha az építész-társadalom egy része nem is hajlandó figyelembe venni az "utca emberének" véleményét, mindenképpen fontos a párbeszéd. Érdekes viszont ez a jelenség, mármint, hogy ha a legtöbb embert megkérdezem, hogy esztétikusnak találja-e a Diplomata-házat, a legtöbb egészen egyszerűen azt válaszolja, hogy "baromi ronda", vagy hogy "kilóg a környező épületek közül". Ami igazán esztétikus, azt szerintem nem kell magyarázni, megvédeni, mert az az egyszerű emberhez is ugyanúgy szól, ettől univerzális jellegű. Szerintem az építészeknek - ma már főleg, hiszen a kommunizmustól eltérően lehetőség van/lenne a párbeszédre - mindenképpen figyelembe kéne venniük a nem szakmabeliek véleményét és elképzeléseit is.
Az építészek nem, nem hallgatják meg a laikusok véleményét, hanem ahogy mondja pont univerzálisan is gondolkodnak. Tanultak építészettörténetet, és tudják a korhangulattól függetlenül megítélni az épületek minőségét. Mi lett volna, ha a reneszánsz ideén lebontják a gótikus katedrálisokat, mert az általuk sötétnek tartott középkorban épültek? Vagy mi lett volna, ha a klasszicizmus ideén lebontják a giccsesnek ítélt barok palotákat? Vagy mi lett volna, ha a századfordulón végbe mennek a Várban az akkor tervezett fejlesztések és ma nem hangulatos barokk és középkori lakóházak között sétálnánk, hanem 3-4 szintes bérházak és minisztériumok között? Mi lenne, ha a Várhegyen ma egy pesti belvárosi hangulat lenne, de szűk, élhetetlen utcákkal? Szerencsére ezek a folyamatok csak részben mentek végbe minden említett korban, és mindig megőriztek valamit az előzőből. Ez a lista ezt kívánja biztosítani. Ha most nem is tetszik a jelen emberének a 20. század építészete, de a jövő embere ne legyen szegényebb nélküle! Mi lesz, ha majd az unokáinkat, dédunokáinkat pont a modern építészet inspirálná, de csak fotókról nézegethetik majd ezeket az épületeket, mert a magához hasonló szűklátókörűek egyszer bontást kiáltottak az összesre?
Érdekes vizekre eveztünk, hiszen pl. a barokk építészet fénykorában rengeteg, az akkori ízlésnek megfelelően barbárnak tartott gótikus épületet romboltak le vagy formáltak át barokká. A barokknál főleg jellemző volt, hogy a laikus (!) megrendelő kívánalmainak kellett az építésznek megfelelnie. A barokk/klasszicizmus/romantika és a 20. századi funkcionalista bauhausból kibontakozó brutalista-minimalista irányzatok teljesen kiüresítették az építőművészetet. Jól mondja, minden korszakot az épületei jellemeznek leginkább (ókor: Akropolisz, piramisok stb, középkor: gótikus katedrálisok, barokk: főúri paloták, szakrális építkezések stb sorolhatnánk mindegyik korstílusnál) és akkor mi jellemzi leginkább a 20. századot? Pőre funkcionalizmus esztétika nélkül, ezek az épületek 100-200 év múlva is értékelhetetlenek lesznek, akármennyire is szeretnék belemagyarázni mondvacsinált erényeiket. Utódaink is látni fogják a távoli jövőben a 20. század embertelen beton-szörnyeit. A "A modern művészet bálványai"-ban Seldmayr részletesen kifejti a művészet kiüresítését.
Kiigazítás: *A barokk/klasszicizmus/romantika és a 20. századi funkcionalizmus nem említhető egy lapon egymással, hiszen ... stb
Igen, minden korban bontottak, átalakítottak, de nem is ezt mondtam. Hanem, hogy nem töröltek el mindent az előző korból, ahogy itt több kommentelő is kívánná a modern építészet kapcsán. Nyilván a modern épületek között is vannak silányabbak, amelyeket szerintem sem kell megőrizni, de a listán szereplőek szerintem a legjobb oldalt mutatják a korszaknak.
Azt írja "pőre funkcionalizmus esztétika nélkül", szerintem meg a szépség nem csak a díszítettségben mérhető!
Azt pedig, hogy 100-200 év múlva mit fognak gondolni ezekről a házakról, azt Ön, Seldmayr vagy bárki más honnan tudja? Jósok? Épp ezért kéne hagyni, hogy az idő eldöntse mi gaz és mi nem! Akkor amikor majd objektívebben tud mindenki ezekre a házakra nézni... (Például több kommentelő is a szocialista diktatúra "élményéhez" köti ezeket a házakat, ha ez az emlékkép leválik róluk, például már objektívebben fogják az utódok megítélni ezeket a házakat. Mint ahogy én is, aki nem akkor születtem, már én is objektívebben tudom megítélni.)
Valóban, a Tudorok idejében lángoltak az angol gótikus katedrálisok, apátságok. A barokk korban, a nagy háborúk után a saját kornak megfelelően építették újjá a Budavári palotát, a templomokat, a toronysisakokat, oltárokat. A franciáknál ledőlt a Bastille, a Tuileriák palotája. A historizmus és a purista műemlék-helyreállítások meg újra kibelezték a barokk templombelsőket. Teljesen olyan, mint a szobordöntögetés, amit tévén élő egyenesben nézünk. Minden megrendelő laikus, kivéve, aki magának tervez (Nagy Péter cár, gróf Bethlen Miklós). Ezért bízza meg az építészt, a műemléki szakmérnök tervezőt. Így bíztak meg egy magyar Sedlmayrt, Jánost és Pintér Bélát, hogy megtervezze a mai Hiltont.
Az a gond, hogy füleky01, Reki és PanzerMeyer urak (feltehetően) úgy gondolkodnak, mint a kommunisták. A célpont más, de a mentalitás pont ugyanaz! Miként az aktuális kultúrpolitika is folyamatosan a hagyományokról beszél, de valójában a jelszava az, hogy "a múltat végképp eltörölni". Ami előttük volt, az komcsi-libsi, még akkor is, ha 200 éve alapították.
Nem hinnem, hogy az ide kommentelok politikai-ideologiai kerdest csinalnanak ebbol. Egyszeruen arrol van szo, hogy nem tartjuk szepnek/ertekesnek az ebben a korban (45 utan) epult epuleteket, kulonosen amik a varnegyedbe epultek hatnak esztetikailag rombolo hatasuan. A Hilton (nyitokep) amugy egy erdekes pelda, mert szerintem nem rossz, nem is feltetlenul mondana meg az ember hogy a vasfuggonyon innen keszult, de nem a varnegyedbe valo, foleg ilyen parazita modon raepulve az eredeti epuletre. A Hilton pl. Dunaujvaros sztarja lehetne, de a budai varban elfogadhatatlan.
A Hilton sajnos divattermék. A függőleges vonalak dominálnak rajta és nagyon nincsen összhangban a Halászbástyával.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!