A nemrég átadott MVM Dome sportaréna helyén állt régi épületegyüttes az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye volt, I. Ferenc József gyalogsági laktanya néven ismerték. Eredetileg városi legelők és a Nagy Sertéstónak nevezett, itatásra használt vízlelőhely volt ezen a helyen. A tavat az 1880-as évekre kiszárították és feltöltötték, a területet pedig gondosan felparcellázták.
1894-ben törvény hatalmazta fel a Pénzügyminisztériumot, hogy a főváros központjában álló Újépületet (mely Pest legnagyobb laktanyája volt), illetve a Károly és József kaszárnyát eladhassa. A vevő a főváros volt, és úgy döntött, ezt a hatalmas katonai monstrumot elbontatja.
Az Újépület (Forrás: Uj Idők 1897. november 28-i száma)
Az Újépület hiánya miatt fellépő szállásigényt több, a városközponttól távolabb eső laktanyával kívánták kielégíteni. 1895–98 között egymás után kaszárnya épült a Haller utcában, a mai Hungária körúton, a Soroksári út mentén, a Timót utcában, a Népligetnél pedig két helyen is. Az egyik a József főherceg nevét viselő huszárlaktanya volt (később itt működött az Állami Pénzverde egészen 2004-ig), a másik pedig az I. Ferenc József laktanya. Budapest vezetése ingyenesen engedte át a Népligettel szemben fekvő több mint 60 ezer négyzetméteres területet a Honvédség számára.
A terveket Benedicty József készítette. Az építész először a főváros, majd a Kereskedelmi Minisztérium szolgálatában főleg középületek, kórházak és gabonaraktárak munkálatait irányította, de a laktanyatervezés terén is bizonyította rátermettségét. 1895–96-ban ő irányította a budapesti I. számú honvéd huszárezred laktanyájának építését, 1898-ban a tervei alapján alakították át a Radetzky-laktanyát a mai Bem téren. 1901-ben a Böszörményi úton felépült csendőrségi laktanya építését vezette. Fő művének az I. Ferenc József gyalogsági laktanya tekinthető.
Az épületegyüttes, mely 1898. április 30-án készült el, 13 ezer négyzetméter alapterületen épült, és 14 pavilonrendszerű épületből állt. Három zászlóalj, valamint a központi fegyvertár befogadására volt alkalmas. Az I. számú honvéd gyalogezred már az év szeptemberében be is költözött új otthonába. Az Üllői útra néző, úgynevezett I. számú törzsépület készült el leghamarabb.
A laktanya törzsépülete az Üllői út felől egy 1900 körüli képeslapon (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A földszinten alakították ki a kiegészítő parancsnoksági irodákat, az ügyeletes tiszti és pénztári szobákat, a tiszti torna- és vívótermet, a számvivő iskolások szobáit és tantermét. Az első emeleten az ezredparancsnok, a törzstisztek irodái, a sajtó és irattár kapott helyet. A második emeleten volt megtalálható a tiszti értekezleti nagyterem, karzattal kiegészítve a zenekar és a közönség részére, előszobával és ruhatárakkal, két karzati lépcsővel. Ezen a szinten működött a tiszti könyvtár és a tiszti konyha is.
Három, teljesen egyenlő beosztású épület szolgált az első, második és negyedik zászlóaljak befogadására. Az ezredparancsnok mellett két százados, négy hadnagy, 12 tiszthelyettes, 12 nős altiszt, 53 zenész és mintegy kétezer közlegény szolgált a laktanyában. Az I. világháború kitörése után két további gyalogezred állomáshelye lett a laktanya. Innen indultak az itáliai frontra a 29. és 30. ezredek katonái is.
A laktanya törzsépülete az alakuló tér felől 1908-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A laktanya törzsépülete az Üllői út felől (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A frontra induló katonák búcsúztatása 1914-ben (Forrás: képeslap Szántó András magángyűjteményéből)
1939-től fontos tisztképző hely is lett a kaszárnya, ez lett a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia. 1947-től a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezrede otthonául szolgált, 1957-től Egyesített Tiszti Iskola néven, majd 1967-től Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolaként működött tovább az intézmény. A területen újabb és újabb kiegészítő épületek emelkedtek, 32 fő- és több tucat melléképítmény alkotta az utolsó évtizedekben a laktanya területének épületállományát.
A rendszerváltozást követően Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola lett belőle. Az ezredfordulón a katonai felsőoktatási intézmények integrációjára került sor, így a főiskola a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kara lett.
A laktanya egykori 3 zászlóaljának szállásépületei 2008-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
2008 áprilisában a Honvédelmi Minisztérium eladta az egész létesítményt. Többszöri tulajdonosváltást követően még ugyanebben az évben a teljes épületegyüttest elbontották. A területen sokáig csak törmelékhalmokat láthatott az arra járó, majd az évek során a természet próbálta visszavenni magának, ami az övé volt eredetileg: bokrok és fák nőttek, mindent elborított a növényzet.
Az úgy nevezett alakulótér 2008-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
2018-ban ismét új fejezet kezdődött: Magyarország elnyerte a 2022. évi kézilabda-Európa-bajnokság rendezési jogát. A következő évben már meg is indult az építkezés, hogy a kontinens egyik legnagyobb alapterületű és befogadóképességű sportcsarnoka felépüljön. A terület, amely oly sokáig katonai célokat szolgált, mostantól a sport- és kulturális rendezvények igényeit próbálja majd kielégíteni. Jelenleg a kézilabda-mérkőzéseké a főszerep, a magyar válogatott már három alkalommal kipróbálhatta a létesítményt, és biztosak lehetünk benne, hogy a szurkolók is hamar megszokják ezt az új helyszínt.
A budapesti kézilabda-aréna (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)
Nyitókép: Az I. Ferenc József gyalogsági laktanya törzsépülete az Üllői út felől egy 1900 körüli képeslapon (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció